Az intersticiális tüdőbetegségekkel (ILD) kapcsolatos epidemiológiai tanulmányok sematikusan a következő főbb típusokra oszthatók: 1) a betegség számszerűsítése, incidencia-, prevalencia- és mortalitási adatokra lebontva; 2) etiológiai tényezők azonosítása; és 3) klinikai epidemiológiai vizsgálatok. Az epidemiológiai adatok különböző forrásokból vagy népességcsoportokból származhatnak, különböző vizsgálati tervek, például szisztematikus nemzeti statisztikák, népességalapú adatok és nyilvántartások, valamint meghatározott betegségek nagy esetsorozatai felhasználásával. Az epidemiológiai tanulmányok eredményei közötti különbségek az előfordulási gyakoriságban mutatkozó valós különbségekre vezethetők vissza, de a betegségdefiníciók és osztályozások változásai, a tanulmányok epidemiológiai felépítésében mutatkozó különbségek vagy akár a regisztrációs torzítás is okozhatják. A különböző ILD-k összehasonlító epidemiológiai adatai szinte kizárólag a Bernalillo megyei általános lakossági vizsgálatra és az országos halálozási statisztikákra korlátozódnak, amelyeket nagy óvatossággal kell értelmezni. Emellett a különböző ILD-k néhány, többnyire országos nyilvántartását bizonyos orvosi szakmacsoportok (különösen tüdőgyógyászok) végezték, amelyek egyértelműen alulbecsülik az ILD-k valós előfordulását, de amelyekben a relatív gyakoriságok összehasonlítása valószínűleg pontos. Mindezen összehasonlító tanulmányok alapján a szarkoidózis és az idiopátiás tüdőfibrózis tűnik a leggyakoribb ILD-nek, amelyet a túlérzékenységi pneumonitisz és a kollagén érbetegségben előforduló ILD követ, ha a klasszikus pneumokoniózisokat nem vesszük figyelembe. A nem specifikus fibrózisnak is van egy viszonylag nagy csoportja. Az intersticiális tüdőbetegség specifikus formáinak epidemiológiájáról sokkal több adatot publikáltak. A legtöbb információ a szarkoidózis epidemiológiájáról áll rendelkezésre, és ezek az adatok valószínűleg a legpontosabbak. Az idiopátiás tüdőfibrózisra vonatkozó adatok hátránya, hogy a betegség definíciója és osztályozása a közelmúltban megváltozott. A túlérzékenységi tüdőgyulladást epidemiológiailag tanulmányozták, különösen néhány expozíciós csoportban, mint például a mezőgazdasági termelők és galambtenyésztők, valamint Észak-Amerika, az Egyesült Királyság, Franciaország és Skandinávia egyes régióiban. A kollagénes érbetegségben előforduló interstitialis tüdőbetegség vagy a gyógyszerek által kiváltott interstitialis tüdőbetegség gyakoriságának becslései kevésbé pontosak és a diagnosztikai kritériumoktól függően változékonyabbak. A fent említett problémák ellenére ez a jelentés igyekszik kiegyensúlyozott áttekintést adni a különböző intersticiális tüdőbetegségek epidemiológiájáról.