Mi a Jackhammer nyelőcső?
A Jackhammer nyelőcső a nyelőcső motilitásának egy speciális rendellenessége. Normális esetben a nyelőcső izomzata összehangoltan húzódik össze, hogy segítsen az ételt a szájból a gyomorba juttatni. A Jackhammer-nyelőcső a nyelőcső izomműködésének specifikus zavara (más néven “diszmotilitás”), amelyben a nyelőcső izomzatának nagy amplitúdójú, abnormális összehúzódásai (“görcs”) vannak. Ezek az összehúzódások a normálisnál sokkal nagyobb erejűek, és a normális összehúzódáshoz képest koordinálatlanok is.
Mi okozza a jackhammer-nyelőcsövet?
A rendellenesség oka ismeretlen, és bárkinél előfordulhat, bár ritkának számít.
Melyek a jackhammer-nyelőcső tünetei?
A jackhammer-nyelőcsőben szenvedő betegeknek jellemzően nehézséget okoz az étel és/vagy folyadék lenyelése, az az érzés, hogy az étel vagy a folyadék megakad a torokban vagy a mellkasban, mellkasi fájdalom, regurgitáció és/vagy súlyvesztés. A gyomorégés lehetséges, bár nem jellemző tünet.
Hogyan diagnosztizálják a jackhammer-nyelőcsövet?
A jackhammer-nyelőcső egyike a nyelőcső számos diszmotilitási rendellenességének, amelyeket speciális vizsgálatokkal külön felismernek és diagnosztizálnak. Ha a betegnek nyelési nehézségei vannak, a vizsgálat magában foglalhat felső endoszkópiát (EGD), nyelőcsőmanometriát és/vagy oesophagramot (más néven báriumnyelést). Ezek a vizsgálatok azonosíthatják a jackhammer-nyelőcsövet vagy a nyelőcső egyéb diszmotilitási rendellenességeit.
Hogyan kezelik a jackhammer-nyelőcsövet?
Nincs ismert gyógymód erre a rendellenességre. Az összes kezelési lehetőség palliatív, vagyis a görcs megszüntetésével vagy minimalizálásával a fő tünetek csökkentésére vagy megszüntetésére törekszik. E kezelési lehetőségek célja a nyelőcső izomzatának ellazítása vagy megzavarása, és az étel könnyebben bejuthat a gyomorba.
A nyelőcsőgörcs tüneteinek kezelésére használtak már gyógyszereket (például kalciumcsatorna-blokkolókat vagy nitrátokat); ezeknek gyakran elviselhetetlen mellékhatásaik vannak, és nem biztos, hogy végleges vagy tartósan hatékonyak, ezért fő terápiaként kissé ritkán alkalmazzák őket.
A nyelőcső izomzatába endoszkópos irányítással beadott botulinum toxin (BoTox) úgy hat, hogy megbénítja az izmot és lehetővé teszi az ellazulást. Bár könnyen elvégezhető és kezdetben hatásos lehet a tünetek enyhítésében, a hatás gyakran átmeneti (jellemzően hetektől hónapokig terjedő nagyságrendű), és az ismételt injekciók elveszítik hatékonyságukat. Ezenkívül az ismételt injekciók gyulladást és hegesedést okozhatnak, ami megnehezítheti vagy kockázatossá teheti a véglegesebb kezeléseket. Ezért a botulinum toxint csak kiválasztott esetekben szabad alkalmazni. Néha a botulinum toxint terápiás próbaként alkalmazzák, hogy kiderüljön, az izom bénítása enyhíti-e a tüneteket, és jelzi-e, hogy a beteg alkalmas lehet más kezelésre.
Úgy gondolják, hogy sok beteg esetében a jackhammer nyelőcső leghatékonyabb és legtartósabb kezelése az izom átvágása; ezt nevezik myotomiának. Ez endoszkóposan is elvégezhető (az úgynevezett perorális endoszkópos myotómia vagy POEM). A POEM-et elsősorban az achalasia kezelésére használják, de sikeresen alkalmazzák a jackhammer-nyelőcsőben szenvedő betegeknél is, mivel más megbízható, tartós és biztonságos beavatkozás nem áll rendelkezésre.