Jaisalmer, város, Rádzsasztán állam nyugati része, India északnyugati része. Egy sík síkságon fekszik a Thar (Nagy Indiai) sivatagban, Jodhpurtól mintegy 135 mérföldre (215 km-re) északnyugatra.

A sárgásbarna kőből készült épületeiről nevezetes várost 1156-ban alapította Rawal Jaisal, a rádzsputok (a történelmi Rajputana régió harcos uralkodói) egyik főnöke. A 12. században Jaisalmer állam elérte hatalma csúcspontját. Miután a 14. század elején a muszlim Delhi szultánja, ʿAlāʾ al-Dīn Khaljī elfoglalta a fővárost, vagyona hanyatlott. Ezt követően a mogulok hűbérbirtoka lett, és 1818-ban politikai kapcsolatba lépett a britekkel. 1949-ben csatlakozott Rádzsasztán államhoz.

Jaisalmer közúti összeköttetésben áll Jodhpurral, Barmerrel és Phalodival, és jelentős karavánközpont, ahol gyapjúval, bőrökkel, sóval, telítőfölddel, tevékkel és juhokkal kereskednek. Regionális repülőtérrel rendelkezik. A város fölé magasodó dombon álló erődben található a királyi palota, több ősi dzsaina templom és a Gyana Bhandar (“A tudás tárháza”) nevű könyvtár, amely régi szanszkrit és prakrit kéziratokat tartalmaz. Ez egyike volt annak a több történelmi hegyi erődnek Rádzsasztánban, amelyet 2013-ban kollektíven az UNESCO világörökség részévé nyilvánítottak. A Gadisar-tó népszerű rekreációs terület a városban.

A környező vidék, amely egykor hercegi állam volt, szinte teljes egészében homokos pusztaságból áll, a Thar-sivatag részét képezi. A Kakni folyó, az egyetlen patak, nagy területen terül el, és a Bhij-tavat alkotja. A fő termények a bajra (gyöngyköles) és a jowar (szemes cirok). A kecske-, teve-, juh- és szarvasmarha-tenyésztés széles körben elterjedt. Mészkő-, telérföld- és gipszlelőhelyeket dolgoznak fel. Népesség. (2001) 57,537; (2011) 65,471.