Mi az IOTA?

AzIOTA (MIOTA) egy olyan elosztott főkönyv, amelyet a tárgyak internetének (IoT) ökoszisztémájában a gépek és eszközök közötti tranzakciók rögzítésére és végrehajtására terveztek. A főkönyv egy mIOTA nevű kriptopénzt használ a hálózatán belüli tranzakciók elszámolására. Az IOTA legfontosabb újítása a Tangle, a tranzakciók megerősítésére használt csomópontok rendszere. Az IOTA állítása szerint a Tangle gyorsabb és hatékonyabb, mint a kriptovalutákban használt tipikus blokkláncok.

A főkönyvért felelős nonprofit alapítvány, az IOTA Foundation olyan neves vállalatokkal kötött megállapodást, mint a Bosch és a Volkswagen, hogy kiterjesszék a platform hasznosságát a csatlakoztatott eszközök körében.

Az IOTA megértése

2020-ra több milliárd eszköz csatlakozott az internethez. Ebben a tárgyak internetének (IoT) ökoszisztémájában az eszközök a nap folyamán végrehajtott tranzakciók során több más eszközzel cserélhetnek adatokat és fizetési információkat.

AzIOTA az eszközökön történő tranzakciók lebonyolításának szabványos módjává kíván válni. Alapítói úgy jellemezték a főkönyvet, mint “a dolgok internetének nyilvános, engedély nélküli gerincét, amely lehetővé teszi a több eszköz közötti átjárhatóságot.” Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy lehetővé teszi a csatlakoztatott eszközök közötti tranzakciókat, és bárki hozzáférhet majd hozzá.

AzIOTA alapítói azt állítják, hogy megoldja a szabványos blokkláncokon kifejlesztett kriptovalutákat sújtó számos problémát. Ezek a problémák közé tartozik a bányászat központosítása egy adott csoportra, az alacsony hálózati sebesség és a skálázhatóság. A kriptovaluták esetében a skálázhatóság arra a problémára utal, hogy hogyan lehet növelni a blokklánc által feldolgozott tranzakciók számát anélkül, hogy ez hatással lenne más mérőszámokra.

Ezeket a problémákat elsősorban a Bitcoin blokkláncán a tranzakciók elmaradása okozza. Maga az elmaradás számos okból adódik, a kis blokkmérettől kezdve a rejtvények nehézségéig, amelyeket a bányászoknak meg kell oldaniuk ahhoz, hogy jutalomként kriptovalutát kapjanak. Az IOTA ezeket a problémákat úgy oldja meg, hogy a blokklánc architektúráját átkonfigurálja a Tangle-be, amely az adatok szervezésének és a tranzakciók megerősítésének új módja.

Az IOTA története

Sergey Ivancheglo, Serguei Popov, David Sønstebø és a később csatlakozott Dominik Schiener együtt alapították meg az IOTA-t.

A projektet 2015 októberében jelentették be egy online bitcoin fórumon egy tokenértékesítést bejelentő bejegyzéssel. Az IOTA gyökerei a Jinn projektig nyúlnak vissza. Az említett projekt célja az IoT-ökoszisztémában felhasználható terner hardverek, vagyis alacsony költségű és energiatakarékos hardverek, elsősorban általános célú processzorok kifejlesztése volt. A Jinn 2014 szeptemberében tömegértékesítést tartott a tokenjeire. A tömegértékesítés során körülbelül 100 000 tokent adtak el, ami 250 000 dollárnyi gyűjtést jelentett.

A Jinn tokenek hamarosan forró vizekre kerültek, mivel nyereségrészesedést biztosító tokenként hozták forgalomba, ami biztonsági tokeneknek tekinthető. A kezdeti érmeajánlatok (ICO-k) akkoriban még csak teret nyertek, és nem volt tisztázott a szabályozási státuszuk. 2015-ben a Jinnt átnevezték IOTA-ra, és újabb tokenértékesítést tartottak. A tokeneket ezúttal utility tokenekként forgalmazták. A Jinn tokenek tulajdonosai az új rendszerben egyenértékűségen cserélhették el a tokenjeiket. David Sønstebø szerint az IOTA a Jinn projektnek köszönhetően “született”. “…így csak annak van értelme, hogy először az IOTA-t, majd utána a Jinn-t vezessük be” – mondta.”

Az IOTA genezis tranzakciója egy olyan egyenleggel rendelkező cím volt, amely tartalmazta az összes mIOTA-t, a kriptopénzét, amelyet valaha is bányászni fognak. A jelentések szerint azonban a genezis tranzakció pillanatképe még nem található meg az interneten. Ezeket a tokeneket más “alapító” címekre szórták szét. A tervezett mIOTA-k száma összesen 27 kvadrillió. Az IOTA alapítói szerint a mIOTA-k teljes száma “szépen” illeszkedik a JavaScript programozási nyelvben megengedett maximális egész számértékhez. A mIOTA a kriptopénzpiacokon való debütálását követő három hónapon belül elérte a 14,5 milliárd dolláros csúcsértékelést a 2016-2017-es bikapiacon. Később azonban az értéke a legtöbb más kriptovalutával együtt összeomlott.

Az IOTA-val kapcsolatos aggályok

Az IOTA-val kapcsolatos kritika elsősorban a technikai hibái körül összpontosult. A legtöbb kriptovalutához hasonlóan az IOTA rendszere is születőben van és nem bizonyított. A hálózatát ért adathalász-támadás 3,94 millió dollár értékű mIOTA ellopását eredményezte. A támadásra válaszul az IOTA fejlesztői csapata blogbejegyzést írt, amelyben felvázolta a kriptopénzük használatához szükséges erős mag létrehozásának lépéseit.

Az IOTA fejlesztői állítólag “gurították” a kriptót. Más szóval a semmiből hozták létre a titkosítási módszerüket, lemondva a Bitcoinban használt, széles körben használt SHA-256 hash függvényről. Az MIT Digital Currency Initiative csapata komoly sebezhetőségeket talált az IOTA hash-funkciójában, amely a Curl nevet viseli. A függvény ugyanazt a kimenetet produkálta, amikor két különböző bemenetet kapott. Ezt a tulajdonságot ütközésnek nevezik, és hibás hash-funkciót jelöl. A sebezhetőség elemzésében az MIT csapata kijelentette, hogy egy rossz szereplő a technikával tönkretehette vagy ellophatta volna a felhasználók pénzeszközeit a Tangle-ről. Az IOTA csapata kijavította a sebezhetőséget.

Potenciális problémák merülnek fel az IOTA azon állításával kapcsolatban, hogy a DAG-ok használatával kiküszöböli a blokkláncok skálázhatósági problémáit. Vitalik Buterin, az Ethereum társalapítója kétségbe vonta a hashgraphok (a DAG mögöttes adatstruktúrái) képességét a skálázhatósági problémák megoldására. Elmondása szerint a hashgráfok jelenlegi változatai nem oldják meg a blokkláncok számítógépes memóriától és feldolgozási teljesítménytől való függőségét. Egy hashgráfokat használó rendszer skálázhatósága továbbra is a hálózaton belüli egyes számítógépek kapacitásától és sebességétől függ.

Az IOTA hálózata 2020-tól egy koordinátornak nevezett központi szervert használt a tranzakciók biztonságának biztosítására. Ez a gyakorlat felhígította a decentralizált rendszerre vonatkozó állításait, mivel a Koordinátor bevezetése egyetlen hibapont bevezetését eredményezte. Lelassította a hálózat sebességét is, mivel a koordinátor-alapú rendszerben nem történik párhuzamos feldolgozás. Az IOTA Alapítványnak azonban volt egy “The Coordicide” nevű terve a Koordinátor jövőbeli eltávolítására.

Az IOTA jövője

Noha az IOTA piaci kapitalizációja még mindig jelentősen elmaradt a 2017-es csúcsoktól, ennek a kriptopénznek a sorsa 2020 végére a javulás jeleit mutatta. A 2020-as évet 446 millió dolláros piaci kapitalizációval kezdte, és 2020. december 19-én már 900 millió dollár felett volt. Ez több mint 100%-os nyereséget jelent, de az út rögös volt. Az IOTA folyamatos együttműködése nagyvállalatokkal és a növekvő tárgyak internetére (IoT) való összpontosítása szintén segít megkülönböztetni a többi kriptovalutától.

Miben különbözik az IOTA a Bitcointól?

Az IOTA megoldása a Bitcoin problémáira az, hogy eltekint a blokklánc számos kulcsfogalmától és topográfiai megkötésétől. mIOTA, az IOTA kriptopénzének előzetese és a tranzakciók konszenzusa másképp történik, mint egy blokkláncnál. Az IOTA fejlesztői egy új adatstruktúrát javasoltak (a számszerű ábrázolások számítógép memóriáján belüli szervezésének módja), amelyet Tangle-nek neveznek.

A Tangle egy decentralizált aciklikus gráf (Decentralized Acyclic Graph, DAG), egy csomópontokból álló rendszer, amely nem szekvenciális. Így minden egyes csomópont több más csomóponthoz is kapcsolódhat a Tangle-ben. De ezek csak egy adott irányban kapcsolódnak, ami azt jelenti, hogy egy csomópont nem tud visszautalni önmagára. A szabványos blokklánc szintén egy DAG, mivel ez egy szekvenciális összekapcsolt halmaz. Az IOTA Tangle azonban egy párhuzamos rendszer, amelyben a tranzakciókat nem szekvenciálisan, hanem egyszerre lehet feldolgozni. Ahogy több rendszer csatlakozik hozzá, a Tangle biztonságosabbá és hatékonyabbá válik a tranzakciók feldolgozásában.

A Bitcoinban a megerősítésekhez és a konszenzushoz teljes csomópontokat működtető rendszerek egy csoportjára van szükség, amelyek egy főkönyv teljes tranzakciótörténetét tartalmazzák. Ez a folyamat energia- és számításigényes.

A Tangle-ben nincs szükség teljes csomóponti bányászokra. Minden új tranzakció megerősítése két korábbi tranzakcióra való hivatkozással történik, ami csökkenti a tranzakció megerősítéséhez szükséges időt és memóriát. A tranzakcióhoz utolsó lépésként egy könnyen megoldható és egyszerű Proof of Work (PoW) rejtvény kerül hozzáadásra. A kiválasztott két tranzakciót tippeknek nevezzük. Az IOTA rendszere egy tippkiválasztó algoritmust használ a tranzakció jóváhagyásához, amelynek mércéje a “bizalom”. Tegyük fel, hogy egy tranzakciót 97 alkalommal hagytak jóvá a múltban. Ekkor 97%-os a valószínűsége annak, hogy egy csomópont a jövőben is jóváhagyja azt.

A “bizalom” fogalmához kapcsolódik a tranzakció súlya. Ahogy a tranzakció a Tangle-en keresztül halad, a tranzakció súlya növekszik. A tranzakció súlya a jóváhagyások számával növekszik. Amint egy tranzakciót megerősítettek, azt az egész hálózatnak továbbítják. Ezután egy másik, még meg nem erősített tranzakció az újonnan megerősített tranzakciót választhatja az egyik tippként, hogy megerősítse magát.

A tranzakció megerősítésének ez a módszere díjmentességet és alacsony energiafogyasztást eredményez, ami lehetővé teszi a mIOTA használatát a legkülönbözőbb eszközökön és gépeken, különböző energiaigényekkel.