Az infarktust mindenki erős mellkasi fájdalommal társítja – nem utolsósorban azért, mert így látjuk a filmekben és szappanoperákban. Ez a tünet valóban a leggyakoribb, de nem az egyetlen. Egyes esetekben még az is előfordulhat, hogy nincs is jelen. Az ilyen típusú orvosi vészhelyzetekkel kapcsolatos információk birtoklása mindenki számára alapvető fontosságú, mivel minél hamarabb megkezdődik a kezelés, annál nagyobb a túlélés esélye. Ez nagyon sok ember. És szinte az összes ilyen haláleset elkerülhető lenne az életmód megváltoztatásával és a kockázati tényezők megfelelő ellenőrzésével, amint azt az alábbiakban megtudhatja.

A betegség számai aggasztóak

A szív- és érrendszeri betegségek azok a betegségek, amelyek a legtöbb halálos áldozatot követelik Brazíliában és világszerte. A Brazil Kardiológiai Társaság 2018-as becslései szerint csak itt évente közel 400 000 haláleset történik. Ez naponta több mint 1000-et, óránként pedig körülbelül 43-at jelent. Ez kétszer annyi, mint az összes rákos megbetegedés okozta halálozás együttvéve, és több mint kétszer annyi, mint a halálos balesetek és erőszakos cselekmények száma.

A szívet és a keringést érintő betegségek közül az agyi érkatasztrófa (CVA), a népszerű “stroke” a leggyakoribb, amelyet a szívinfarktus követ. “Jelenleg évente mintegy 300 000 esetet diagnosztizálnak, és ezek mintegy 30%-ában a kimenetel halálos kimenetelű” – tájékoztat Guilherme Sangirardi kardiológus, a São Paulo Állami Brazil Kardiológiai Társaság (Socesp) és a Brazil Hemodinamikai és Intervenciós Kardiológiai Társaság (SBHCI) tagja.

LÁSD MÉG

• Öt jel arra, hogy szívrohamod lehet
• Az ismételt köhögés megelőzi a szívrohamot? Tanuld meg, hogyan cselekedj, ha baj van
• Szívrohamot kaptam és kórházba hajtottam; nem haltam meg, mert futottam

Szív és keringés

A szív az a pumpa, amely lehetővé teszi, hogy az oxigénben és tápanyagokban gazdag vér a testünk összes sejtjéhez eljusson. A szerv négy üregből (két pitvarból és két kamrából) áll. A keringést a szívizom, a szívizomzat összehúzódása és kitágulása, valamint a visszaáramlás megakadályozását biztosító billentyűk biztosítják. Az oxigéndús vér az aortán (az összes artéria közül a legnagyobb) keresztül hagyja el a szívet és jut el az összes szervhez. Visszatér a vénákon keresztül, már oxigénben szegény és szén-dioxidban gazdag.

Mint minden más szervnek vagy szövetnek, a szívizomnak is oxigénben gazdag vérre van szüksége a működéshez. A szívizomzatot tápláló artériák a bal és a jobb koszorúér, amelyek elhagyják az aortát, és egyre kisebb és kisebb erekre ágaznak el, hogy az egész szívizmot öntözzék.

“A bal kamra olyan, mint egy fa gyökere, ez pumpálja a vért az aortába, amely olyan, mint a törzs, amely elosztja a testet tápláló összes artériás ágat, a koszorúerek pedig a szívet tápláló ágak” – hasonlítja össze Magaly Arrais szív- és érrendszeri sebész, a São Paulo-i szívkórház (Hcor) szívsebésze, a Brazil Szív- és Érsebészeti Társaság (BSCVS) szakosztályainak igazgatója.

Atheroszklerózis

Az artériák átmérője genetikai és életmódbeli tényezőkkel összefüggő okok miatt idővel csökkenhet a zsírból, koleszterinből és egyéb anyagokból álló plakkok (ateróma) felhalmozódása révén. Ez az érelmeszesedésnek nevezett folyamat az ember életének korai szakaszában kezdődik, és gyulladásos reakcióval jár. A betegség előrehaladtával ezek a plakkok kalciumot, elhalt sejteket és egyéb törmeléket halmoznak fel, ami bizonyos képalkotó vizsgálatokon látható. Ha az érintettség a szívet fenyegeti, akkor azt mondjuk, hogy az illetőnek koszorúér-betegsége (CAD) van, ami egy krónikus és progresszív állapot. A szervezet a vérlemezkék (a vér egyik összetevője) felhalmozódásával védekezik ez ellen az agresszió ellen, és vérrögöt (más néven trombus) hoz létre. Mind a plakkok, mind a trombusok megakadályozhatják, hogy a vér áthaladjon az artéria azon részén, ahol az elzáródás kialakul. Ha a szövetek öntözése nem elegendő, az állapotot iszkémiának nevezzük. Ha az öntözés megszakad, az adott ér által táplált szövet elhal, és ennek következtében a szívizom egy része is elhal – ezt nevezzük infarktusnak.

Az infarktus a testben bárhol előfordulhat, de ha a szívizmot érinti, akkor szívinfarktusnak vagy akut szívinfarktusnak nevezzük, ha hirtelen következik be. Előfordulását általában a következők szerint osztályozzák: STEMI infarktus (változással az elektrokardiogramon) és NSTEMI infarktus (változás nélkül az elektrokardiogramon).

Az infarktus típusai

Az okokat tekintve a szakértők ötféle szívinfarktustípust tartanak számon:

• 1. típus A leggyakoribb, amely az atheroma plakk megrepedésével és trombusképződéssel jár, amint azt fentebb kifejtettük.
• 2. típus A szívizom öntözésének károsodása valamilyen súlyos állapot következtében következik be, például: túl magas vagy túl alacsony nyomás, mély vérszegénység, vagy a test más részein végzett műtét után.
• 3. típus Ez az, amely hirtelen halálhoz vezet, mert az elhalás gyorsan kiterjedt területet ér el, vagy súlyos ritmuszavart generál. “Fulmináns infarktusnak” is nevezik.
• 4. típus Ez az, amelyik angioplasztika után következik be.
• 5. típus Ez az, amelyik koszorúér-bypassműtét után következik be.

Mi a különbség a szívroham és a szívinfarktus között?

A szívrohamot és a szívinfarktust sokan szinonimaként használják, de az utóbbi kifejezés valójában sokkal szélesebb körű. A szívinfarktuson kívül számos más szövődmény is okozhat szívrohamot, többek között szívmegállás, amelyet általában ritmuszavar – olyan elektromos működési zavar, amely a szív szabályozatlan dobogását okozza, és amelynek számos oka lehet. A szívroham nem mindig vezet azonnal szívmegálláshoz, de bizonyos esetekben rosszindulatú ritmuszavart okozhat, és ekkor a szív leállhat.

Angina, a figyelmeztető jel

Ha a véráramlás az artériában elzáródás miatt károsodik, előfordulhat, hogy az illető nem érez semmit. Ha azonban valamilyen nagyobb fizikai erőfeszítést tesz, vagy olyan stresszhelyzetbe kerül, amely során adrenalin szabadul fel, az erek görcsbe rándulhatnak, azaz összehúzódhatnak, ami átmenetileg megszakítja a vér áramlását (szívischaemia), és mellkasi fájdalmat, anginát okozhat.

Ha a tünet csak ebben az erőlködési helyzetben jelentkezik, stabil anginának nevezzük. Az instabil angina, másrészt, amikor minimális erőfeszítésre vagy nyugalomban jelentkezik, és infarktus előtti állapotnak tekinthető. Ezek a mellkasi fájdalmak általában rövid ideig tartanak, de mindkét esetben kardiológushoz kell fordulni. Mindenesetre jó tudni, hogy az infarktus fájdalma elhúzódik, és általában intenzívebb, mint az anginás fájdalom. Sajnos igen. Ritkán fordul elő, hogy valaki nem érez semmiféle fájdalmat vagy kellemetlenséget a szívroham előtt, de előfordulhat. Mivel a fájdalom szubjektív dolog, sokan összetéveszthetik a “figyelmeztetést” valami kisebb dologgal, például hátfájással vagy gyomorégéssel.

LÁSD MÉG

• A korlátozó diéta rontja a szívműködést
• Egyetlen edzés már öt nappal csökkenti a szívroham kockázatát
• Tréning a lépcsőn, hogy zsírt égessen és egészségesebb legyen

Kockázati tényezők

– Magas koleszterinszint: A koleszterin a lipidek (zsírok) egy típusa, amely alapvető fontosságú a sejtek integritása és a hormonok termelődése szempontjából. Körülbelül 30%-a az élelmiszereinkből, 70%-a pedig a saját májunkból származik. Kétféle lipoprotein létezik: LDL (vagy rossz koleszterin) és HDL (vagy jó koleszterin). A túl sok LDL összefüggésbe hozható a plakkok kialakulásával a koszorúerek falán, és így a szívroham kialakulásával. A HDL viszont segít eltávolítani a koleszterint az artériák faláról, ezért jó, ha ez a lipoprotein magas a vérben. A genetikai és örökletes hajlam (családi hiperkoleszterinémia), az elhízás, a mozgásszegény életmód és a túlzott állati zsírok fogyasztása befolyásolhatja a koleszterinszintet.

– Magas vérnyomás: a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő oka, a magas vérnyomás megtámadja az artériák falát és kitágíthatja a szívet, így annak keményebben kell dolgoznia. A problémát genetikai tényezők mellett a túlzott nátriumfogyasztás (a konyhasóban és a feldolgozott élelmiszerekben), az elhízás és a mozgásszegény életmód is okozhatja.

– Cukorbetegség: mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség befolyásolja az érelmeszesedés folyamatát. Ha ezeket az állapotokat nem ellenőrzik megfelelően, megnő a plakkok megrepedésének és a vérrögképződésnek a kockázata, ami szívrohamot vagy stroke-ot okozhat.

– Nem megfelelő étrend: bár a koleszterint tartják a koszorúerek fő gonosztevőjének, vannak más, az ételekhez kapcsolódó tényezők is, amelyek befolyásolják a szív- és érrendszeri kockázatot, mint például a transzzsírok (amelyek csökkentik a HDL-t, így az LDL emelkedik), a túlzott cukor és szénhidrát – ami növeli a trigliceridek szintjét, a szervezet számára egy másik “rossz” zsírtípust, és inzulinrezisztenciát generál, ami a hasi zsír felhalmozódásához vezet.

– Elhízás: minél nagyobb a súly, annál nagyobb a szív terhelése. A zsírszövet amellett, hogy növeli a koszorúér-betegséggel összefüggő egyéb betegségek kockázatát, hozzájárul a gyulladásos anyagok termeléséhez.

– Stressz: a krónikus feszültség és a megfelelő alvás hiánya önmagában is olyan hormonok felszabadulását okozza, amelyek túlzott mennyiségben gyulladásos hatásúak. Emellett arra késztetik az embert, hogy többet és rosszabbat egyen. Az akut stresszhelyzetből eredő adrenalin-kibocsátás összehúzódásra késztetheti az artériákat, ami veszélyes helyzet, ha már van elzáródás.

– Ülőmunka: a jó fizikai kondíció lehetővé teszi, hogy a szív kevesebb erőfeszítéssel dolgozzon, csökkentve a magas vérnyomás, az elhízás, a magas koleszterinszint, a stressz és a hiperglikémia kockázatát, amelyek mind szív- és érrendszeri kockázati tényezők.

– Dohányzás: a dohányban lévő mérgező anyagok súlyosbítják az érelmeszesedést, összehúzódnak és megkeményednek az artériák, valamint nagyobb erőfeszítést igényelnek a szívtől.

– Életkor: a férfiaknál az előfordulási csúcs általában 45 éves kortól kezdődik. Nőknél 55 éves kor után (a menopauza növeli a szív- és érrendszeri kockázatot). A kockázati tényezőknek való korábbi kitettség azonban 20-40 éves korban szívrohamot okozhat.

– Fogamzásgátlók: más kockázati tényezőkkel, például a dohányzással társulva jelentősen növelhetik a szívroham és a trombózis kockázatát.

– Illegális drogok: az olyan anyagok, mint a kokain, még fiataloknál is szívrohamot okozhatnak, mivel nyomásnövekedést és az artériák megkeményedését okozzák.

– Alkoholfogyasztás: mértéktelenül fogyasztva az alkoholos italok szintén károsíthatják a szív- és érrendszert.

Az infarktus tünetei

Ha az elzáródás a koszorúér egy kis ágát érinti, és a szívizom egy kis, perifériás területét érinti, az infarktus tünetmentes (vagy néma) lehet. Leggyakrabban azonban a hirtelen jelentkező tünetek kombinációja jelentkezik. Az első általában fájdalom vagy szorító érzés a mellkasban, amely az állba vagy a bal vállba és karba sugárzik. A nőknél és az időseknél azonban előfordulhat, hogy ez a tipikus tünet nem jelentkezik, vagy összekeverik a gyomorfájdalommal, gyomorégéssel vagy hátfájással.

Vigyázz, ha nálad van:

• Heveny mellkasi fájdalom, amely több mint 20 percig tart, és kisugározhat a nyakba, az állkapocsba, a hátba, a bal karba vagy a vállba (égő, nehéz vagy feszítő érzésként is jelentkezhet a mellkasban és bizsergésként a karban);
• Hányinger és/vagy hányás;
• Szudorézis, hideg verejtékezés;
• ájulás (idősebbeknél gyakoribb);
• Extrém fáradtság vagy gyengeség;
• szédülés;
• ájulás;
• szorongás.

Vigyázz, nők és idősek

A nők körében az anatómiai különbségek miatt a fájdalmakat gyakran írják le égő és fájó mellkasi fájdalomként. A menopauza előttiek körében gyakran alulértékeltek, ezért fontos ismerni a kockázati tényezőket.

Az időseknél vagy a cukorbetegeknél, akiknél az öregedés vagy a neuropátiák miatt megváltozhat a fájdalomérzékenység, a légszomj lehet a legnyilvánvalóbb megnyilvánulás.

Hogyan kell cselekedni

A javaslat az, hogy hívja a SAMU-t (192), és tartsa nyugalomban a személyt. A várakozás ideje alatt valaki a szolgálatból azt tanácsolhatja, hogy vegyen be két 100 mg-os acetilszalicilsav (aszpirin) tablettát. Szívmegállás esetén a személyt a földre kell fektetni, állával felfelé, és el kell kezdeni a szívmasszázst, másodpercenként két kompressziót végezve a mellkas közepén, amíg a mentőcsapat megérkezik.

Még ha a tünetek enyhék, és a személynek nincs kardiovaszkuláris betegsége, fontos, hogy a sürgősségi osztályra menjen.

Az ideális az, ha a tünetek megjelenésétől számított hat órán belül intézkednek. 12 óra elteltével a gyógyulás valószínűsége minimális.

Diagnózis

A szívroham gyanúja esetén elektrokardiográfiás vizsgálatot kell végezni, amely egyszerű, és szinte mindig megerősíti, vagy nem megerősíti a gyanút. Mivel vannak olyan infarktusos esetek, amelyeknél az elektroszkópia nem változik, gyakori, hogy a csapat vérvizsgálatot végez bizonyos enzimek adagolására, amelyek a szívkárosodás jelenlétét jelzik.

Kezelés

Mihelyt a diagnózis megerősítést nyer, a beteget katéterezésre utalják, egy minimálisan invazív vizsgálatra, amely lehetővé teszi az elzáródott koszorúerek láthatóvá tételét és hozzáférését, majd angioplasztikára, az artéria elzáródásának mechanikus feloldását végző eljárásra.

A rosszul felszerelt kórházakban gyógyszereket lehet beadni a vérrög feloldására, amíg a beteget nagyobb egészségügyi központba nem szállítják. Az angioplasztikán átesetteknél azonban magasabb a sikerességi arány.

Az elzáródások számától és helyétől, valamint a beteg általános állapotától függően a kezelés angioplasztikával, stent (fémrugó) beültetésével fejeződhet be, vagy az illetőt revaszkularizációs műtétre utalják. Értse meg jobban az alábbiakban az egyes eljárásokat.

Koronária angioplasztika

A katéter behelyezése a karon vagy az ágyékon keresztül, amelyet a szív régiójába vezetnek, mint a katéteres vizsgálat során. Képek alapján és kontrasztanyag beadása segítségével a beavatkozó orvos egy kis ballont vezet a koszorúér azon részéhez, ahol az elzáródás van, majd felfújja azt, hogy az artéria megnyíljon, és a vér ismét áthaladjon rajta.

Az ér újbóli elzáródásának megakadályozása érdekében sztentet helyeznek be, egyfajta fémrugót, amely nyitva tartja az artéria falát. Kétféle sztent létezik: a hagyományos és a farmakológiai, amely gyógyszert bocsát ki, hogy megelőzze a jövőbeni új elzáródást a helyén (restenózis), amely kockázat nagyobb a hagyományos használatakor. Az eljárással kapcsolatos szövődmények és halálesetek ritkák.

Koronária bypass graft műtét

A népszerű “szafénusz bypass” műtét lényege, hogy egy vénából (pl. szafénusz) vagy artériából (pl. emlő- vagy sugárartéria) vett graft segítségével hidat képeznek, amely összeköti az elzáródott artéria egészséges részét az aortával, így a szív újra átjárhatóvá válik.

Szükséges egy bemetszés a mellkas közepén, valamint egy kis bemetszés a graft eltávolításához. Leggyakrabban kardiopulmonális bypass berendezés (szív-tüdőgép) segítségével végzik, de vannak olyan esetek, amikor ez nélkülözhető. Körülbelül ötnapos kórházi kezelést és legalább két hónapos felépülést igényel. A lehetséges szövődmények között szerepel a trombózis, a fertőzések és a ritmuszavarok kockázata, de a halálozási arány alacsony, ha a műtét jól indikált és tapasztalt csapat végzi. Az angioplasztika előnye azonban, hogy minimálisan invazív eljárás. A megfelelőbb kérdés tehát a következő lenne: “melyik a jobb az egyes esetekben?”

Egy nagyon idős beteg esetében például a műtét lehet, hogy nem kivitelezhető. Az elzáródás azonban olyan helyen is lehet, ahol a sztent behelyezése rendkívül kockázatos. Ezért vannak rendszeresen frissített iránymutatások, amelyek meghatározzák az egyes betegtípusok és betegségek számára a legjobb megoldást. Egyes esetekben akár hibrid eljárás is végezhető.

Élet az infarktus után

A felépülési folyamat nagyban függ az elvégzett eljárás típusától és az infarktus kiterjedésétől. Általánosságban elmondható, hogy ha az ellátást időben elvégezték, és az elváltozást korlátozták, a beteg visszatérhet a teljesen normális élethez, amennyiben ezután is fenntartja az egészséges szokásokat.

A felépülés során, amely a műtéten átesettek esetében hosszabb és összetettebb, be kell tartani a pihenőidőt és minden orvosi ajánlást. Mivel a koszorúér-betegség krónikus betegség, az újabb szívroham elkerülése érdekében életmódbeli változtatásokra van szükség, például egészséges táplálkozásra, rendszeres testmozgásra, a dohányzás abbahagyására és rendszeres vizsgálatokra.

A szívroham után adott egyes gyógyszereket egy életen át kell szedni, például a vérlemezke-ellenes szereket (például aszpirin), koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket (sztatin), magas vérnyomás, cukorbetegség és bizonyos esetekben ritmuszavarok ellen.

Hogyan segíthetünk valakinek, akinek szívrohama van vagy volt

A szívroham elszenvedése erős érzelmi hatással van az emberre. Ezért fontos a család és a barátok támogatása. Szükséges, hogy a beteget a felépülési időszak alatt megfigyeljék, hogy ne erőltesse meg magát, és ha bármilyen probléma merül fel, kórházba utalják.

A szívroham után gyakori, hogy az embernek depressziója van, és a családtagok segíthetnek a diagnózis felállításában. Lényeges, hogy az állapotot kezeljék. A rokonok és barátok is segíthetnek az egészséges szokások, például a testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás ösztönzésével.

Hogyan lehet megelőzni

A vérnyomás, a koleszterin- és vércukorszint ellenőrzése, a dohányzás és a mozgásszegény életmód elleni küzdelem a szívkoszorúér-betegség és így a szívinfarktus megelőzésének sarokkövei. A stressz kezelésének megtanulása, a megfelelő alvás és a szabadidő eltöltése szintén fontos intézkedések.

Védi az alkohol a szívet?

Noha egyes tanulmányok kiemelik a mérsékelt dózisú alkohol, különösen az antioxidánsokat tartalmazó italok, például a bor és a sör védő szerepét, az orvosok messze nem tekintik “gyógyszernek” az intézkedést.

Akinek nincs szokása, ne kezdjen el inni a szívbetegségek megelőzése céljából, mivel az alkoholnak számos egyéb káros hatása van, még mérsékelt dózisban is. Nem szabad elfelejteni, hogy az alkoholfogyasztás és a gyógyszeres kezelés keveredése veszélyes lehet.

Frontos felismerés

A rendszeres vizsgálatok, különösen, ha valakinek a szívkoszorúér-betegség egy vagy több kockázati tényezője van, megelőzhetik a szívrohamot. A kardiológus általában vérvizsgálatot (koleszterin, trigliceridek, glükóz és gyulladásos markerek, például C-reaktív fehérje), elektrokardiogramot, echokardiogramot, terheléses vizsgálatot, szcintigráfiát vagy angiotomográfiát javasolhat.

Ha bármilyen elzáródást észlelnek, a beteget katéterezésre utalhatják, és a legindikáltabb eljárást választják, amely lehet csak gyógyszeres kezelés, angioplasztika stenteléssel vagy elektív revaszkularizációs műtét.

SIGAVE UOL VIVABEM ON SOCIAL NETWORKS
Facebook – Instagram – YouTube

.