ESETISMERTETÉS

Év : 2017 | Volume : 6 | Issue : 4 | Page : 262-264

Bilaterális fertőzött cephalhaematoma-aggravated by massage
Anantsagar Motepalli, Manisha Ramanlal Patel, Venkateswararoa Malla
Department of Neonatal Intensive Care Unit, Venkata Padma Hospital, Vizianagaram, Andhra Pradesh, India

Levelezési cím:India

Támogatás forrása: Nincs, összeférhetetlenség: Nincs

Check

DOI: 10.4103/jcn.JCN_9_17

A spontán fertőzött cephalhematoma ritka eset. Bár ártalmatlannak tekinthető, vérszegénységhez, sárgasághoz és fertőzéshez vezethet. A kezeletlen fertőzött cephalhematoma csontvelőgyulladáshoz, szepszishez és agyhártyagyulladáshoz vezethet. Kétoldali cephalhematoma esetét mutatjuk be, amelyet masszázs (ún. társadalmi szokás) súlyosbított, és amely spontán fertőzéshez és súlyos vérszegénységhez vezetett, aspirációt és intravénás antibiotikumot igényelt.

Kulcsszavak: Cephalhematoma, fertőzött, masszázs

A cikk idézése:
Motepalli A, Patel MR, Malla V. Bilateral infected cephalhaematoma-aggravated by massage. J Clin Neonatol 2017;6:262-4

How to cite this URL:
Motepalli A, Patel MR, Malla V. Bilateral infected cephalhaematoma-aggravated by massage. J Clin Neonatol 2017 ;6:262-4. Available from: https://www.jcnonweb.com/text.asp?2017/6/4/262/216915

Bevezetés

A csefalhematóma az újszülöttkori születési sérülések közé tartozik. Ez egy subperiostealis vérgyülem, amely leggyakrabban a koponya jobb oldali parietalis csontjában található, és általában 3-4 hónapos korig kezelés nélkül spontán megszűnik. Ez egy nem pulzáló duzzanat, és általában csak néhány órával a születés után látható, mivel a csont alatti vérzés lassú folyamat. Az itt bemutatott esetben egy kis kétoldali parietális cephalhematoma volt, amelyet a társadalmi szokások részeként masszíroztak, ami masszív cephalhematoma kialakulásához vezetett, jelentős vérveszteséggel és spontán fertőzéssel, amely aspirációt igényelt.

Esetleírás

Egy 14 napos kislányt hoztak be az élet 3. napjától észlelt és az elmúlt 4 naptól gyorsan növekvő fejbőrduzzanat panaszaival. A csecsemő nem vér szerinti szülőktől született normál hüvelyi szüléssel a 37. terhességi héten 3,2 kg-os súllyal, Apgar pontszáma 9 és 9 az 1., illetve az 5. percben. A perinatális lefolyás eseménytelen volt, szepszisre utaló kockázati tényező nem volt. K-vitamin-profilaxis után másnap hazaengedték. Az élet 3. napján a szülők fejbőrduzzanatot észleltek. Mivel a duzzanat több mint egy hétig fennállt, a helyi szokásoknak megfelelően minden nap fejbőrmasszázst és forró forrázatot végeztek. A masszázs 2-3 napja után a duzzanat gyorsan nőtt, ezért a helyi kórházba szállították. Cefotaximot és amikacint indítottak intravénásan, majd 48 órával később súlyos sápadtság miatt beutalták hozzánk.

A vizsgálat során a baba hemodinamikailag stabil volt, a köldökzsinórcsonk leesett, a köldök normális, súlyos sápadtság, enyhe icterus, a szisztémás vizsgálat normális. A parietális területen kétoldali masszív duzzanat volt, egyenként kb. 15 cm × 15 cm nagyságú, mindkettő határozottan elkülönült, fluktuáló, nem érzékeny, a fedőbőrön erythemával. A pitvarfibrillációt a duzzanattól elkülönítve érezték, és normális volt. Az ultrahangvizsgálattal (USG) mért mélység 3,2 cm volt. A vizsgálat súlyos vérszegénységet mutatott ki 5,0 g%-os hemoglobinnal és 13 mg/dl teljes szérum bilirubinnal. A gyulladásos markerek között 6 mg/dl C-reaktív fehérje és 10 640/mm3 fehérvérsejtszám szerepelt, a véralvadási szűrés normális volt 11 s prothrombin idővel és 28 s aktivált parciális tromboplasztin idővel, valamint 240 × 109/L trombocita értékkel. Az agy-gerincvelői folyadék vizsgálata normális volt USG hasi normális volt, normális vizelet rutin mikroszkópiával. Az USG koponya és az agyi komputertomográfia (CT) a fejbőr alatti folyadékgyülemet mutatott ki, ami cephalhematomát igazolt. A csecsemő IV cefotaximot/IV amikacint kapott, és egy kompatibilis vörösvérsejt-transzfúziót. A szokatlan méret, az ingadozás és a bőr feletti erythema miatt a cephalhematoma aspirációjára került sor. Mindkét duzzanatból kb. 60 ml megváltozott vért szívtak le. A jobb oldali leszívott folyadék gennyes, zavaros volt. A teljes aspirációt nagy lyukú tűvel végezték el, és elküldték gramfestésre/tenyésztésre, ami sterilnek bizonyult. Az antibiotikumot 2 hétig folytatták, majd elbocsátották. A 6 hetes korában végzett kontrollvizsgálat során jól volt.

1. ábra: Felvételkor kétoldali cephalhematoma Click here to view

2. ábra: Cephalhematoma – oldalnézet Kattintson ide a

3. ábra: Aspirált megváltozott folyadék Kattintson ide a

4. ábra: A 6 hetes utánkövetésnél Kattintson ide a megtekintéshez

Megbeszélés

A cephalhematoma általában születési trauma következménye. A hüvelyi szülés nem előfeltétel, és császármetszést követő csecsemőknél is előfordul. A méhen belüli és a méhen kívüli környezet közötti nyomáskülönbség nem traumás szülés esetén is hematómához vezethet. A spontán hüvelyi szülés 1-2%-ában és a csipesszel vagy vákuummal segített szülés 3-4%-ában fordul elő. A kockázati tényezők közé tartozik a magzati makroszómia, az elhúzódó vajúdás, a hüvelyi farfekvéses szülés, a rendellenes vagy túlzott trakció, valamint a fogós/vákuumos szülés. Nagyon fontos megkülönböztetni a cephalhematómát a subgaleális hematómától, mivel az utóbbi keresztezi a varratvonalat, és hipovolémiával, sárgasággal és koagulopátiával járó szövődményekkel jár. A cephalhematomát meg kell különböztetni a caput succedaneumtól is (szintén születési sérülés). A caput egy olyan újszülöttkori állapot, amely egy szerosanguineus szubkután extraperiosteális gyűléssel jár, amelynek nehezen körülhatárolható peremét a fejbőr jelenlévő részének a szülés során a táguló méhnyakra gyakorolt nyomása okozza. A cephalhematoma eseteinek mintegy 15%-a kétoldali, esetünkben kétoldali volt, nem traumás szülés és nem játszott szerepet semmilyen rizikófaktor.

A cephalhematoma szövődményei ritkák, mivel általában jóindulatú állapot, de ide tartozik a hyperbilirubinémia, a későn jelentkező anémia, a cephalhematoma fertőzése, amely szepszishez, osteomyelitishez, meningitishez vezet. Az itt tárgyalt csecsemőnek súlyos vérszegénysége volt, de nem a cephalhematoma miatt. Ez másodlagos volt a kis cephalhematoma agresszív masszírozása miatt, ami a duzzanat növekedéséhez vezetett az alatta lévő vérgyűjtés miatt.
Mostanáig nem számoltak be nem invazív vizsgálati eszközről a fertőzött cephalhematoma diagnosztizálására. A sima röntgenfelvétel, a CT-vizsgálat nem képes kimutatni a fertőzést a cephalhematomában, kivéve, ha társuló osteomyelitis társul hozzá., A gadolinium-erősítéssel végzett mágneses rezonancia-vizsgálat lehet a legérzékenyebb vizsgálat a csonthártya-gyulladás társuló jelének korai kimutatására. Esetünkben nem volt szepszis klinikai jele, a gyulladásos markerek nem emelkedtek és a CT-vizsgálat normális volt. Mivel azonban a duzzanat mérete növekedett, fluktuált, a feletti bőr erythemájával együtt, aspirációt végeztünk, ami diagnosztikus és terápiás célúnak bizonyult, mivel a jobb oldali duzzanatban gennyes vér volt.
A komplikáció nélküli cephalhematoma sebészi drainálása vagy aspirációja ellenjavallt, mivel általában jóindulatú, hajlamos az újbóli felhalmozódásra, ami hemodinamikai instabilitást eredményez, valamint mikroorganizmusok steril térbe való bejutásának lehetősége miatt. Messze a leggyakrabban visszanyert kórokozó az Escherichia Több részletet coli, Staphylococcus aureus, ritkábban más szervezet. A korábbi antibiotikum-expozíció miatt a gennykultúra steril volt. Nem volt szükségünk metszésre és drénezésre, ahogyan azt a szakirodalom minden fertőzött cephalhematoma esetében említi. A szakirodalmi áttekintés szerint a 2-6 hetes antibiotikum-kúra megfelelő, figyelembe véve más befolyásoló tényezőt, például osteomyelitis.,, Esetünkben 2 hetes antibiotikum-kúrát adtak.

Következtetés

A fejbőr masszírozásának kulturális gyakorlata miatt bármilyen fejbőrduzzanat esetén a betegeket fel kell világosítani a cephalhematoma kialakulásának lehetőségéről, ha a baba korán elbocsátják, ahogy ebben az esetben is történt. Bár általában ártalmatlan, nagy mennyiségű vérveszteséggel járhat, ami súlyos vérszegénységhez vezethet. Az esetleges fertőzésre való gyanakvás magas fokát kell figyelembe venni, mivel a kezeletlen fertőzött cephalhematoma fejbőrtályoghoz, az alapul szolgáló csontok osteomyelitiséhez, szubdurális hematómához és agyhártyagyulladáshoz vezethet. A fertőzés kizárására az aspiráció a választott vizsgálat.
A beteg beleegyező nyilatkozata
A szerzők igazolják, hogy minden megfelelő beteg beleegyező nyilatkozatot beszereztek. A nyomtatványon a beteg(ek) beleegyezését adta/adják ahhoz, hogy képeit és egyéb klinikai adatait a folyóiratban közöljék. A betegek tudomásul veszik, hogy nevüket és monogramjukat nem teszik közzé, és kellő erőfeszítéseket tesznek személyazonosságuk elrejtésére, de az anonimitás nem garantálható.
Pénzügyi támogatás és szponzorálás
Nincs.
Érdekütközéssel kapcsolatos összeférhetetlenségek
Nincs összeférhetetlenség.

	Kao HC, Huang YC, Lin TY. Fertőzött cephalhaematoma szepszissel és koponya osteomyelitisszel társulva: Jelentés egy esetről. Am J Perinatol 1999;16:459-62.
	Menkes JH, Sarnat HB, Maria BL. Gyermekneurológia. 7. kiadás. Lippincott williams and wilkins; 2005. p. 367-8.
	Chen MH, Yang JC, Huang JS, Chen MH. Fertőzött cephalhaematoma MRI jellegzetességei egy újszülöttben. J Clin Neurosci 2006;13:849-52.
	LeBlanc CM, Allen UD, Ventureyra E. Cephalhematomas revisited. Mikor kell diagnosztikus csapolást végezni? Clin Pediatr (Phila) 1995;34:86-9.
	Chang HY, Chiu NC, Huang FY, Kao HA, Hsu CH, Hung HY. Fertőzött cephalohematoma újszülötteknél: Tapasztalatok egy tajvani egészségügyi központban. Pediatr Int 2005;47:274-7.
	Fan HC, Hua YM, Juan CJ, Fang YM, Cheng SN, Wang CC. Fertőzött cephalohematoma szepszissel és fejbőr-cellulitisszel társulva: A case report. J Microbiol Immunol Infect 2002;35:125-8.
	Huang CS, Cheng KJ, Huang CB. Meningitisszel szövődött fertőzött cephalhaematoma: Jelentés egy esetről. Acta Paediatr Taiwan 2002;43:217-9.

Ábrák

, , ,