Nemzetiség/Kultúra

Mayan

Előhangzás

eet-SAHM-nah

Alternatív nevek

Nincs

megjelenik

Maya teremtésmítoszokban

Származás

Hunab Ku fia

Karakter áttekintés

Itzamná a maja mitológia egyik legfontosabb istene volt. Az égbolt, a nappal és az éjszaka ura, a maja művészetben gyakran ábrázolták kellemes, fogatlan, nagy orrú öregemberként. A teremtő isten Hunab Ku (ejtsd: hoo-NAHB-koo) fiaként is azonosították.

Itzamná-t néha összekapcsolják Kinich Ahau napistennel (ejtsd: kee-nich AH-wah) és Ixchel holdistennővel (ejtsd: eesh-CHEL). Az istennő lehetett Itzamnás felesége vagy istenségének női alakja. Itzamnához hasonlóan ő is számos hasznos képességet adott az embereknek, például a szövést. Ixchel azonban pusztító természetű volt, és árvizeket és más erőszakos eseményeket okozhatott, míg Itzamná mindig kedves és védelmező volt az emberekkel szemben.

Főbb mítoszok

A különböző mítoszokban Itzamná mint kultúrhős jelenik meg, aki megadta a majáknak a civilizáció alapjait. A legenda szerint megtanította őket kukoricát termeszteni, írni, naptárat használni és orvoslást gyakorolni. Bevezette a föld felosztásának rendszerét is, és rituálékat hozott létre a vallási imádathoz.

Itzamná kontextusban

A legenda szerint Itzamná egyik legnagyobb tanítása a majáknak az volt, hogyan készítsenek naptárakat. A maják többféle naptárat használtak, köztük egy 260 napos alapnaptárt, egy 365 napos, a mai világban népszerű Gergely-naptárhoz hasonló naptárat, sőt egy olyan naptárat is, amely mindkettőt egy hatalmas, 52 éves ciklusban kombinálta. A maják a naptárak segítségével határozták meg az összes fontos művelet elvégzésének ideális napjait, a mezőgazdasági műveletektől kezdve a vallási műveletekig. A maják által készített legjelentősebb kulturális dokumentumok a naptárak voltak, amelyek a napi gyakorlatokra, valamint az istenekre és istennőkre vonatkozó információkat tartalmaztak.

Főbb témák és szimbólumok

Itzamná a bölcsességet és a tudás átadását képviseli. Bölcsességét szimbolizálja az a jellegzetes ábrázolása, hogy öregemberként ábrázolják. Sok maja istennel ellentétben Itzamná a boldogságot is képviselte, amit fogatlan mosolya illusztrál. Az Itzamná-történeteken végigvonuló egyik fontos téma a teremtés és a feltalálás; az isten olyan folyamatokat és rendszereket hoz létre, amelyeket csak logikusnak, módszeresnek és bizonyos esetekben tudományosnak lehet nevezni.

Itzamná a művészetben, az irodalomban és a mindennapi életben

Itzamná számos, a maja civilizáció bukása alatt és után keletkezett maja dokumentumban szerepel, és számos maja építményen díszítőfiguraként is megjelenik. A palenque-i maja régészeti lelőhelyen például Itzamná az egyik meglévő templomi emelvényen jelenik meg. Bár a maja mitológián kívül nem túl ismert, Itzamná továbbra is fontos része a maja és mexikói kultúrának.

Olvasás, írás, gondolkodás, vita

Scott O’Dell A fogoly (1979) történelmi regénye a maják idején játszódik. A könyv középpontjában egy fiatal spanyol pap áll, aki azon dolgozik, hogy véget vessen a közép-amerikai törzsek, például a maják spanyol felfedezők általi rabszolgasorba taszításának. O’Dell a Newbery-érmes A kék delfinek szigete című regény szerzője is, amely először 1960-ban jelent meg.

TOVÁBB A maja mitológia