Környezetgazdálkodás Indiában

Áttekintés

India elmúlt évekbeli gazdasági növekedése kilátásba helyezte a kiterjedt szegénység egy generáción belüli felszámolását. Ezt a növekedést azonban beárnyékolta a romló fizikai környezet és a további növekedés fenntartásához és a szegénység felszámolásához nélkülözhetetlen természeti erőforrások növekvő szűkössége. Nem véletlen, hogy az ország legszegényebb területei egyben a környezeti szempontból legsúlyosabb helyzetben lévő régiók is, erodált talajokkal, szennyezett vízfolyásokkal és degradált erdőkkel. Ezzel párhuzamosan a gyors növekedés fokozta a közvélemény tudatosságát és példátlan igényt támasztott a természeti erőforrásokkal – többek között a levegővel, a vízzel, az erdőkkel és a biológiai sokféleséggel – való ésszerű gazdálkodásra. A környezeti fenntarthatóság gyorsan az ország következő nagy fejlesztési és politikai kihívásává válik, és a jelenleg előkészítés alatt álló 12. ötéves terv központi eleme lesz.

A kihívások

Szennyezés: A növekedéshez kapcsolódó víz-, talaj- és levegőszennyezés exponenciálisan növekszik. A gyors beruházások a feldolgozóiparban, amely 17 olyan erősen szennyező iparágat foglal magában, amelyek a Központi Környezetszennyezés-ellenőrzési Hivatal “vörös listáján” szerepelnek, táplálták ezt a növekedést. A legszennyezőbb ágazatok részesedése India exportjában drámaian megnőtt az elmúlt évtizedben, ami arra utal, hogy India a környezetszennyezés-intenzív áruk nettó exportőrévé válhat. Ezek a tendenciák azt mutatják, hogy nagyobb beruházásokra van szükség a környezetgazdálkodás terén.

Természeti erőforrások, ökoszisztémák és biológiai sokféleség: A vidéki területeken a szegénység összefonódott az erőforrások degradációjával – rossz talajok, kimerült víztartó rétegek és degradált erdők. A megélhetés érdekében a szegények kénytelenek bányászni és túlhasználni ezeket a korlátozott erőforrásokat, ami az elszegényedés és a környezetromlás lefelé tartó spirálját hozza létre. Egyre nagyobb a nyomás India mega-biodiverzitással rendelkező területeinek jobb védelme érdekében, amelyekről egyre inkább elismerik, hogy óriási jelentőséggel bírnak a globális biológiai sokféleség szempontjából, mégis egyre inkább veszélyeztetettek. Az e természeti értékek védelmébe történő nagyobb mértékű befektetés kettős hozamot eredményezne: a szegénység enyhítését és a növekedés fenntarthatóságának javítását.
Parti övezetek kezelése: India part menti övezete törékeny ökoszisztémákkal rendelkezik, beleértve a mangroveerdőket, korallzátonyokat, torkolatokat, lagúnákat, valamint az egyedülálló tengeri és szárazföldi élővilágot, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzeti gazdasághoz. Az olyan gazdasági tevékenységek, mint a gyors városi-ipari fejlődés, a tengeri közlekedés, a tengeri halászat, a turizmus, a part menti és tengerfenéki bányászat, a tengeri olaj- és földgázkitermelés, az akvakultúra, valamint a különleges gazdasági övezetek közelmúltbeli létrehozása ezen erőforrások jelentős kiaknázásához vezettek.A megnövekedett gazdasági tevékenység hozzájárulása mellett a part menti fejlődés és a megélhetés stressznek van kitéve a súlyos időjárási események gyakoribb előfordulása miatt, amelyek visszafordíthatatlan károkat okozhatnak az életben és a vagyonban a hagyományosan szegény és a gazdasági sokkokkal szemben sebezhető közösségek számára.

Környezetirányítás: Az infrastrukturális beruházások üteme, amely a 12. ötéves tervben elérheti az 500 milliárd dollárt, integrált és összehangolt döntéshozatali rendszereket igényel. Ezt különösen nagy kihívássá teszik a széttöredezett szakpolitikák és a több intézményi jogi és gazdasági tervezési keretrendszerek, amelyek gyakran ellentmondásos célokkal és megközelítésekkel rendelkeznek.
Környezeti egészség: A környezetszennyezés egészségügyi hatásai az alultápláltság okozta hatásokhoz hasonlíthatók, és jelentős hatással vannak a termelékenységre, az egészségre és az életminőségre. A környezeti egészségügyi kihívásokat nagyrészt a szegénységgel összefüggő kockázatok okozzák, amelyek az alapvető szolgáltatásokhoz, például a biztonságos ivóvízhez és a higiéniához, valamint a rossz beltéri levegőminőséghez való rossz hozzáféréssel kapcsolatosak. A felszíni vizek szennyeződését és a kórokozók terjedését elősegíti a vízgyűjtők és vízgyűjtők megváltozása, amely a gyors urbanizációval és az intenzív mezőgazdasággal jár együtt. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen javult a vidéki vízellátás és higiénia, a vízzel kapcsolatos betegségek még mindig nagyszámú elkerülhető gyermekhalálozásért felelősek minden évben.

Az éghajlatváltozás: India rendkívül sebezhető az éghajlatváltozással szemben a következők kombinációja miatt: (i) nagyfokú szegénység, (ii) népsűrűség, (iii) nagyfokú függőség a természeti erőforrásoktól, és (iv) a már most is stresszes környezet (például a vízkészletek). Az évszázad közepére az előrejelzések szerint az Éghajlat-változási Kormányközi Testület mérsékelt éghajlatváltozási forgatókönyve (A1B) szerint az éves középhőmérséklet Indiában 1,1-2,3 ºC-kal emelkedik, ami várhatóan az agroklimatikus viszonyok romlásával jár. E tartomány magasabb értékénél az indiai GDP csökkenése nagyobb lenne, mint a világátlag, és megközelíthetné az 5 %-ot. Ezzel párhuzamosan valószínűleg nagyobb lesz az esőzések változékonysága, ami az aszályok, árvizek és ciklonok gyakoribbá és súlyosabbá válásának nagyobb kockázatához vezet.

Gazdaságának és népességének méretét tükrözve India a világ hatodik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója. A legtöbb mérőszám alapján azonban India az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságok közé sorolható. A következőkkel rendelkezik: (ii) az egy főre jutó kibocsátás az egyik legalacsonyabb a világon (a fejlett országok átlagának mintegy 10 százaléka), és (iii) az erdősültség stabilizálódott. India kibocsátása azonban a tartós gazdasági növekedés miatt jelentősen növekedni fog.

Kormányzati prioritások

India jelentős erőfeszítéseket tett a környezeti kihívások kezelésére tett kísérletek terén. Szigorú környezetvédelmi jogszabályokat léptetett életbe, és intézményeket hozott létre a jogszabályok ellenőrzésére és betartatására. A Nemzeti Környezetvédelmi Politika (NEP) elismeri a piaci erők és ösztönzők hasznosításának értékét a szabályozási eszköztár részeként, és India egyike annak a három országnak a világon, amely létrehozta a kizárólag környezetvédelmi peres ügyekkel foglalkozó Zöld Törvényszéket. A környezetvédelmi kormányzás terén az indiai kormány fontolgatja a Nemzeti Értékelési és Monitoring Hatóság (NEAMA) létrehozását a környezeti értékelések elvégzésére.

A jelenlegi 11. ötéves terv során a kormány rendeleteket adott ki a parti övezetek tervezésének integrált és inkluzív megközelítése és a veszélyes hulladékok megfelelő kezelése érdekében, számos kritikus fontosságú politikát adott ki (pl. a felülvizsgált folyóvédelmi stratégia és a Nemzeti Biodiverzitás Terv), és létrehozott egy Vadvédelmi Bűnözés Elleni Hivatalt a veszélyeztetett fajok – például a tigrisek – meglévő védelmi intézkedéseinek kiegészítésére. Az éghajlatváltozás fenyegetésére válaszul a miniszterelnök által létrehozott Éghajlatváltozási Nemzeti Tanács 2008 júniusában kiadta India első átfogó nemzeti cselekvési tervét. A koppenhágai konferenciát megelőzően India önként vállalta azt a saját célt is, hogy 2020-ig 20-25 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-intenzitást a 2005-ös alapszinthez képest, és létrehozta az alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedéssel foglalkozó szakértői csoportot, hogy meghatározza, hogyan lehet a legjobban megfelelni ennek a kihívásnak.

Világbanki támogatás

A Világbank e nyomásra reagálva többirányú megközelítést dolgozott ki a környezetvédelmi kérdések kezelésére és hitelezési kockázatainak mérséklésére:

A tudásalapú termékek és hitelezés szilárd programja: Ennek célja a környezetvédelmi megoldások tudásbázisának javítása, valamint számos kísérleti program kipróbálása a legfontosabb környezetvédelmi kihívások kezelésére.

Kockázatkezelés és mainstreaming a kereszttámogatási tevékenységek révén: A Világbank védintézkedési politikáin keresztül szilárd döntéshozatali mechanizmust alakítottak ki. Számos olyan eszközt is kifejlesztettek, amelyek lehetővé teszik a környezetgazdálkodás integrálását a projekttervezésbe, és minimalizálják a Bank műveleteinek környezeti lábnyomát.

Az országos rendszerek és kapacitásépítési kezdeményezések segítik az intézményi kapacitás kiépítését, és magukban foglalják a Világbank projektjeinek kockázatkezelésére szolgáló országos (állami) rendszerek kísérleti alkalmazását.

Az aktív projektek listája

A Világbanknak növekvő kapcsolata és portfóliója van a környezetvédelmi ágazatban. A végrehajtás alatt álló projektek közé tartoznak a következők.

Integrated Coastal Zone Management Project (2010 júniusában jóváhagyott 222 millió dollár) a part menti övezetek integrált kezeléséről szóló nemzeti program végrehajtásához szükséges megfelelő intézményi intézkedések, kapacitás és fejlett tudásrendszerek kiépítésének elősegítése. A projekt emellett három part menti államban – Gujaratban, Orissában és Nyugat-Bengálban – kísérleti jelleggel segíti ezt a megközelítést, egy sor kiegészítő kísérleti projekt révén, kiválasztott part menti szakaszokon, az állami szintű kapacitás kiépítése érdekében.

Kapacitásépítési projekt az ipari szennyezés kezeléséhez (2010 júniusában jóváhagyott 65 millió USD), amely Andhra Pradesh és Nyugat-Bengália állami szerveiben kézzelfogható emberi és technikai kapacitást épít ki a szennyezett területek környezetbarát helyreállítása érdekében, valamint támogatja a szennyezett területek helyreállítására irányuló nemzeti program (NPRPS) létrehozásához szükséges szakpolitikai, intézményi és módszertani keret kidolgozását.

A Nemzeti Gangesz Vízgyűjtő Hatóság projekt (2011 májusában jóváhagyott 1 milliárd USD): a kialakulóban lévő operatív szintű intézmények kapacitásának kiépítése, hogy azok képesek legyenek a hosszú távú Gangesz-tisztítási és -megőrzési program irányítására; valamint a pontforrásból származó szennyezési terhelések fenntartható módon történő csökkentésére irányuló különféle demonstrációs beruházások végrehajtása a Gangesz kiemelt helyszínein.

Biodiverzitás megőrzése és vidéki megélhetés projekt (2011 májusában jóváhagyott GEF/IDA 23 millió dollár): a biológiai sokféleség megőrzésének új modelljeinek kidolgozása és előmozdítása táji léptékben, a biodiverzitás megőrzésének eredményeinek általános érvényesítését szolgáló kapacitás- és intézményfejlesztés révén.

Pipeline projektek

Környezetileg fenntartható fejlesztési politikai hitel Himachal Pradesh államban: A javasolt fejlesztéspolitikai hitel célja a környezeti fenntarthatóság keretének létrehozása, amely elősegíti az állam köz- és magánszektorának részvételét a fokozott energiahatékonyságra irányuló nemzeti misszióban, politikai és intézményi keretet alakít ki a környezetbarát vízenergia-fejlesztés további fejlesztéséhez, és lehetővé teszi a fenntartható fejlődést számos kulcsfontosságú gazdasági ágazatban, beleértve a turizmust, az ipart, a mezőgazdasági fejlesztést és a kertészetet.

Globális környezetvédelmi eszköz (GEF): A legutóbbi feltöltést követően a Világbankot felkérték, hogy készítsen elő számos, a GEF által finanszírozandó projektet, nevezetesen: Az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség közösségi alapú megközelítéseken keresztül a félsivatagi területeken, a biológiai sokféleség integrált gócpontjai és javítása, az adaptív gazdálkodási eszközök a fenntartható földgazdálkodásban, valamint a Lakshadweep-tenger integrált ökológiai gazdálkodása.

Kutatás

Az indiai gazdaság energiaintenzív ágazatai: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztés lehetőségei: A tanulmány az indiai gazdaság öt olyan ágazatát vizsgálja, amelyek 2007-ben India energiafelhasználásból származó CO2-kibocsátásának háromnegyedéért felelősek: energiatermelés, energiaigényes iparágak (mint a vas- és acélgyártás, cement, műtrágya, finomítás, cellulóz és papír stb.), közúti közlekedés, kereskedelmi épületek és lakóházak.
Három szén-dioxid-kibocsátási forgatókönyvet mutat be, felvázolva azokat a különböző növekedési pályákat, amelyeket India 2007-től 2031-ig – a tizenötödik ötéves terv végéig – követhet.

Sundarbans fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődése: A nem hitelnyújtás keretében nyújtott technikai segítségnyújtás célja olyan intézkedések értékelése, amelyek a társadalmi-gazdasági és biofizikai rendszer ellenálló képességét és a hosszú távú fenntartható fejlődés elérését szolgálják. Az ellenálló rendszerek olyan rendszerek, amelyek képesek alkalmazkodni, ha tartós stresszel szembesülnek, de a Sundarbansban élők alkalmazkodóképességét folyamatosan aláássák. A delta süllyedéséből eredő történelmi tengerszint-emelkedés, a sótartalom behatolása, az áradások és a helyi talajok tápanyagvesztesége az elmúlt évszázadban összeesküdtek, hogy az indiai szubkontinens egyik legveszélyesebb területévé tegyék ezt a területet.

India 2030: Vision for an Environmentally Sustainable Future: Ez a tanulmány a gyors gazdasági növekedés környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásairól szóló szélesebb körű vitával foglalkozik, valamint azzal, hogy India jelenlegi intézményi rendszerét a hosszú távú környezeti fenntarthatóság előmozdításának fényében kell újragondolni. A tanulmány elsődleges céljai közé tartozik az Indiában a következő évtizedekben felmerülő környezeti kihívások, lehetőségek és növekedési korlátok azonosítása, valamint politikai válaszok és stratégiák kidolgozása a növekedés és a környezeti fenntarthatóság kettős céljának összehangolására a városi és ökológiailag sérülékeny hegyvidéki területeken.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.