____A tudományt ugyanúgy szeretjük, mint bárki más, de történelmileg nem a legkövetkezetesebb, ha arról van szó, hogy mit kellene és mit nem kellene ennünk. Annak ellenére, hogy az ételek elfogyasztása (és megemésztése) kulcsfontosságú magának az életnek a biológiai meghatározásához, a tudósok elég nehezen tudták eldönteni, mi történik velünk, amikor valamit a szánkba veszünk.

Mint például a bor. Úgy tűnik, mintha minden évben lenne egy másik nyilatkozat a magasból: A bor megöl! A bor megment! A bor rákot okoz! A bor meggyógyítja a vak egereket, és látóvá teszi őket! Mindez eléggé összezavarhatja az átlagos egészségtudatos lusta embert, ezért úgy gondoltuk, hogy elvégezzük a nehéz munkát, és megnézzük, mit mondtak az elmúlt két és fél évtizedben (plusz egy kis őstörténet) a borról, és megpróbáljuk megalkotni a Végleges Tudományos Választ a kérdésre:
Jót tesz nekem a bor?

Tovább

3150 BC:
Az ókori egyiptomiak a bort gyógyszerek alapanyagaként használták, olyan dolgokkal keverve, mint a balzsam, koriander, zsálya és fenyőgyanta, amelyeket írásos receptek igazolják, hogy a gyomorfájástól a herpeszig terjedő betegségek kezelésére használtak.

Kr. e. 500:
Hippokratész, a nyugati orvoslás atyja, a bort az egészséges étrend részeként ajánlja, és gyógyászati célú felhasználását sebfertőtlenítésre, hasmenés ellen és a szülési fájdalom enyhítésére írja elő.

Kr. u. 1300:
Arnaldus de Villanova Liber de Vinis címmel könyvet ír, amelyben támogatja a bor használatát gyógynövénykoktélok alapjaként olyan problémák leküzdésére, mint a demencia és a rossz arcszín. Elég nagyvonalú lenne ezt a dolgot “tudománynak” nevezni, de mind Villanova, mind Hippokratész minden bizonnyal sok időt töltött beteg emberek között.

A következő hatszáz év:
A bor továbbra is népszerű az orvosi szakma körében, különösen a városok növekedésével és a tiszta víz egyre nehezebbé válásával. A 19. század folyamán a bor vízhez adása (vagy egyszerűen csak az egyik a másikkal való helyettesítése) népszerű módszer a közvíz “megtisztítására”, de az Egyesült Államokban a bor jótékony imázsa súlyos csapást (és átmeneti betiltást) szenved a 19. század végén és a 20. század elején a mértékletességi mozgalomtól.

A 70-es évek végére azonban az amerikai borok nemzetközi díjakat nyernek, és az amerikaiak újra a palackhoz nyúlnak. Nagyjából ugyanebben az időben az USDA kiadta a mérföldkőnek számító Élelmiszerek összetétele című kiadványát, amely 2500 élelmiszert bontott kalóriára, szénhidrátra, fehérjére, zsírra és minden más, ma már megszokott részletre, elindítva ezzel a táplálkozási tudatosság új korszakát. Adjunk hozzá néhány technikai előrelépést annak nyomon követésében, hogyan mozognak a molekulák a szervezetben, és máris megvan a komoly bortudomány receptje.

1988:
A vörösbor összefüggésbe hozható a migrénnel – írja a New York Times, amely arról is beszámolt, hogy a bor több savat termel a gyomorban, mint a kemény ital, ami gondot okoz a refluxra hajlamosaknak.

1991:
A francia paradoxon lecsap! Morley Safer a 60 Minutes szegmensét annak az elméletnek szenteli, hogy a borivás lehetővé teszi a franciák számára, hogy magas telített zsírtartalmú étrendet fogyasszanak anélkül, hogy 50 évesen elájulnának, egy tanulmány alapján, amely szerint a rendszeres vörösborivóknak több a jó koleszterinjük (és ezért kevesebb a rossz koleszterin), mint a nem borivó társaiknak, valószínűleg egy resveratrol nevű vegyületnek köszönhetően.

1993:
És ez nem csak a vörösborokról szól! A fehérbor is segíti a szívműködést, írja a Times.

1994:
Uh-oh: A bor kockázatai meghaladhatják az előnyöket. Kiderült, hogy nem biztos, hogy számít, mennyire egészségesek az artériáid, ha alkohol okozta rákos megbetegedést kapsz, meghalsz egy ittasan okozott autóbalesetben, vagy cirrózisban végzed. Az ehhez hasonló módszertani erdő-fa problémák továbbra is sújtani fogják a bortudományt, de sok ivó számára úgy tűnik, hogy ez nem a lényeg. Az adott, hogy valamit megiszunk, csak azt szeretnénk tudni, hogy melyik a legkevésbé rossz.

1995:
A bor örökké élhet! Dán tudósok megállapították, hogy az élet kútja szintjén 49 százalékkal csökkent a halálozás azoknál, akik napi három-öt pohár bort ittak. Nem csak az alkohol általában, hanem a bor különösen. Nagy győzelem a Dionüszosz csapat számára.

1997:
Ez egyre jobb lesz! Most már a vörösbor is megállíthatja a rákot. Vagy a resveratrol legalábbis. A klasszikus “robo-trip” paradoxon egyik példájaként, amelyben valószínűleg elalszol a köhögés elleni sziruptól, mielőtt a hallucinogén hatás beindulna, több bort kellene innod, mint amennyit a szervezeted elbírna, hogy elég rákölő vegyületet kapj, hogy számíthasson.

1998:
De csak a borivás, a resveratrol legyen átkozott, megállítja a makula degenerációt!

1999:
Az ezredforduló közeledtével folyamatosan érkeznek a jó boros hírek, bár az, hogy valójában mennyi köze van a borhoz, kissé meginog. Egy bordeaux-i kardiológus “megállapítja”, hogy a (hol máshol?) Bordeaux-ból származó Cab-Sauvok a legegészségesebbek a világon. Több dán kideríti, hogy a bor 30 százalékkal csökkentheti a stroke kockázatát, de azt is megjegyzi, hogy a bort ivó emberek általában véve csak egészségesebben étkeznek (vagyis az étkezésekkel való étkezés, és esetleg a gazdagság valójában segít).

Ez volt az az év is, amikor a kormány elkezdte megengedni a borcégeknek, hogy kis címkéket tegyenek a palackokra, amelyek azt sugallják, hogy a bor jót tesz. És hé, ráadásul zsír- és gluténmentes is!

2001:
Még több kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy vajon a bor teszi-e mindezeket a hasznos dolgokat, vagy csak a boros életmód. Egy orvos azt mondja a WebMD-nek: “Elég egyértelmű, hogy legalábbis Dániában és valószínűleg Észak-Amerikában azok, akik bort isznak, nagyobb valószínűséggel rendelkeznek magasabb társadalmi és gazdasági státusszal, magasabb iskolázottsággal, magasabb IQ-val, és magasabb iskolázottságú és magasabb társadalmi-gazdasági státuszú szüleik vannak, és ezek a tényezők nagyon erősen összefüggnek az egészséggel”. Elfelejti megemlíteni, hogy a jachtokon történő borfogyasztás a bőrrák kockázatának szerencsétlen emelkedéséhez vezet.

Bor! Örökké fogok élni, megtanulok repülni! (Credit: Resveratrol/Wikipedia)

2003:
A bortól örökké élhetsz, újra! De ezúttal ismét minden a resveratrolban van, abban a varázslatos vegyületben, amit valószínűleg már vagy egymilliószor láttál, de soha nem vetted a fáradtságot, hogy ténylegesen kiejtsd (rez-ver-a-trawl). A Times elismeri, hogy a csodavegyületet “még egereken sem tesztelték, nemhogy embereken”, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy megismételjék a tudósok állításait, miszerint “az emberi élettartam 30 százalékkal meghosszabbítható.”

2004:
Rats That Drink Sherry Daily Tended to Have Lower Levels of Bad Cholesterol. Ez magáért beszél (szerencsés patkányok).

2006:
Bor=Szuperegerek. Egy tanulmány szerint “egy közönséges laboratóriumi egér egy kilométert fut egy futópadon, mielőtt összeesik a kimerültségtől. De a vörösbor és más élelmiszerek kisebb összetevőjét, a resveratrolt kapó egerek kétszer olyan messzire futnak.”

2007:
Senki sem tudja, mi folyik itt. A Wine Is Good oldalon a resveratrolról kiderült, hogy megelőzi a prosztatarákot, egy másik borkeverékről kiderült, hogy a leukémia “hatékony és szelektív gyilkosa”, és egy másik tanulmány szerint egy kis bor hosszabb élettartamot eredményez a férfiaknál. a Wine Is Confusing oldalon a Times nem egy, hanem két cikket is közölt arról, hogy a nőket összezavarja a borral kapcsolatos tudomány a rákról és az általános egészségről, és egy új tanulmány szerint a Concord szőlőlé még a bornál is jobb a szívnek.Az igazi veszélyzónában pedig egy hatalmas tanulmány megállapította, hogy az alkohol bármilyen mennyiségben kiválthatja a mellrákot, és hogy egyre több bornál jelentkezik a “katicabogár-folt” nevű probléma, amely egy kellemetlen aroma, amelyet a szőlőtőkén élő rovarok váladékából nyertek.2008:
Pocsék év a gazdaságnak, de nagyszerű év a bornak. Kiderült, hogy véd a demencia ellen, harcol az elhízás ellen, küzd az Alzheimer-kór ellen, csökkenti a tüdőrák kockázatát, és “fiatalon tartja a szívet”. Mindezek mögött? A resveratrol. 2009:
Kicsit visszavéve, de még mindig pozitív, egy tanulmány szerint napi fél pohár bor “5 évvel növelheti a várható élettartamot”. A másik oldalról viszont kiderült, hogy a fehérbor nemcsak a fogfoltokat teszi sötétebbé más italoktól, hanem ugyanolyan gyakran vezet mellrákhoz, mint vörösboros rokona.

A resveratrol azonban már annyira mainstream lett, hogy szélhámosok kezdik elárasztani a piacot kétes értékű kiegészítőkkel. Miért kétes? Mert a sok bíztató kutatás ellenére senkinek sincs fogalma arról, hogy a resveratrol mire képes, vagy hogy mennyit kell fogyasztani belőle ahhoz, hogy bármit is tegyen.

2010:
Az év szilvásan indul, újabb hírekkel a prosztatarák elleni küzdelemről, az agyvérzés elleni képességekről, és arról, hogy a mérsékelt borfogyasztást “jobb kognitív funkciókhoz” kötik, mindenekelőtt. De aztán a hatalmas resveratrol elkezd zuhanni. Decemberben a GlaxoSmithKline gyógyszeripari óriás bejelentette, hogy leállítja egy resveratrol alapú gyógyszer fejlesztését. Kiderült, hogy abban a mennyiségben, amelyet szükségesnek gondoltak ahhoz, hogy valóban segítsen az embereken, egyes résztvevőknél veseelégtelenséget is kiváltott. Nem egy jó mellékhatás.

2011:
De a bort nem lehet sokáig visszatartani! “Vörösbor: Exercise in a Bottle?” viszi a pálmát a leghülyébb főcímért egy bortanulmányról szóló írásért, de azt találták, hogy azok a patkányok, akik resveratrolt ettek egy szimulált súlytalansági környezetben (tehát asztropatkányok), nem tapasztalták a szokásos problémákat, amelyekkel az űrhajósok szembesülnek az űrben, mint a csontsűrűség csökkenése és az inzulinrezisztencia.

Ezzel egy időben több hír is megjelent arról, hogy az ivás növeli a mellrák kockázatát, és az egész alap, hogy a bor jobb, mint más alkoholok, tűz alá került. Egy tanulmány szerint a sör ugyanolyan jó, mint a bor, ami a szív egészségét illeti, a Times pedig egy lépéssel tovább ment, és azt állította, hogy egy jó martini is jót tehet.

2012:
A bor megakadályozhatja a hízást! És “a pinot noirra fogékony sertések jobban jártak, mint a vodkát iszogató disznó társaik”, és egy tanulmány szerint az öreg egerek sokkal jobban tudtak egyensúlyi gerendán járni, miután resveratrollal etették őket.

De várjunk csak! Egy 2012 végén készült tanulmány szerint a resveratrol-kiegészítők semmit sem javítottak (vagy ártottak) az amúgy is egészséges, középkorú nők egészségén.

2014:
Egy új tanulmány megkérdőjelezi, hogy a könnyű vagy mérsékelt alkoholfogyasztás jót tesz-e a szívnek. A kutatók megállapították, hogy az alkoholfogyasztás csökkentése még a könnyű vagy mérsékelt alkoholfogyasztóknak is jót tett.

Hogyan állunk ezzel? Nagyjából ott, ahol elkezdtük, bocsánat. Bármennyi bort, tintát vagy resveratrolt öntöttek is ki a témában az elmúlt évtizedekben, senki sem tudja igazán, hogy a bor egy szuperdrog, amely évszázadokon át életben tartja a mediterrán embereket, vagy egy méreg, amely lassan belülről rothaszt bennünket. Ha valaki előáll egy öregedésgátló csodaszerrel, valószínűleg hallani fogunk róla, de addig is, nyugodtan hagyjuk figyelmen kívül a bortudományt. Mint a legtöbb élelmiszerrel, valószínűleg nem lesz semmi baj, ha mértékkel iszol, többnyire étkezéshez iszol, és ami a legfontosabb, jól érzed magad közben. Mert a tudomány szerint attól, hogy boldog vagy, 60 százalékkal kisebb a valószínűsége, hogy fiatalon halsz meg!

Oh, várj, mindegy. Most már a pesszimisták is tovább élnek. Sóhajtás.