A. Az Úr megfizet ellenségeinek.

1. (1-2) Isten nagysága és az ember megfelelő válasza.

Így szól az Úr:
“Az ég az én trónom,
és a föld az én lábam zsámolya.
Hol van a ház, amelyet nekem építesz?
És hol van az én nyugalmam helye?
Mert mindazt, amit az én kezem alkotott,
és mindaz, ami létezik,
mondja az Úr.
“De erre nézek:
Aki szegény és megtört lelkű,
és aki reszket az én szavamra.”

a. Az ég az én trónom, és a föld az én zsámolyom: Itt az Úr visszahelyezi a dolgokat a megfelelő perspektívába. Soha nem érthetünk meg sok mindent, amíg meg nem értjük, hogy az Úr Isten a mennyben trónol, és hogy a föld az Ő parancsnoksága alatt áll – sőt, a föld az Ő zsámolya.

i. István az ApCsel 7:49-50-ben Ézsaiás 66:1-2-t idézte, egyetértve Salamonnal és Ézsaiással a Teremtő Isten nagyságáról.

b. Hol van az a ház, amelyet nekem építesz?…. De erre nézek: arra, aki szegény és megtört lelkű, és aki reszket az én szavamra: Lehet, hogy Istennek akarunk szolgálni – de szolgáljuk Őt a magunk módján. Lehet, hogy akarunk Istennek építeni valamit, de mit építhetünk, ami méltó Istenhez? Ehelyett, amit Isten valójában tőlünk akar, az a szegény és megtört lélek, és hogy reszkessünk az Ő szavára.”

i. A ‘megtört’ szó szerint “‘sántított’ vagy fogyatékos, itt szellemi jelentéssel használjuk: valaki, aki tudatában van a bűn által okozott károknak, a személyes képtelenségnek, hogy egyenesen álljon Isten előtt”. (Motyer)

ii. Te is azok közé tartozol, akik reszketnek Isten szavától? “Reszketnek Isten Igéjének kutató erejétől. Soha nem jössz be ide, nem ülsz le a padba, és nem mondod: “Uram, add, hogy a te Igéd vizsgáljon meg engem és próbára tegyen, hogy meg ne tévedjek”. Bizonyos embereknek mindig kell, hogy legyenek édességek és vigasztalások; de Isten bölcs gyermekei nem kívánják ezeket mértéktelenül. Mindennapi kenyeret kérünk, nem pedig mindennapi cukrot”. (Spurgeon)

2. (3-4) Isten válasza az üres vallási szertartásokra.

“Aki bikát öl, az olyan, mintha embert ölne;
Aki bárányt áldoz, az olyan, mintha kutya nyakát törné ki;
Aki ételáldozatot mutat be, az olyan, mintha disznóvért áldozna;
Aki tömjént éget, az olyan, mintha bálványt áldana.
Mint ahogyan ők maguk választották útjaikat,
és lelkük gyönyörködik utálatosságaikban,
úgy választom én is tévelygéseiket,
és rájuk hozom félelmeiket,
mert amikor hívtam, senki sem válaszolt,
mikor szóltam, nem hallották meg,
hanem gonoszat cselekedtek szemeim előtt,
és azt választották, amiben nem gyönyörködöm.”

a. Aki megöl egy bikát, mintha embert ölne: Az üres vallási rituálékban Isten népe azt hitte, hogy Istennek tetszenek. De az Úr azt mondja, hogy amikor valaki bikát öl áldozatul, az olyan, mintha embert ölne. A vallási rituáléjuk hozzáadta a bűnüket, nem vette el azt.”

b. Ahogyan ők választották a saját útjaikat… úgy választom én is a téveszméiket: Isten népe az ellene való lázadásukat választotta, és kitartottak benne az Ő folyamatos figyelmeztetései ellenére. Az ítélet szélsőséges megnyilvánulásaként Isten kiválasztja tévelygéseiket, és káprázatot küld közéjük.

i. Ez egy kijózanító emlékeztető arra, hogy mit fog Isten tenni a földön a nagy nyomorúság idején, ahogyan azt Pál leírja a 2Thesszalonika 2:11-ben: Isten erős téveszmét küld nekik, hogy higgyenek a hazugságnak. De ami a nagy nyomorúság alatt fog történni, az csak a végső gyümölcse annak, amit Isten állandóan tesz az emberek között. Amikor elutasítjuk Istent, és a saját tévelygésünket keressük, akkor Ő küldhet nekünk tévelygést.

ii. Egy példa erre a fajta téveszmére azok, akik azt hiszik, hogy a világ a semmiből vagy véletlenül jött létre. Mi lehet nagyobb téveszme, mint azt hinni, hogy valami a semmiből jöhet? Azt hinni, hogy a véletlennek valóban van valamiféle “hatalma”? Mégis, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy ezt higgyék, Isten átadja őket ennek a téveszmének.

c. Mert amikor hívtam, senki sem válaszolt, amikor beszéltem, nem hallották: Hogyan tudjuk megóvni magunkat attól, hogy átadjuk magunkat a téveszmének? Azzal, hogy válaszolunk az Úrnak, amikor hív, hogy meghallgatjuk Őt, amikor beszél. Ez tényleg ilyen egyszerű.

3. (5-6) Az Úr megfizet ellenségeinek.

Halljátok az Úr szavát,
ti, akik reszkettek az Ő szavától:
“Testvéreitek, akik gyűlöltek titeket,
amelyek az én nevemért kitaszítottak titeket, azt mondták:
“Dicsőüljön meg az Úr,
hogy lássuk örömötöket.’
De ők megszégyenülnek.”
Zajlik a városból!
Egy hang a templomból!
Az Úr hangja,
Aki teljesen megfizet ellenségeinek!

a. Testvéreid, akik gyűlöltek téged, akik elűztek téged az én nevemért, azt mondták: “Dicsőüljön meg az Úr, hogy lássuk a te örömödet”. Ézsaiás itt azt mutatja be, hogy a sekélyes, üres vallásúak hogyan gúnyolják az őszinte hitűeket. Először is, az üres vallás gyűlöli a valódi hitet (gyűlölt téged). Másodszor, az üres vallás elutasítja az igaz hitet (kitaszít titeket). Harmadszor, az üres vallás az Úr nevében cselekszik (az én nevemért). Negyedszer, az üres vallás gúnyolódik a lelki hangzású szavakkal (“Dicsőüljön meg az Úr, hogy lássuk a ti örömötöket”).”

b. De meg fognak szégyenülni: A legfontosabb, hogy az üres vallás végül soha nem fog győzedelmeskedni. A napok végén, ha nem előbb, meg fognak szégyenkezni, amikor meghallják az Úr szavát, aki teljes mértékben megfizet ellenségeinek!

B. Az Úr tűzzel jön.

1. (7-11) Örvendezés Jeruzsálem szabadulásán.

“Mielőtt vajúdott volna, szült;
Mielőtt fájdalmai jöttek volna,
férfi gyermeket szült.
Ki hallott ilyet?
Ki látott ilyet?
Egy nap alatt szülne a föld?
Vagy egyszerre születik egy nemzet?
Mert amint Sion vajúdott,
Mihelyt megszülte gyermekeit.
Hozom-e a szülés idejét, és nem okozom a szülést?
“Én, aki szülést okozok, zárjam el a méhet?” – mondja az Úr.
“Én, aki szülést okozok, zárjam el a méhet?” – mondja a te Istened.
“Örüljetek Jeruzsálemmel,
és örüljetek vele mindnyájan, akik szeretitek őt,
örvendezzetek vele együtt örömötökben mindnyájan, akik gyászoljátok őt,
hogy táplálkozzatok és megelégedjetek
kebelének vigaszával,
hogy mélyen igyatok és örüljetek
dicsőségének bőségével.”

a. Mielőtt vajúdott volna, szült: Ézsaiás megjövendöli azt a napot, amikor a győzelem könnyen jut Jeruzsálemnek, amikor olyan lesz, mint a Róma 8:37 ígérete: több lesz, mint győztes azáltal, aki szeretett minket. Itt szül – de fájdalom nélkül! Bizony, ki hallott már ilyet?

b. Örüljetek együtt Jeruzsálemmel! Isten egész népe arra hivatott, hogy osztozzon Jeruzsálem örömében. Eljött a szabadulás, a győzelem és a megigazulás ideje! Örüljetek vele együtt mindnyájan, akik szeretitek őt! Ha Isten népe ezt teszi, áldás lesz számukra is: hogy táplálkozzatok és elégedettek legyetek az ő kebelének vigaszával.

i. Ez az intenzív, nagy, örömteli öröm néha kellemetlenné teheti a világot, és gúnyolódás céltáblájává tehet bennünket. “Nagyon ritkán vádolják manapság a hívőket azzal, hogy fanatikusak, de még azzal sem, hogy túlságosan lelkesek; és ez annak a jele, hogy a megfelelő hőfok alatt vagyunk. Amikor a világ fanatikusnak nevez bennünket, akkor közeledünk a lelkesedésnek ahhoz a pontjához, amely Urunknak jár.” (Spurgeon)

2. (12-17) Az Úr ítéletet hoz.

Mert így szól az Úr:
“Íme, kiterjesztem rá a békét, mint a folyót,
és a pogányok dicsőségét, mint a folyóvizet.
Akkor táplálkozni fogsz;
Az oldalán hordoznak majd,
és a térdén ringatnak.
Mint akit az anyja vigasztal,
úgy vigasztallak én is,
és Jeruzsálemben megvigasztalódsz.”
Amikor ezt látod, örülni fog a szíved,
és csontjaid virágozni fognak, mint a fű,
Az Úr keze ismertté lesz szolgái előtt,
és haragja ellenségei előtt.
Mert íme, az Úr eljön tűzzel
És szekereivel, mint a forgószél,
Hogy haragját haraggal,
És dorgálását tűzlánggal adja ki,
Mert tűzzel és karddal
Az Úr ítél meg minden testet,
És az Úrnak megöltjei sokan lesznek.
“Akik megszentelik magukat és megtisztítják magukat,
hogy a kertekbe menjenek
bálvány után a közepén,
sertéshúst esznek és förtelmet és egeret,
mindnyájan elpusztulnak”, mondja az Úr.

a. Íme, úgy terjesztem ki rá a békét, mint a folyót: Amikor a Messiás dicsőségben és diadalmasan visszatér, Jeruzsálem békéje olyan lesz, mint egy szelíd, erős folyó, amelyet soha nem zavarnak meg. De nem csak Jeruzsálem egyedül: A pogányok dicsősége pedig olyan lesz, mint egy folyó folyam.

b. Mint akit az anyja vigasztal, úgy vigasztallak én is titeket: Isten legfőbb gyengédséggel szól hűséges szolgáihoz. Senki sem tud úgy vigasztalni, mint egy anya, és Isten ezt a fajta vigasztalást adja népének.

i. “Ez egy sajátosan elragadó metafora. Egy apa is tud vigasztalni, de azt hiszem, nem nagyon van otthon a munkában. Amikor Isten az ő szánalmáról beszél, az apjukhoz hasonlítja magát: ‘Amint az apa szánja gyermekeit, úgy szánja az Úr azokat, akik őt félik’. De amikor a vigasztalásról beszél, akkor az anyát választja. Amikor láttam a kisgyermekeket betegnek, a világ minden szánalmát éreztem irántuk, de nem tudtam, hogyan kezdjek hozzá, hogy megvigasztaljam őket; de egy anya ösztönösen tudja, hogyan kell ezt tenni”. (Spurgeon)

c. Az Úr kezét megismerik szolgái, és haragját ellenségei: Amikor a Messiás dicsőségben és diadalmasan visszatér, egyesek számára ez nagy áldás lesz – mások számára pedig nem lesz más, mint ítélet. Valóban, az Úr megítél minden testet, és az Úr megöltjei sokan lesznek.

d. Azok, akik megszentelik magukat és megtisztítják magukat, hogy a kertekbe menjenek, egy bálvány után a közepén: Amikor a Messiás dicsőségben és diadalmasan visszatér, átlát azokon, akik üres vallást gyakorolnak. Ők “együtt fognak elpusztulni”, mondja az Úr.”

3. (18-21) Az Úr összegyűjti és helyreállítja népét.”

“Mert ismerem cselekedeteiket és gondolataikat. Lesz, hogy összegyűjtöm az összes nemzeteket és nyelveket, és eljönnek, és meglátják dicsőségemet. Jelet teszek közéjük, és akik közülük elmenekülnek, azokat elküldöm a nemzetekhez: Tarsisba, Pulba és Ludba, akik íjat húznak, Tubalba és Jávánba, a messzi tengerpartokra, akik nem hallották hírnevemet, és nem látták dicsőségemet. És ők hirdetik majd dicsőségemet a pogányok között. Akkor hozzák majd minden testvéreteket áldozatul az Úrnak minden nemzetből, lovakon, szekereken és kocsikon, öszvéreken és tevéken az én szent hegyemre, Jeruzsálembe – mondja az Úr -, ahogyan Izrael fiai tiszta edényben visznek áldozatot az Úr házába. És néhányat közülük papnak és levitának is veszek – mondja az Úr.”

a. Összegyűjtöm az összes nemzetet és nyelvet, és eljönnek, és meglátják az én dicsőségemet: Isten nagy újbegyűjtési munkát ígért Izrael körében; de az egész világ körében is újbegyűjtési munkát fog végezni, néhányan minden nemzetből és nyelvből, hogy lássák az Ő dicsőségét.

i. Az egyik hely, ahol ez végső beteljesülést talál, Isten trónja körül van (Jelenések 5:9-10).

ii. “Isten azt mondja, hogy jelet fog tenni a nemzetek között. Ez a jel ugyanaz, mint az Emberfia jele (Máté 24:30)”. (Bultema)

b. Akik közülük elmenekülnek, azokat elküldöm a nemzetekhez… a messzi tengerpartokra, akik nem hallották hírnevemet, és nem látták dicsőségemet: Ézsaiás prófétai utalást tesz Isten népének missziós hivatására és munkájára. Természetesen Istennek missziós szándéka volt Izraellel, hogy papság legyen a nemzetek között (2Mózes 19:6) és világosság a pogányok számára. De még ennél is hangsúlyosabban Isten a nemzetekhez rendelte az egyházat, hogy hirdesse dicsőségemet a pogányok között.

i. “Elküldi őket Tarsisba (Spanyolország, Franciaország és Itália), Pulba (egy afrikai régió) és Ludba, ami egyesek szerint ugyanaz, mint Lídia, bár úgy tűnik, jobb, ha Pul és Lud együttesen egész Afrikát jelenti. Tubál Jáfet fia volt, akinek leszármazottai Északkelet-Európában vagy Oroszországban telepedtek le, Jáván pedig Görögország bibliai neve”. (Bultema)

ii. Korlátozott értelemben ez az egyház évszázadokon át tartó missziós tevékenységében teljesedik ki. De ez csak részleges beteljesedés. Végső soron ezek lehetnek a 144 000 tanú a nagy nyomorúság idején; lehetnek zsidó evangélisták az ezeréves föld napjaiban.

c. Akkor hozzák el minden testvéreteket áldozatul az Úrnak minden nemzetből: Isten végső munkájának részeként, miközben a misszionáriusok elindulnak, Izrael népe végül visszatér, egy csodálatos újbegyűjtés keretében. Ez részben már most beteljesedik Izrael újbegyűjtött állapotában; de végső soron a Messiás ezeréves földjén fog beteljesedni.

i. Sok évvel ezelőtt az Arutz 7 hírügynökség Izraelben egy figyelemre méltó példát közölt a modernkori újbegyűjtésről:

“Az indiai Bnei Menasé törzs harminchét tagja – akikről úgy tartják, hogy a tíz elveszett törzs leszármazottai – pénteken érkezett Izraelbe. Az újonnan érkezetteket, akik közül sokaknak vannak rokonaik Izraelben az elmúlt öt évben érkezett 450 Bnei Menásé közül, a jeruzsálemi székhelyű Amishav szervezet égisze alatt hozták Izraelbe. Az Amishav célja az elveszett törzsek leszármazottainak felkutatása és a zsidó néphez való visszatérésük. ‘Ez egy történelmi pillanat a zsidó nép számára’ – mondta az Amishav alapítója és elnöke, Eliyahu Avichail rabbi, aki életét annak szentelte, hogy felkutassa és segítse Izrael elveszett törzseinek leszármazottait. ‘Hosszú és nehéz elválás után a Bnei Menásé újraegyesül a zsidó néppel Izrael földjén. Ez a hit diadala. Visszatérésük a Sionba egy történelmi kör bezárulását jelzi.”

A Bnei Menásé, akiknek gazdag szóbeli hagyománya a Menásé izraelita törzsig vezethető vissza, továbbra is számos egyedülállóan zsidó szokást gyakorolnak. Mintegy 3500 Bnei Menásé mintegy 30 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy hivatalosan is visszatér a zsidó néphez, és a zsidó törvényekkel összhangban a legjobb tudásuk szerint elkezdtek teljes mértékben zsidó életet élni. Avichail rabbi körülbelül 20 évvel ezelőtt szerzett tudomást létezésükről, és elkezdte vizsgálni a zsidó származásra vonatkozó állításaikat. Miután többször is ellátogatott hozzájuk, és alaposan tanulmányozta állításaikat és a vonatkozó történelmet, Avichail rabbi konzultált vezető rabbinikus szaktekintélyekkel, és arra a következtetésre jutott, hogy meggyőző bizonyíték van arra, hogy a Bnei Menasé a zsidó néphez kötődik. A bizonyítékok között Avichail rabbi megjegyzi ősi hagyományukat, amely Ábrahám, Izsák és Jákob pátriárkákról beszél; szokásuk, hogy a fiúgyermekeket a születés utáni 8. napon körülmetélik; és a zsidó templomra emlékeztető oltáron végzett áldozati szertartásuk, amelyben G-Éd héber bibliai neve, a Sínai-hegy, a Mórija-hegy és a Sion-hegy szerepel.

d. És veszek közülük néhányat papnak és levitának: A gondolat az, hogy azon a napon Isten kiterjeszti a papságot a korábbi határain túlra. Ez végső soron az egyházban teljesedik be, mert a szenteket papoknak nevezik (1Péter 2:5-9, Jelenések 1:6, 5:10, 20:6).

i. “Ahogy Ézsaiás idejében csak néhányan voltak papok és leviták, de rajtuk keresztül Izrael az Úr papi népévé lett, úgy most is előre látja, hogy a pogányok egyenlő feltételek mellett, egyenlő kiváltságokba lesznek beolvasztva”. (Motyer)

4. (22-24) Az Úr ítéletének és helyreállításának bizonyossága egyaránt.

“Mert ahogyan az új ég és az új föld
, amelyet teremteni fogok, megmarad előttem – mondja az Úr,
úgy maradnak meg utódaid és neved is.
És lészen
Hogy egyik újholdtól a másikig,
és egyik szombattól a másikig,
minden test eljön, hogy imádkozzék előttem,
mondja az Úr.
“És kimennek, és megnézik
azoknak az embereknek a holttestét
, akik vétkeztek ellenem.
Mert az ő férgük nem hal meg,
és az ő tüzük nem oltatik ki.
Ezek minden testnek utálatosak lesznek.”

a. És lészen… minden test eljön, hogy imádjon engem: Itt Isten leírja az Ő végső diadalát. Ézsaiás fenséges könyvén keresztül a nemzeteket megítélték és gyakran elítélték. De Istennek van egy végső terve a nemzetek elérésére, amelynek végső beteljesedését a Jelenések 5:9-10-ben látjuk. Isten minden törzsből és nyelvből embereket fog venni, és “minden test eljön, hogy imádjon engem – mondja az Úr.”

i. Ézsaiás az egyik újholdtól a másikig, és egyik szombattól a másikig minden test eljön, hogy imádjon Engem. Jelzésértékű, hogy Ézsaiás a könyvet azzal kezdte, hogy elítélte Isten népének sekélyes imádatát az újholdak és szombatok idején (Ézsaiás 1:12-15). Most, az Úr művének nagysága után mindez másképp van.”

b. És kimennek, és megnézik azoknak az embereknek a holttestét, akik vétkeztek ellenem: Minden törzsből és nyelvből egyeseknek a végső diadal sorsa lesz; másoknak pedig – szabadon választottan – a végső tragédia sorsa is. Az örök kárhozat képeit használva (féregük nem hal meg, és tüzük nem oltódik ki), Ézsaiás azoknak a sorsát írja le, akik elutasítják Istent – még akkor is, ha az üres vallás látszatát viselik.

i. “Ezen élet után, az ítélet napján örök kínokba mennek, ahol a lelkiismeret soha el nem múló munkáját fogják érezni, és Isten tüzes haragját lelkükön és testükön, amely soha ki nem alszik”. (Poole)

ii. Ézsaiás könyve kijózanító ellentétekkel zárul, feltárva ennek a jelen életnek a végső, örökkévaló jelentőségét. Minden élet választhatja meg a sorsát: az istentisztelet vagy a féreg. Melyik az ön számára?