[KI HAT A BETEGRE, DR. GOOGLE VAGY AZ ORVOS?]

Az elmúlt évtizedben a világháló az orvosi adatok keresésének egyik legfontosabb forrásává vált. Az információbőség és a fogyasztói kommunikáció hangsúlyozása, amelyek a web “Web 2.0”-nak nevezett új generációjának fő jellemzői, lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy a tudás megosztása és együttműködése révén bevonjanak és oktassanak másokat. Lehetővé teszi számukra azt is, hogy más betegek tapasztalatai alapján kapjanak orvosi információkat, miközben a hagyományos orvoslátogatás időtartama lerövidült. A Web 2.0 egészségügyi együttműködésben való alkalmazásának azonban hátrányai is vannak: Amikor az objektív orvosi tények helyébe alternatív “tudásmódok” lépnek, fennáll a félretájékoztatás és az igazság “ellaposodásának” veszélye. Ez a cikk az orvosi félretájékoztatás online terjedését vizsgálja: Az online megjelenő üzenetek jellegét, valamint azokat az eszközöket, amelyek segíthetnek megvédeni a felhasználókat és a betegeket ezektől. A szerzők tisztségeket töltenek be az Izraeli Tejügyi Tanácsban (IDB): Dr. Averch az IDB egészségügyi területét irányítja, és a cikk megállapításai olyan kutatáson alapulnak, amelyet e pozíció keretében vezet, Dr. Mishali pedig képzett pszichológus, és az IDB stratégiai tanácsadójaként tevékenykedik a tejjel és a tejtermékekkel szembeni ellenállás kezelésének területén. Ebben a cikkben kezdetben bemutatásra kerül, hogy az információterjesztés jellemzői általában hogyan segítik az orvosi félretájékoztatás online terjedését: Az orvosok mint az orvosi információk kizárólagos szolgáltatói tekintélyének csökkenése, a tudomány és a szakértelem fogalmával szembeni kiábrándultság és gyanakvás, valamint az információk értékelésének új, közösségi kapcsolatokon alapuló módjainak megjelenése. Ezt követően az ál-orvosi információk természetét tárgyaljuk, beleértve a jelenség terjedelmét és a felhasználók valószínűségét, hogy érintettek lehetnek benne. Továbbá felvetjük azokat a konkrét taktikákat, amelyekkel az establishment-ellenes üzeneteket megjelenítik; példákat hozunk arra, hogy az establishment-ellenes üzenetekben milyen érzelmeket kiváltó tartalmakat használnak a kommentek felkeltése érdekében. Ezt a tejtermék- és oltásellenes kampányokban fogjuk bemutatni. Megvitatásra kerül az ál-orvosi nyelvezet fogyasztókra gyakorolt hatása, noha a tartalom tudományosan könnyen cáfolható. Végezetül ajánlásokat fogalmazunk meg a betegekkel folytatott jobb orvosi párbeszédre vonatkozóan, az orvosi tudás ismertetett online arénája alapján.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.