Létezik-e mesterséges vagy természetes kék eper? Vagy létezik fekete eper?
Évek óta érkeznek olyan hírek – többek között igen nagy forgalmú weboldalakról -, hogy a tudósok fogták a piros kerti fajtát (Fragaria x ananassa és rokon fajtái) és genetikailag módosították.
De nem a szokásos GMO-gyümölcsről vagy -zöldségről van szó.
Az állítás szerint a tudósok a növények magjába bizonyos géneket fecskendeztek, amelyek a sarkvidéki lepényhalból (Liopsetta glacialis) származnak. Ez egy olyan halfaj, amely beépített természetes fagyállóval rendelkezik, amely megvédi a sarki vizekben.
A fagyálló glikoproteinek vagy AFGP-k számos más hidegvízi halban is megtalálhatók (1). Néhány tengeri madár is rendelkezik velük. Azonban a csuklós lepényhalban található típus – az I-es típusú AFP – állítólag a leghatékonyabb a fagyás elleni védelemben.
A géntechnológia eredményeként létrehoztak egy neon Crayola kéknek tűnő zöldséget, az általunk megszokott élénkpiros helyett (igen, az eper is zöldség).
Egyik fotó lilának tűnik, míg másikon egy majdnem fekete színű bogyó látható. Akárhogy is van, messze különbözik a vörös eperrel szemben.
Még a Wikipédia bejegyzésében is van egy bekezdés ennek a növénynek a nemesítéséről, amely a halak felhasználásával történő transzgenikus módosításról szól. Ami a színüket illeti, az nincs megemlítve (2). A Snopes egyáltalán hallgat erről a GMO-készítményről.
Miért készült állítólag? Mert az élelmiszeripar olyan változatot akart, amelyet le lehet fagyasztani, de kiolvasztás után nem lesz olyan az íze.
Hol lehet megvenni?
A médiaforrások azt állítják, hogy bár már létrehozták, még nincsenek kék eper növények, amelyeket a nagyközönségnek eladhatnának.
Kié? Nem a Monsanto. Hogy kié a frankenfood, az a médiabeszámolókból sosem derül ki egyértelműen. Állítólag azonban a tulajdonosok még nem döntötték el, hogy mikor és hogyan tervezik kereskedelmi forgalomba hozni.
Aki tehát magokat szeretne vásárolni, hogy jövő nyáron a kertjében termessze, annak állítólag nincs szerencséje.
Milyen íze van a kék epernek?
Mivel még nem árulják, erre a kérdésre sem lehet válaszolni, legalábbis ezt állítják. Néhány oldal valóban azt állítja, hogy az íze ugyanolyan, mint a normál piros fajtáké, de a megfogalmazásuk arra utal, hogy csak másodkézből számolnak be az ízéről, nem pedig maguk fogyasztják.
Hoax vagy valódi?
Oké, tehát elmondtuk a lift pitchet, hogy mit mondanak róla az emberek. Most pedig jöjjön az igazság. Tényleg létezik olyan, hogy kék eper?
Nem. Ez hamisítvány.
Mint sok pletykában, az eredetében is van egy csipetnyi igazság.
Az a rész, ami igaz, talán meglep titeket. A tudósok valóban eljátszottak azzal a gondolattal, hogy sarki lepényhalat használnak gyümölcsökben! Ez több mint 20 évvel ezelőttre nyúlik vissza.
A USDA Nemzeti Mezőgazdasági Könyvtára idéz egy szakfolyóiratban megjelent cikket a téli lepényhal fehérjegénjének az eper növénybe való átviteléről. Ez 1998-ban jelent meg. (3)
Két évvel később a The New York Times (4) szerkesztőségi cikkében a genetikailag módosított élelmiszerekről szólt:
“Így egy sarkvidéki lepényhalból származó fagyálló gént vittek be az eperbe, hogy meghosszabbítsák a tenyészidőszakát az északi éghajlaton. De ellentétben azzal, amit sokan gondolnak, ettől az eper nem lesz halszerű…”
De még ha halszerűvé is tenné, tényleg élénk kékre színezné a bogyókat?
Nem.
Az eredeti átverők nyilvánvalóan a “fagyálló” szemszöget akarták kijátszani azzal, hogy photoshoppolták őket, hogy ugyanolyan hamis színűek legyenek, mint az autók hűtőfolyadékai.
Hát valójában a legtöbb motorfagyálló folyadék manapság neonzöld, de úgy tűnik, ezt a színt nem tartották elég egzotikusnak ehhez a nagy átveréshez.
Az, hogy az autófagyálló folyadék fluoreszkáló kék, zöld, piros, narancssárga vagy sárga, nem is az aktív vegyi anyagoktól származik. Ezek mesterséges színezékek, amelyeket hozzáadnak.
A színeket azért adják hozzá, hogy azonosítani tudják a szivárgás forrását. Hasonlóan a földgázhoz hozzáadott szaghoz (aminek valójában nincs szaga).
A sarki lepényhal fajokról annyit, hogy nem olyan színűek, mint Dory a Némó kereséséből. A színük egy unalmas, tompa szürke.”
Szóval, még ha meg is eszel egy ilyen GMO zöldség-hal hibridet, nem fogod tudni megkülönböztetni sem a megjelenés, sem az íz alapján, mivel nem hoz létre “halas” ízt.”
Ha kék epres süteményt szeretnél enni, a receptedhez FD&C Blue No. 2 vagy más természetes ételfestékre lesz szükséged. Dettó a feketéhez.
Azt illetően, hogy ez a zöldség miért természetes módon piros, szemben a kékkel (mint az áfonya), ez nagyrészt az antocianinjaik (a növényi pigmentek egy osztálya, amelyek szintén egyfajta antioxidánsok) pH-jával függ össze.
A fent említett ételszínező linkben valóban megmutatjuk, hogyan lehet a vörös káposztás víz színét babakékre változtatni, a pH szódabikarbónával történő módosításával.
Az eperlével ugyanezt a trükköt végrehajtva azonban nem működik.
Ha a tudósok kék színűvé akarnák tenni, elméletileg lehetséges lenne.
Ezhez először a gyümölcs pH-értékéért felelős géneket kellene megbütykölni. Ennek megváltoztatásával változna a termelt antociánok színe és típusa. Ez a különbség az ebben a gyümölcsben lévő antociánok és az áfonya között.
A fekete eper létrehozásához a – duh, a szederből származó – genetikai információ felhasználása jó kiindulópont lenne. De ezt még senki sem tette meg, vagy legalábbis ha igen, az nem nyilvános.
Mikor hal meg a pletyka?
Szinte örökre. Itt vagyunk egy új évtizedben, és ez csak nem akar megszűnni.
Ezen az sem segít, hogy az online médiában egyesek nem végeznek kutatást, és ehelyett a kék és lila eperről számolnak be, mintha az lenne az igazi.
Aztán vannak bohócok olyan helyeken, mint a YouTube, akik 2 perces videót készítenek róla, ami még csak nem is igazi videó, hanem inkább egy szánalmas diavetítés Photoshop képekből, amelyeket a világhálóról gyűjtöttek össze.
Egyértelműen linkcsali, hogy reklámbevételhez jusson a videó szerzője. Hát nem utálod ezeket a videókat?!”
Hogy megmutassuk, milyen egyszerű ez a hoax, személyesen photoshopoltunk minden képet, amit ebben a cikkben látsz.
Mi elég szörnyen értünk a Photoshophoz, szóval ha mi meg tudjuk csinálni, akkor bárki más is.
Ha nem akarnánk saját képeket készíteni, akkor csak annyit kellene tennünk, hogy felnézünk az Ebayre és máshova, ahol kék eper magokat áruló embereket fogsz látni. Egyesek azt állítják, hogy van köztük rózsaszín, sárga, fekete és neonzöld is!
Azt, hogy paródiának vagy tréfás ajándéknak szánják-e, nem tudni. Azok közül, akik eladásra kínálják, akiket megnéztünk, egyik sem az USA-ban székel. A magokat Kínából, Thaiföldről, Malajziából, a Fülöp-szigetekről stb. szállították.
Egyes eladók “ritka” afrikai kék szamócának nevezik őket. Ha rákeresel erre a Wikiben vagy bárhol máshol, üres kézzel fogsz találni. Ilyen faj nem létezik a botanikában.
Ahelyett, hogy elmondanánk a véleményünket az online megvásárolható magokról, olvassa el a vásárlói véleményeket és nézze meg maga a fotókat, hogy levonhassa a saját következtetését.