Az “indexalap” egy olyan típusú befektetési alap vagy tőzsdén kereskedett alap, amely egy piaci index hozamának követésére törekszik. Az S&P 500 index, a Russell 2000 index és a Wilshire 5000 Total Market Index csak néhány példa azokra a piaci indexekre, amelyeket az indexalapok követni igyekeznek.
A piaci index értékpapírok (például részvények vagy kötvények) “kosarának” teljesítményét méri, amely a részvénypiac vagy a gazdaság egy szektorát hivatott képviselni. Közvetlenül nem lehet piaci indexbe befektetni, de mivel az indexalapok egy piaci indexet követnek, közvetett befektetési lehetőséget biztosítanak.
Mi van egy indexalapban?
Az indexalapok különböző megközelítésekkel követhetnek egy piaci indexet: egyesek a piaci indexben szereplő összes értékpapírba fektetnek, míg mások a piaci indexben szereplő értékpapíroknak csak egy mintájába.
A piaci indexek gyakran egy vállalat piaci kapitalizációját használják annak eldöntésére, hogy az adott értékpapír mekkora súlyt kap az indexben. A piaci kapitalizáció (vagy “piaci tőke”) a vállalat részvényeinek összértékét méri. A teljes érték egyenlő a részvények árfolyamának és a forgalomban lévő részvények számának szorzatával. A piaci kapitalizációval súlyozott indexben a magasabb piaci kapitalizációs értékkel rendelkező értékpapírok nagyobb részt képviselnek az index összértékéből. Egyes piaci indexek, mint például a Dow Jones Industrial Average, “árfolyam-súlyozottak”. Ebben az esetben a részvényenkénti árfolyam határozza meg az értékpapír súlyát.
Egyes indexalapok származtatott termékeket (például opciókat vagy határidős ügyleteket) is használhatnak befektetési céljuk elérése érdekében.
Hogyan fektetnek be az indexalapok?
Az indexalapok általában inkább passzív, mint aktív befektetési stílust követnek. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon a hozam maximalizálására törekednek azáltal, hogy nem vásárolnak és nem adnak el túl gyakran értékpapírokat. Ezzel szemben egy aktívan kezelt alap gyakran arra törekszik, hogy a piacot (általában valamilyen indexszel mérve) felülmúlja azáltal, hogy gyakrabban vásárol és elad.
Milyen költségek kapcsolódnak az indexalapokhoz?
Miatt az indexalapok általában passzív befektetési stratégiát alkalmaznak, képesek lehetnek költségeket megtakarítani. Az indexalapok kezelői például nem választanak aktívan értékpapírokat, így nincs szükségük kutatási elemzők és mások szolgáltatásaira, akik segítenek az értékpapírok kiválasztásában. Az alapkezelés költségeinek ez a csökkenése alacsonyabb összköltséget jelenthet a részvényesek számára. Ne feledje azonban, hogy nem minden indexalapnak alacsonyabbak a költségei, mint az aktívan kezelt alapoknak. Befektetés előtt mindig győződjön meg arról, hogy tisztában van bármely alap tényleges költségeivel.
Milyen kockázatai vannak az indexalapoknak?
Mint minden befektetés, az indexalapok is kockázatot hordoznak. Egy indexalapot ugyanazok az általános kockázatok terhelnek, mint az általa követett indexben szereplő értékpapírokat. Az alapot bizonyos egyéb kockázatok is terhelhetik, például:
- Rugalmasság hiánya. Az indexalap az indexben szereplő értékpapírok árfolyamcsökkenéseire való reagálás tekintetében kisebb rugalmassággal rendelkezhet, mint egy nem indexalap.
- Követési hiba. Előfordulhat, hogy egy indexalap nem követi tökéletesen az indexét. Például előfordulhat, hogy az alap a piaci indexben szereplő értékpapíroknak csak egy mintavételébe fektet be, ebben az esetben az alap teljesítménye kevésbé valószínű, hogy megfelel az indexnek.
- Alulteljesítés. Egy indexalap a díjak és költségek, a kereskedési költségek és a követési hiba miatt alulteljesítheti az indexét.
Fektetés előtt
Mielőtt befektetne egy alapba, alaposan olvassa el az alap összes rendelkezésre álló információját. Ez magában foglalja az alap tájékoztatóját és a legutóbbi részvényesi jelentést. Ezenkívül az alapok negyedévente közzéteszik portfólióállományukat az N-Q űrlapon és a részvényesi jelentésekben. Ezeket az információkat általában az alap weboldaláról vagy pénzügyi szakemberétől, valamint az EDGAR-on keresztül is megkaphatja.
A következő kérdések feltevése segíthet:
- Milyen díjakra és költségekre számíthatok az alap megvásárlásakor, birtoklásakor és eladásakor?
- Milyen konkrét kockázatokkal jár ez az alap?
- Hogyan határozzák meg az alap indexének összetételét?
- Hogyan illeszkedik az alap befektetési stratégiája a befektetési céljaimhoz?