A készletforgási arány képlete azt méri, hogy egy vállalat milyen jól alakítja a készleteit értékesítéssé. A felesleges készletek megtartásával és az értékesítés elmaradásával járó költségek megterhelőek lehetnek. Ha a készletforgási arány túl alacsony, a vállalat megvizsgálhatja a készletét a megfelelő költségcsökkentés érdekében.

A képlet nevezője, a készlet, az elemzett időszak átlagos készlete. Ha a képlet számlálójában a havi értékesítés szerepel, akkor a készlet havi átlagát kell használni.

A készletforgási arány képletéhez kapcsolódó megjegyzések

A készletforgási arány egyik legfontosabb megjegyzése, hogy a képlet nem veszi figyelembe az állandó költségeket. A megadott képlet nem vesz figyelembe semmiféle adósságot, de a következő szakaszban található alternatív képlet használható az eladott áruk költségének összehasonlítására, amely több információt nyújt arról, hogy a vállalat képes-e a készletforgatással fedezni a készletköltségeit. Az eladott áruk költségének módszere azonban csak bizonyos változó kiadásokat vizsgál, és nem vesz figyelembe minden kiadást vagy állandó kiadást.

Egy példa arra, hogy ez milyen hatással lehet egy olyan vállalatra, amelynek az eladásai csökkentek, és ennek következtében úgy döntött, hogy csökkenti a készletét. Lehetséges, hogy a vállalat megtartotta ugyanazt a készletforgási arányt, de lehet, hogy az értékesítés alapján nem tudja fenntartani az összes adósságát.

Ezek ismeretében fontos megjegyezni, hogy a készletforgási arány képlete csak egy készletforgási arányszám, és nem egy likviditási arányszám, mint például a folyószámlák aránya. Egyedi célt szolgál akkor is, ha az eladott áruk önköltségét használják.

Alternatív képlet

A készletforgási mutatóhoz használt alternatív képlet:

Amint azt az előző szakaszban említettük, az önköltségi módszer azt vizsgálja, hogy a vállalat képes-e a termékei értékesítésével kapcsolatos közvetlen költségeket teljesíteni. Ez nem tévesztendő össze a vállalkozás működtetésével kapcsolatos általános költségekkel. Ennek a módszernek az az előnye, hogy a bruttó nyereséget nem kell figyelembe venni.

Az előnyre egy hipotetikus példa két olyan vállalat lenne, amelyek pontosan ugyanúgy működnek, de az egyik vállalatnak magasabb a bruttó nyeresége (árbevétel mínusz az eladott áruk költsége). Mindkét vállalat 10.000 darabot értékesít, az eladott áruk költségei pontosan megegyeznek a 10.000 darabra, mégis az A vállalat magasabb áron értékesíti a termékét, mint a B vállalat. Az értékesítést számlálóként használva a két vállalat egyenlőnek tűnhet, ha a készletforgási arányuk azonos. Az A vállalatnak azonban alacsonyabb lenne a készletforgási aránya, ha az eladott áruk költségét használnák.

Return to Top

• Készletforgáshoz kapcsolódó képletek
• Készletforgás
• Készletben töltött napok