Végre talán megvan a magyarázat arra, miért nem szőrös az embereknek a kezük és a lábuk alsó része.

A Cell Reports című folyóiratban megjelent tanulmányban az amerikai Pennsylvaniai Egyetem kutatói azt állítják, hogy találtak egy természetesen előforduló, a fejlődő szőrtelen bőrben kiválasztódó gátlószert, amely blokkolja a genetikusok által Wnt-útvonalnak nevezett, a szőrnövekedést irányító folyamatot.

(“Wnt” a “wingless/integrated” rövidítése.)

“Tudjuk, hogy a Wnt jelátvitel kritikus fontosságú a szőrtüszők fejlődéséhez; blokkolása szőrtelen bőrt eredményez, bekapcsolása pedig több szőrszál képződését okozza” – mondja Sarah Millar bőrgyógyász, a tanulmány egyik szerzője.

“Ebben a tanulmányban kimutattuk, hogy a szőrtelen régiókban a bőr természetes módon termel egy gátlószert, amely megakadályozza, hogy a WNT elvégezze a munkáját.”

Ez a gátló a Dickkopf 2 (DKK2), egy fehérje, amely bizonyos embrionális és felnőtt szövetekben található, ahol számos szerepet játszik.”

Millar és munkatársai egerek talpon található talpi bőrét vizsgálták, és megállapították, hogy a DKK2 erősen kifejeződött. Amikor genetikailag eltávolították, szőr kezdett nőni egy normálisan szőrtelen területen.

A DKK2 azonban nem fejeződik ki magas szinten a nyulak talpi bőrében, ami megmagyarázza, hogy miért fejlődhet ott szőr. Millar szerint az eredmények arra utalnak, hogy a DKK2 termelése bizonyos bőrrégiókban megváltozott az evolúció során, hogy az állat igényeinek megfelelően különböző szőrtelen vagy szőrös bőrminták alakulhassanak ki.

A lényeg az, hogy úgy tűnik, a Wnt továbbra is jelen van a szőrtelen régiókban, de blokkolják.

A szőrtüszők a magzati élet során fejlődnek, de termelésük a születés után leáll. Ennek következtében a szőrtüszők nem nőnek újra súlyos égési sérülések vagy mély sebek után. Millar és csapata most azt vizsgálja, hogy a szekretált Wnt-gátlók elnyomják-e a szőrtüszők fejlődését ezekben az esetekben, valamint a hajhullás más epizódjaiban.