2018 májusában az Ápolási és Szülészeti Tanács (NMC) közzétette a regisztrált ápolók régóta várt új szakmai standardjait (NMC, 2018a). A jártassági követelmények meghatározzák azokat az ismereteket és készségeket (jártasságokat), amelyeket a bejegyzett ápolóknak bizonyítaniuk kell, és tükrözik a közvélemény elvárásait. Az új standardok mellett megtalálhatóak: az oktatásra és képzésre vonatkozó standardkeretek; a hallgatók felügyelete és értékelése; valamint a regisztrációt megelőző ápolási programokra vonatkozó standardok (NMC, 2018b, 2018c, 2018d). Az új standardoknak megfelelő programokat 2019. január vége óta kínálják, és 2020 szeptemberéig minden felsőoktatási intézmény (HEI) szolgáltatójának olyan programokat kell kínálnia, amelyek megfelelnek ezeknek a standardoknak.

A standardok kilenc platform és két melléklet formájában vannak meghatározva; a platformok leírják azokat az eredményeket, amelyeket mind a négy ápolási területen teljesíteni kell, a mellékletek pedig azokat a kommunikációs és kapcsolati készségeket és ápolási eljárásokat írják le, amelyekben az újonnan regisztráltaknak képesnek kell lenniük a jártasság bizonyítására. A kilenc platform a következő:

1. Felelősségteljes szakembernek lenni;

2. Az egészség előmozdítása és a betegségek megelőzése;

3. A szükségletek felmérése és az ellátás tervezése;

4. A gondozás nyújtása és értékelése;

5. A gondozás vezetése és irányítása, valamint csapatban való munkavégzés;

6. A gondozás biztonságának és minőségének javítása;

7. A gondozás koordinálása.

A fertőzések megelőzésében és ellenőrzésében való jártasság szerepel a 2:2.12. platformban, amely az egészség előmozdítására és a betegségek megelőzésére összpontosít, és előírja, hogy a nyilvántartásba vevőknek rendelkezniük kell az “egészségvédelemhez szükséges ismeretekkel és készségekkel a fertőzések megelőzése és ellenőrzése elveinek megértése és alkalmazása révén, beleértve a fertőző betegségek felügyeletét és az antimikrobiális stewardshipet és rezisztenciát”. Ezenkívül az 5:5.2. platform, amely az ápolói ellátás vezetésére és irányítására, valamint a csapatmunkára összpontosít, előírja, hogy a regisztráltaknak “meg kell érteniük és alkalmazniuk az emberi tényezők, a környezeti tényezők és az erősségeken alapuló megközelítések elveit, amikor csapatban dolgoznak”. A fenti készségeket alátámasztó kommunikációs és technikai készségeket a két melléklet tartalmazza; különösen a B. melléklet emeli ki: (1) a tanulóknak bizonyítékokon alapuló megközelítéseket kell alkalmazniuk a személyközpontú értékelés elvégzéséhez, hogy felismerjék a fizikai betegség, a szorongás, az állapotromlás és a szepszis tüneteit és jeleit; és (2) bizonyítékokon alapuló megközelítéseket kell alkalmazniuk “a fertőzések megelőzésével és kezelésével kapcsolatos gondozási és támogatási igények kielégítésére, a személy függetlenségi és önellátási képességének pontos felmérésére és a megfelelő beavatkozások kezdeményezésére”. Ez magában foglalja a következő képességeket:

• megfigyelni, felmérni és gyorsan reagálni a potenciális fertőzési kockázatokra a legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatások alkalmazásával;

• szabványos óvintézkedési protokollok alkalmazása;

• hatékony aszeptikus, érintésmentes technikák alkalmazása;

• megfelelő egyéni védőeszközök használata;

• az izolációs eljárások alkalmazása;

• a bizonyítékokon alapuló kézhigiénés technikák alkalmazása;

• az eszközök és a környezet biztonságos dekontaminálása;

• biztonságosan használja és ártalmatlanítja a hulladékot, szennyest és éles vagy hegyes eszközöket;

• biztonságosan értékeli és kezeli az invazív orvosi eszközöket és vezetékeket (NMC, 2018a).

A közelmúltban részt vettem a saját egyetememen az új tanfolyamok jóváhagyásában; 18 hónapos együttműködés a gyakorlatban dolgozó kollégákkal és a szolgáltatást igénybe vevőkkel egy olyan program kidolgozásában, amely megfelel ezeknek az előírásoknak, és biztosítja, hogy a hallgatókat izgatottan várja a lehetőség, hogy bejegyzett ápolóvá váljanak, és felkészüljenek a magas színvonalú, bizonyítékokon alapuló ellátás nyújtására az igényes egészségügyi környezetben. Mint mindig, most is hatalmas kihívást jelentett, hogy “mindent be tudjunk vinni”; különösen az, hogy a regisztráltaknak minden területen bizonyítaniuk kell a fizikai és mentális egészségi állapot felmérésében és gondozásában való jártasságot, valamint olyan technikai készségeket, amelyek a saját szakterületükön nem annyira elterjedtek. Ezeknek a kihívásoknak azonban mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatásban megvalósuló innovációval lehet megfelelni.

Ward (2011) szisztematikus áttekintést végzett, amely 39, elsősorban európai és észak-amerikai tanulmányt azonosított. A tanulmányok általában kvantitatív vizsgálatok voltak, amelyek előtte-utána és kvázi-kísérleti elrendezést alkalmaztak, és túlnyomórészt a kézhigiénia javítását célzó oktatási beavatkozásokra összpontosítottak. Egy későbbi tanulmányában ugyanez a szerző megállapította, hogy az ápolóhallgatók úgy vélték, hogy a szakképzett személyzet negatívan viszonyul a fertőzések megelőzéséhez és ellenőrzéséhez (IPC), és hogy a fertőzések megelőzése inkább plusz munkaterhet jelent, mint a betegbiztonság és a minőségi ellátás központi szempontját. Ezt a felfogást alátámasztják Gould és Drey (2013) tanulmányának eredményei, amelyben a hallgatók jelezték, hogy nem volt összhang aközött, amit tanítottak nekik, és aközött, amit a gyakorlatban megfigyeltek és szocializálódtak. Az ápolóhallgatók IPC-vel kapcsolatos ismereteit felmérő tanulmányok arra utalnak, hogy a fertőzések átvitelével kapcsolatos ismeretek hiányosak (Hinkin és Cutter, 2014; Mitchell és mtsai., 2014). Cox és munkatársai (2015) szerint három kérdés befolyásolja a diplomások IPC-vel kapcsolatos tudását és azt, hogy hogyan gyakorolják azt. Ezek a tudományról és az egészségmagatartásról alkotott elképzeléseikhez, valamint ahhoz kapcsolódnak, hogy miként alkalmazzák a mikrobiológiai ismereteket. A szerzők kiemelik, hogy az IPC-oktatás nagyobb valószínűséggel lesz hatékony, ha kontextusba helyezik, a gyakorlatban és a gyakorlatban alkalmazzák, és nem silókban tanítják.

Elkerülhetetlen, hogy az IPC-gyakorlókat aktívan bevonják felsőoktatási szolgáltatóikkal az új, regisztráció előtti tanfolyamok tantervének kidolgozásába, és hogy biztosítsuk, hogy az IPC-t többként ismerjék el, mint a kézhigiénia öt mozzanatát. Az elméletnek tartalmaznia kell a mikrobiológiai és epidemiológiai ismereteket, hogy a hallgatók megértsék a fertőzések és a fertőző betegségek okát és összefüggéseit. A készségeknek magukban kell foglalniuk azt a képességet, hogy felmérjék és elmagyarázzák a fertőzés kockázatát a betegeknek és családtagjaiknak, és eligazodjanak azokban a nehéz beszélgetésekben, amelyek az oltási bizonytalanság vagy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés megszerzésének megvitatása során felmerülhetnek. Ugyanilyen fontos a hallgatók bevonása a fertőzések megelőzésével kapcsolatos saját felfogásukba és viselkedésükbe, valamint abba, hogy ezek hogyan befolyásolhatják a betegellátást, a tapasztalatokat és az eredményeket.

Ha még nem vesz részt az új tanterv kialakításában a felsőoktatási intézmény partnereivel, vegyen részt annak biztosításában, hogy az ismeretek és készségek integrálva, prioritásként kezelve és mindenekelőtt a fertőzések és a fertőző betegségek hatását kiemelő betegtörténetekkel kontextusba helyezve legyenek.

Cox, JL, Simpson, M, Letts, W, Cavanagh, H. (2015) Re-thinking microbiology/infection control education to enhance the practice-readiness of health professional students: more than just a curriculum issue. Journal of Learning Design 8(1): 55-67.
Google Scholar | Crossref

Gould, D, Drey, N. (2013) Student nurses’ experiences of infection prevention and control during clinical placements American Journal of Infection Control 41: 760-763.
Google Scholar | Crossref | Medline

Hinkin, J, Cutter, J. (2014) How do university education and clinical experience influence pre-registration nursing students’ infection control practice? Egy leíró, keresztmetszeti felmérés. Nurse Education Today 34(2): 196-201.
Google Scholar | Crossref | Medline

Mitchell, BG, Say, R, Wells, A, Wilson, F, Cloete, L, Matheson, L. (2014) Australian graduating nurses’ knowledge, intentions and beliefs on infection prevention and control: a cross-sectional study. BMC Nursing 13(1): 43.
Google Scholar | Crossref | Medline

Nursing and Midwifery Council . (2018a) A bejegyzett ápolók jártassági követelményei. London: NMC. Elérhető az alábbi címen: https://www.nmc.org.uk/standards/standards-for-nurses/standards-of-proficiency-for-registered-nurses/ (hozzáférés: 2019. június 18.).
Google Scholar

Nursing and Midwifery Council . (2018b) Standards framework for nursing and midwifery education. London: NMC. Elérhető az alábbi címen: https://www.nmc.org.uk/standards-for-education-and-training/standards-framework-for-nursing-and-midwifery-education/ (hozzáférés: 2019. június 18.).
Google Scholar

Nursing and Midwifery Council . (2018c) A hallgatók felügyeletére és értékelésére vonatkozó szabványok. London: NMC. Elérhető az alábbi címen: https://www.nmc.org.uk/standards-for-education-and-training/standards-for-student-supervision-and-assessment/ (hozzáférés: 2019. június 18.).
Google Scholar

Nursing and Midwifery Council . (2018d) A regisztráció előtti ápolási programokra vonatkozó szabványok. London: NMC. Elérhető a következő címen: : https://www.nmc.org.uk/standards/standards-for-nurses/standards-for-pre-registration-nursing-programmes/ (hozzáférés: 2019. június 18.).
Google Scholar

Ward, DJ . (2012) Attitudes towards infection prevention and control: an interview study with nursing students and nurse mentors. BMJ Quality & Biztonság 21: 301-306.
Google Scholar | Crossref | Medline