Jack Warner
1892. augusztus 2-án
Londonban, Ontario
1978. szeptember 9
Hollywood, Los Angeles, Kalifornia
Warner Brothers Studios
Jack “J.L.” Warner (1892. augusztus 2. – 1978. szeptember 9.), született John Leonard Warner Londonban (Ontario, Kanada) lengyel-zsidó családból, a Warner Brothers Studios rendkívül sikeres fejlesztésének elnöke és motorja volt Hollywoodban (Los Angeles, Kalifornia).
Jack Warner már korán elbűvölte a mozgókép, és előre látta annak társadalmi hatását, ezért egész életében filmeket készített, szórakoztatta a közönséget, de közben elvesztette testvérei szeretetét. Warner. Bros. ma is ismert név, amelyet a minőséggel és számos klasszikus filmmel társítanak, amelyek ma már a világ kulturális archívumai közé tartoznak.
Koraélet
Warner egyike volt a tizenkét gyermeknek, akik Benjamin Warner (valószínűleg Várna) és Pearl Leah Eichelbaum, egy Krasnosielcből (Lengyelország) származó, jiddisül beszélő zsidó család gyermekeként születtek. Jacken kívül még három Warner testvér volt: Harry Warner (1881-1958), Albert Warner (1883-1967) és Sam Warner (1887-1927). 1883-ban Benjamin Warner jobb jövőre vágyva családja és saját maga számára, a németországi Hamburgba utazott, majd hajóra szállt, hogy Amerikába jusson. A család többi tagja alig egy évvel később Baltimore-ban csatlakozott hozzá.
1896-ban a család az ohiói Youngstownba költözött, követve Harry Warner példáját, aki cipőjavító műhelyt nyitott a feltörekvő iparváros szívében. Jack Warner, aki fiatalkorának nagy részét Youngstownban töltötte, önéletrajzában jelezte, hogy az ott szerzett tapasztalatai alakították korai érzékenységét. Warner így írt: “J. Edgar Hoover azt mondta nekem, hogy Youngstown akkoriban Amerika egyik legkeményebb városa volt, és a maffiában tevékenykedő szicíliai gengszterek gyűjtőhelye. Szinte minden szombat este történt egy-két gyilkosság a környékünkön, és a kések és a bokszeres bicskák alapfelszerelésnek számítottak a garázdálkodó fiatal forrófejűek számára.”
Kora filmes karrier
Youngstownban a Warner fivérek, ha korlátozottan is, de megtették a nagy ugrást a filmszakmába. Az 1900-as évek elején Sam Warner munkát vállalt vetítőként az Idora Parkban, egy helyi vidámparkban. Gyorsan meggyőzte a családot az új médium lehetőségeiről, és megszervezte egy B-modell kinetoszkóp megvásárlását egy vetítőművésztől, aki “szerencsétlenül járt”. A vállalkozó kedvű testvérek A nagy vonatrablás jól használt kópiáját vetítették Ohio és Pennsylvania államban, mielőtt 1906-ban megragadták a lehetőséget egy kis mozi megvásárlására. Még abban az évben a testvérek megvásárolták a pennsylvaniai New Castle-ben található Cascade mozipalotát, amelyet 1907-ig, a filmforgalmazásba való belépésig fenntartottak. A Warner testvérek megalapították a pittsburghi székhelyű Duquesne Amusement Company-t, amely jövedelmezőnek bizonyult a Motion Pictures Patent Company megjelenéséig, amely túlzott díjakat számított fel a forgalmazóknak.
A Warner Brothers megalakulása
1910-ben a Warner testvérek egyesítették erőforrásaikat, és belevágtak a filmgyártásba. Amikor 1918-ban megalakult a Warner Brothers, Jack az idősebb testvérrel, Sam-mel együtt a gyártás társvezetője lett. Sam 1927-ben meghalt (közvetlenül az első “beszélő” film, a The Jazz Singer bemutatója előtt), és Jack lett a gyártás egyedüli vezetője. Vaskézzel vezette a Warners Burbank-i, kaliforniai stúdióját.
1956-ban Jack, Harry és Al bejelentették, hogy a Warner Bros. céget piacra dobják. Jack titokban összeállított egy szindikátust, amely megvásárolta a vállalat irányítását. Mire Harry és Al tudomást szerzett testvérük üzleteiről, már túl késő volt. A három testvér az előző évtizedek során számos vitába keveredett, de ez a csel még Harrynek és Alnek is sok volt; soha többé nem álltak szóba Jackkel. Jack Warner 1978. szeptember 9-én szívbetegségben halt meg Los Angelesben.
A komikus Jack Benny, aki egykor a Warner Brothersnél dolgozott, így viccelődött: “Jack Warner inkább mondott egy rossz viccet, mint hogy jó filmet csináljon.”
Legenda
Jack volt a második főnök, aki a Columbia Pictures Harry Cohnja után a cég elnökeként is szolgált, de nem tudott lépést tartani az iparág változásaival. A stúdiót 1967-ben eladta a Seven Arts Productionsnek, miután elkészítette Lerner és Loewe Camelot című művének filmadaptációját, de független producerként egészen az 1970-es évek elejéig aktív maradt. Utolsó produkciói között volt egy másik Broadway-musical filmadaptációja, az 1776.
A filmiparhoz való hozzájárulásáért Jack Warner csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en (Hollywood Blvd. 6541). Csillaga van a torontói Kanadai Hírességek sétányán is, amely a minden területen kiemelkedő kanadaiakat díjazza.
Filmek producerként/kivitelező producerként
- 1917 Négy évem Németországban
- 1922 Veszélyes kaland
- 1926 Don Juan
- 1927 The Jazz Singer
- 1928 The Lights of New York; The Singing Fool
- 1929 Disraeli
- 1930 Little Caesar
- 1931 A közellenség; A titkos hatos
- 1932 Szökevény vagyok a láncos bandából
- 1933 42nd Street; Aranyásók 1933; Footlight Parade; Az út vadfiúi
- 1935 Captain Blood; Aranyásók 1935
- 1936 Louis Pasteur története; Anthony Adverse
- 1937 Nem felejtenek; Emile Zola élete; Aranyásók 1937
- 1938 A csodálatos dr. Clitterhouse; Aranyásók Párizsban
- 1939 Egy náci kém vallomásai
- 1941 A menyasszony jött C.O.D.
- 1943 Akció az Atlanti-óceán északi részén; Légierő; Casablanca; Küldetés Moszkvába; Őrség a Rajnán; Úti cél Tokió
- 1944 Utazás Marseille-be; Burmai célpont
- 1945 Karácsony Connecticutban
- 1946 Éjjel-nappal
- 1947 Élet apával
- 1948 A Sierra Madre kincse; Johnny Belinda’
- 1949 Montana
- 1951 A vágyakozó villamos
- 1953 A viasz háza
- 1955 East of Eden; Rebel without a Cause
- 1956 Moby Dick; Óriás
- 1957 The Prince and the Showgirl; Chase a Crooked Shadow
- 1958 Auntie Mame
- 1959 The Nun’s Story
- 1960 The Sundowners
- 1962 PT-109
- 1964 My Fair Lady
- 1965 The Great Race
- 1966 Ki fél Virginia Woolftól?
- 1967 Camelot; Bonnie és Clyde
- 1972 1776; Piszkos kis Billy
Jegyzetek
- Orr, Gregory és Efrem Zimbalist. Jack L. Warner: Az utolsó mogul. West Long Branch, NJ: White Star 1993. ISBN 9781561277230
- Thomas, Bob. Hollywood bohóchercege: Jack L. Warner bohókás élete és kora. New York: McGraw-Hill 1990. ISBN 9780070642591
- Warner, Jack L. Jack of all trades: An autobiography. London: W.H. Allen 1975. ISBN 9780491019521
All link retrieved March 12, 2018.
- Jack Warner 1892-1978
- Warner Bros. Company History
Credits
A New World Encyclopedia írói és szerkesztői a New World Encyclopedia szabványainak megfelelően átírták és kiegészítették a Wikipédia szócikket. Ez a szócikk a Creative Commons CC-by-sa 3.0 License (CC-by-sa) feltételei szerint, amely megfelelő forrásmegjelöléssel használható és terjeszthető. A licenc feltételei szerint, amely mind az Újvilág Enciklopédia munkatársaira, mind a Wikimédia Alapítvány önzetlen önkéntes közreműködőire hivatkozhat, elismerés jár. A cikk idézéséhez kattintson ide az elfogadható idézési formátumok listájáért.A wikipédisták korábbi hozzájárulásainak története itt érhető el a kutatók számára:
- Jack Warner története
A cikk története az Újvilág Enciklopédiába való importálása óta:
- A “Jack Warner”
History of “Jack Warner”
Megjegyzés: A külön licenc alatt álló egyes képek használatára bizonyos korlátozások vonatkozhatnak.