Szisztematikus áttekintés összefoglalója

Ez a dokumentum a megállapítások összefoglalása, ezért előfordulhat, hogy a szisztematikus áttekintésben szereplő egyes adatok nem szerepelnek. Az eredmények teljes áttekintése az alább hivatkozott eredeti kiadványban található.

1. Célok

A jódozott só hatékonyságának összehasonlítása a jódpótlás más formáival vagy placebóval a jódhiányos betegségek megelőzésében. További célok voltak a só jódozásának optimális szintjének meghatározása adott körülmények között, valamint a só jódozásával kapcsolatos esetleges káros hatások felmérése

2. A tanulmányok azonosításának módja

A következő elektronikus adatbázisokban kerestek 2004 augusztusáig:

• CENTRAL (The Cochrane Library, 3. szám, 2004)
• MEDLINE
• A Kínai Cochrane Központ által kifejlesztett kínai vizsgálatok regisztere
• The Chinese Med Database
• LILACS
• PAHO
• metaRegister of Controlled Trials (mRCT)

Az Internet és a Jódhiányos Betegségek Ellenőrző Nemzetközi Tanácsának honlapjai, a Thyroid Disease Manager és a WHO honlapját is megvizsgálták, valamint kézi keresést végeztek a vonatkozó folyóiratokban és hivatkozási listákban

3. A tanulmányok áttekintésbe való bevonásának kritériumai

3.1. A tanulmány típusa

Randomizált és kvázi-randomizált kontrollált vizsgálatok és prospektív, nem randomizált kontrollált vizsgálatok

3.2 A vizsgálat résztvevői

Alacsony jódbevitellel rendelkező területeken élő felnőttek és gyermekek

(A terhesség előtti vagy alatti jódpótlás kontrollált vizsgálatai, amelyek csak az újszülöttre vonatkoztak, ki lettek zárva, mivel ezeket máshol áttekintették)

3.3 Intervenciók

Jódozott só, jodid vagy jodát alkalmazásával, placebóval vagy a jódpótlás más formáival összehasonlítva

3.4 Elsődleges kimenetelek

• Jódhiányos rendellenességekkel kapcsolatos halálozás
• Goitre (pajzsmirigy mérete)
• Fizikai és szellemi fejlődés gyermekeknél
• Pajzsmirigy-alulműködés tünetei (reprodukciós zavar/termékenység, myxoedema, fáradtság, letargia, szellemi funkciók lassulása, hideg intolerancia és/vagy kardiális szövődmények)

A másodlagos kimenetelek közé tartozott a vizelet jódkoncentrációja, a pajzsmirigy-stimuláló hormon koncentrációja a vérben és az újszülöttkori köldökzsinórvérben, a szérum tiroglobulin koncentrációja, a mellékhatások (jód okozta hyperthyreosis), az egészséggel kapcsolatos életminőség, a költségek, az adherencia, a társadalmi-gazdasági és kapcsolódó hatások (pl.g., iskolai teljesítmény, egy főre jutó jövedelem)

4. Főbb eredmények

4.1 Bevont tanulmányok

Hat, több mint 20 666 személyt érintő vizsgálatot vontak be ebbe a felülvizsgálatba:

• Négy tanulmány randomizált, kontrollált vizsgálat volt; két tanulmány prospektív, kontrollált vizsgálat volt, randomizálási módszer nélkül vagy nem egyértelmű módszerekkel
• A randomizálási/kiosztási egységek egyének vagy csoportok voltak, beleértve iskolákat, falvakat vagy más földrajzi régiókat
• A minták mérete változó volt, a legkisebb vizsgálatban 35 terhes nő vett részt, a legnagyobb vizsgálatban pedig több mint 20 000, falusi lakos. A vizsgálatok időtartama négy hónaptól öt évig terjedt
• A hat vizsgálatból négyben volt kontrollcsoport, ahol nem alkalmaztak jódkezelést; egy vizsgálatban a jódozott sót jódozott vízzel hasonlították össze; egy vizsgálatban a jódozott sót jódozott olajjal hasonlították össze; két vizsgálatban a jódozott só különböző típusait hasonlították össze (speciálisan készített és kereskedelmi forgalomban kapható, valamint kálium-jodid és kálium-jodát). Minden beavatkozást szájon át fogyasztottak
• A sófogyasztás konkrét mennyiségét nem írták elő; ehelyett a sót a szokásos háztartási fogyasztáshoz biztosították/eladták. A só jódozásának szintje 12-53 ppm volt

4.2. Vizsgálati környezet

• Kína, Németország, India, Olaszország, Malajzia és Dél-Afrika
• Minden vizsgálatot ismert jódhiányos területeken végeztek, ahol a golyva aránya 10% és 83% között mozgott

4.3 Vizsgálati körülmények

Az adatok elemzésének módja
Az eredmények közlésének következetlensége és a randomizált, kontrollált vizsgálatokból származó jó minőségű adatok általános hiánya miatt nem kísérelték meg az összevont elemzést. Ehelyett az adatokat narratív formában foglalták össze, a kezelés hatására vonatkozó becslések vagy konfidenciaintervallumok bemutatása nélkül. Az adatokat táblázatos formában is bemutatták a mellékletekben, a kezelés hatásának elemzése nélkül (azaz az egyes beavatkozási csoportok adatait külön-külön sorolták fel, és a felülvizsgálók nem végeztek statisztikai összehasonlításokat).

Eredmények
Golyva
Három vizsgálatban számoltak be statisztikailag szignifikáns csökkenésről a golyva arányában vagy a pajzsmirigy térfogatában a jódozott sót használó csoportok között a kontrollcsoportokhoz képest. A jódozott sóhoz való hozzárendelés statisztikailag szignifikánsan csökkentette a pajzsmirigy térfogatának növekedését a terhesség alatt egy 35 nő részvételével végzett vizsgálatban, a jódozott sót használó nők körében 4%-os növekedést tapasztaltak, szemben a sima sót használók 16,25%-os növekedésével. Bár a fennmaradó két vizsgálatban a jódozott só használatával tendenciaszerűen csökkent a golyva aránya, ezek az eredmények statisztikailag nem voltak szignifikánsak.

Vizeletben történő jódkiválasztás
A malajziai vizsgálatban a hat évnél fiatalabb gyermekek körében a sóhasználat nem növelte szignifikánsan a vizeletben történő jódkiválasztást, a jódozott vizet kapók körében 5,3 µg/L növekedést tapasztaltak 87,0 µg/L-hez képest. A fennmaradó négy, erről az eredményről beszámoló vizsgálatban a vizeletben történő jódkiválasztás statisztikailag szignifikánsan nőtt a jódozott só használatával, és három vizsgálatban a WHO 100 µg jód/l vizeletben meghatározott célértékét elérték. Nem volt egyértelmű összefüggés a jódozott só koncentrációja és a vizeletben történő jódkiválasztás között, sem a jódozás formája (kálium-jodid vagy kálium-jodát) és a vizeletben történő jódkiválasztás között.

A jódpótlás különböző formái
A kálium-jodiddal vagy kálium-jodáttal dúsított só után hasonlóan csökkent a goitre arány. A jódozott sóhoz képest a jódozott víz hatékonyabban csökkentette a golyva rátát a hat évnél fiatalabb gyermekek körében, bár a 15 és 40 év közötti nők esetében nem volt különbség a kezelési csoportok között. A kínai vizsgálatban a speciálisan elkészített jódozott só és a kereskedelmi forgalomban kapható jódozott só jódozott olajjal kiegészítve egyaránt hatékonyabb volt a golyva rátájának csökkentésében, mint a kereskedelmi forgalomban kapható jódozott só önmagában, valószínűleg a kereskedelmi forgalomban kapható só változó jódtartalma miatt.

Gyermekek a felnőttekkel szemben
Két vizsgálatban a hat év alatti gyermekek kevésbé profitáltak a só jódozásából, mint a felnőttek, és mindkét vizsgálat szerzői szerint a gyermekek sófogyasztása alacsonyabb volt, mint a felnőtteké.

Nemkívánatos hatások
A jódpótlás káros hatásairól nem számoltak be.

5. A szerző további észrevételei*

A hat bevont vizsgálatból ötöt gyenge módszertani minőségűnek ítéltek, kettő pedig nem volt randomizált, vagy nem határozta meg a randomizálás módszerét, ami korlátozza a felülvizsgálat eredményeibe vetett bizalmat. Mindazonáltal a bevont vizsgálatok mind az alacsony/közepes, mind a magas jövedelmű országok népességét képviselték, és bár a gyermekekre és a szülőképes korú nőkre összpontosítottak, férfiakra és terhes nőkre is kiterjedtek.

Összességében a jódozott só kezelés hatására csökkent a golyva mennyisége, bár ez nem minden vizsgálatban volt statisztikailag szignifikáns. A jódstátusz, amelyet a bevont vizsgálatokban a vizelettel történő jódkiválasztással mértek, a legtöbb vizsgálatban szintén javult, bár ez nem mindig érte el a WHO által ajánlott szintet, és a hatévesnél fiatalabb gyermekek nem részesültek ugyanilyen előnyben. A vizeletben történő jódkiválasztás nem tükrözi a hosszú távú jódstátuszt, ahogyan a tiroglobulinszintek vagy a jódkiválasztási profilok sem, amelyekről az áttekintett vizsgálatokban nem számoltak be. Ezenkívül a mellékhatások, köztük a potenciálisan halálos kimenetelű jódindukált hyperthyreosis előfordulását sem jelentették.

További magas módszertani színvonalú, kontrollált vizsgálatokra van szükség. Ezeknek a vizsgálatoknak meg kell határozniuk a só jódozásának adott körülmények között alkalmazható leghatékonyabb szintjét, megfelelő mintanagysággal kell rendelkezniük, legalább kétéves időtartamúnak kell lenniük, és minden korosztályból kell bevonni a résztvevőket, a hatásokat külön kell értékelni a gyermekek és a felnőttek esetében.

*A jelen fejezetben kifejtett nézetekért kizárólag a szisztematikus áttekintés szerzői felelősek.