FIGYELMEZTETÉSEK

Az ÓVALLÁSOK szakasz részeként szerepel.

FIGYELMEZTETÉSEK

Myocardialis ischaemia, myocardialis infarktus és Prinzmetal-angina

Az IMITREX injekció alkalmazása ellenjavallt ischaemiás vagy vasospasztikus CAD-vel rendelkező betegeknél. Az IMITREX injekció beadását követő néhány órán belül előforduló súlyos kardiológiai mellékhatásokról, beleértve az akut szívinfarktust is, ritka jelentések érkeztek. E reakciók némelyike olyan betegeknél fordult elő, akiknél nem volt ismert CAD. Az IMITREX injekció koronária érgörcsöt (Prinzmetal-anginát) okozhat, még olyan betegeknél is, akiknél nem áll fenn CAD.

Az IMITREX injekció beadása előtt kardiovaszkuláris vizsgálatot kell végezni olyan triptán-naiv betegeknél, akiknél több kardiovaszkuláris kockázati tényező (pl. fokozott életkor, cukorbetegség, magas vérnyomás, dohányzás, elhízás, erős családi CAD) áll fenn. Ha CAD vagy koszorúérgörcs bizonyítottan fennáll, az IMITREX injekció ellenjavallt. Többszörös kardiovaszkuláris kockázati tényezővel rendelkező, negatív kardiovaszkuláris értékeléssel rendelkező betegek esetében fontolja meg az IMITREX injekció első adagjának orvosilag felügyelt környezetben történő beadását és az IMITREX injekció beadása után azonnal elektrokardiogram (EKG) készítését. Az ilyen betegek esetében fontolja meg a rendszeres kardiovaszkuláris értékelést az IMITREX injekció időszakos, hosszú távú alkalmazói esetében.

Arrhythmiák

A szívritmus életveszélyes zavarairól,beleértve a kamrai tachycardiát és a halálhoz vezető kamrafibrillációt, a HT1 agonisták beadását követő néhány órán belül jelentettek. Az IMITREX injekciót abba kell hagyni, ha ilyen zavarok jelentkeznek.Az IMITREX injekció ellenjavallt Wolff-Parkinson-Whites-szindrómában vagy más szív járulékos vezetési rendellenességekhez társuló ritmuszavarokban szenvedő betegeknél.

Fájdalom/feszülés/nyomás a mellkasban, a torokban, a nyakban és/ vagy az állkapocsban

A feszülés, fájdalom, nyomás és nehézségi érzés a prekordiumban, a torokban, a nyakban és az állkapocsban gyakran előfordul az IMITREX injekcióval történő kezelés után, és általában nem szív eredetű. Ha azonban ezeknél a betegeknél magas a kardiológiai kockázat, végezze el a kardiológiai kivizsgálást. AzIMITREX injekció alkalmazása ellenjavallt CAD-ben szenvedő ésPrinzmetal variáns anginában szenvedő betegeknél.

Cerebrovaszkuláris események

Agyvérzés, szubarachnoidális vérzés és sztrók fordult elő 5-HT1 agonistákkal kezelt betegeknél, és néhány esetben halálos kimenetelű volt. Számos esetben lehetségesnek tűnik, hogy a cerebrovaszkuláris események elsődlegesek voltak, mivel az 5-HT1 agonistát abban a téves meggyőződésben adták be, hogy a tapasztalt tünetek a migrén következményei, holott nem azok. A migrénes betegeknél is fokozottan fennállhat bizonyos cerebrovaszkuláris események kockázata (pl, stroke, vérzés, TIA).Az IMITREX injekciót abba kell hagyni, ha cerebrovaszkuláris esemény következik be.

A korábban migrénnel vagy klaszteres fejfájással nem diagnosztizált betegeknél vagy atipikus tünetekkel jelentkező betegeknél a fejfájás kezelése előtt ki kell zárni más potenciálisan súlyos neurológiai állapotokat.Az IMITREX injekció ellenjavallt olyan betegeknél, akiknek a kórtörténetében stroke vagy TIA szerepel.

Más érgörcsös reakciók

Az IMITREX injekció nem koronária érgörcsös reakciókat okozhat, mint például perifériás érrendszeri iszkémia, gyomor-bélrendszeri érszűkület és infarktus (hasi fájdalom és véres hasmenés jelentkezik), lépinfarktus és Raynaud-szindróma. Azoknál a betegeknél, akiknél bármely5-HT1-agonista alkalmazását követően nem koszorúér-érgörcsre utaló tüneteket vagy jeleket tapasztalnak, a továbbiIMITREX-injekciók beadása előtt zárja ki az érgörcsreakciót.

Az 5-HT1-agonisták alkalmazásával kapcsolatban átmeneti és tartós vakságról ésjelentős részleges látásvesztésről számoltak be. Mivel a látászavarok a migrénes roham részét képezhetik, az ezen események és az 5-HT1-agonisták alkalmazása közötti okozati összefüggést nem állapították meg egyértelműen.

gyógyszer-túlhasználat okozta fejfájás

Az akut migrénes gyógyszerek (pl. ergotamin, triptánok, opioidok vagy e gyógyszerek kombinációja havonta 10 vagy több napon keresztül)túlzott alkalmazása a fejfájás súlyosbodásához vezethet (gyógyszer-túlhasználat okozta fejfájás). A gyógyszer-túlhasználat okozta fejfájás jelentkezhet migrénszerű napi fejfájásként vagy a migrénes rohamok gyakoriságának jelentős növekedéseként. Szükséges lehet a betegek detoxikálása, beleértve a túladagolt gyógyszerek megvonását és a megvonási tünetek (amelyek gyakran a fejfájás átmeneti súlyosbodását is magukban foglalják) kezelését.

Serotonin szindróma

Az IMITREX injekcióval szerotonin szindróma léphet fel, különösen szelektív szerotonin visszavétel gátlókkal (SSRI), szerotonin noradrenalin visszavétel gátlókkal (SNRI), triciklikus antidepresszánsokkal (TCA) és MAO gátlókkal való együttes alkalmazás során . A szerotonin szindrómák tünetei közé tartozhatnak a mentális állapot megváltozása (pl. agitáció, hallucinációk, kóma), autonóm instabilitás (pl. tachycardia, labilis vérnyomás, hyperthermia), neuromuszkuláris aberrációk (pl. hyperreflexia, inkoordináció),és/vagy gasztrointesztinális tünetek (pl. hányinger, hányás, hasmenés). A tünetek általában a szerotonerg gyógyszer új vagy nagyobb adagjának beadását követő néhány percen vagy órán belül jelentkeznek. A szerotonin szindróma gyanúja esetén hagyja abba az IMITREX injekció beadását.

Vérnyomásemelkedés

Szignifikáns vérnyomásemelkedésről, beleértve a szervrendszerek akut károsodásával járó hypertoniás krízist is, ritkán számoltak be 5-HT1 agonistákkal kezelt betegeknél, beleértve a magas vérnyomással nem rendelkező betegeket is. Az IMITREX-szel kezelt betegeknél ellenőrizni kell a vérnyomást. Az IMITREX injekció ellenjavallt nem kontrollált magas vérnyomásban szenvedő betegeknél.

Anafilaxiás/anafilaktoid reakciók

Az IMITREX-et kapó betegeknél előfordultak anafilaxiás/anafilaktoid reakciók. Ezek a reakciók életveszélyesek vagy halálosak lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy a gyógyszerekkel szembeni anafilaxiás reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan egyéneknél, akiknek a kórtörténetében több allergénnel szembeni érzékenység szerepel. Az IMITREX injekció ellenjavallt olyan betegeknél, akiknek a kórtörténetében az IMITREX-szel szembeni túlérzékenységi reakció szerepel.

Görcsrohamok

Az IMITREX beadását követően jelentettek rohamokat. Néhányan olyan betegeknél fordultak elő, akiknek a kórtörténetében már volt görcsroham vagy egyidejűleg görcsrohamra hajlamosító állapotok is előfordultak. Olyan betegekről is beszámoltak, akiknél ilyen hajlamosító tényező nem volt kimutatható. Az IMITREX injekciót óvatosan kell alkalmazni olyan betegeknél, akiknek a kórtörténetében epilepszia vagy csökkent rohamküszöbbel járó állapotok szerepelnek.

Betegtájékoztatás

Tanácsolja a betegnek, hogy olvassa el az FDA által jóváhagyott betegtájékoztatót (BETEGI INFORMÁCIÓ és használati utasítás).

Myocardialis ischaemia és/ vagy infarktus, Prinzmetal-angina, egyéb érgörccsel kapcsolatos események, aritmiák és agyi érrendszeri események kockázata

Tájékoztassa a beteget, hogy az IMITREX injekció súlyoskardiovaszkuláris mellékhatásokat, például szívinfarktust vagy stroke-ot okozhat. Bár súlyos kardiovaszkuláris események figyelmeztető tünetek nélkül is előfordulhatnak, a betegeknek figyelniük kell a mellkasi fájdalom, légszomj, szabálytalan szívverés, jelentős vérnyomás-emelkedés, gyengeség és beszédzavar jeleire és tüneteire, és orvosi tanácsot kell kérniük, ha bármilyen utaló jelet vagy tünetet észlelnek. Tájékoztassa a betegeket ennek a nyomon követésnek a fontosságáról.

Anafilaxiás/anafilaktoid reakciók

Tájékoztassa a betegeket, hogy IMITREX injekciót kapott betegeknél előfordultak anafilaxiás/anafilaktoid reakciók. Az ilyen reakciók életveszélyesek vagy halálosak lehetnek. Általában a gyógyszerekkel szembeni anafilaxiás reakciók nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan egyéneknél, akiknek a kórtörténetében több allergénnel szembeni érzékenység szerepel.

Más triptánokkal vagy ergot típusú gyógyszerekkel való egyidejű alkalmazás

Tájékoztassa a betegeket, hogy az IMITREX injekció alkalmazása 24 órán belül egy másik triptán vagy ergot típusú gyógyszer (beleértve a dihidroergotamin vagy metiszergid) alkalmazása ellenjavallt .

Serotonin szindróma

Figyelmeztesse a betegeket a szerotonin szindróma kockázatára az IMITREX injekció vagy más triptánok alkalmazása esetén, különösen SSRI-kkel, SNRI-kkel, TCA-kkal és MAO-gátlókkal való együttes alkalmazás esetén .

gyógyszer-túlhasználat fejfájás

Tájékoztassa a betegeket, hogy az akut migrénes gyógyszerek havi 10 vagy több napon keresztül történő alkalmazása a fejfájás súlyosbodásához vezethet, és ösztönözze a betegeket a fejfájás gyakoriságának és a gyógyszerhasználatnak a feljegyzésére (pl., fejfájásnapló vezetésével) .

Terhesség

Tanácsolja a betegeknek, hogy értesítsék egészségügyi szolgáltatójukat, ha a kezelés alatt teherbe esnek vagy teherbe kívánnak esni .

Laktáció

Tanácsolja a betegeknek, hogy értesítsék egészségügyi szolgáltatójukat, ha szoptatnak vagy szoptatást terveznek .

Komplex feladatok elvégzésére való képesség

Az IMITREX injekcióval történő kezelés álmosságot és szédülést okozhat; utasítsa a betegeket, hogy az IMITREX injekció beadása után értékeljék komplex feladatok elvégzésére való képességüket.

Hogyan kell alkalmazni az IMITREX injekciót

Tájékoztassa a betegeket, hogy a kezelés megkezdése előtt olvassák el a használati utasítást. Adjon utasítást a betegeknek az IMITREX injekció megfelelő használatáról, ha képesek az IMITREX injekciót orvosi felügyelet nélkül, önállóan beadni. Tájékoztassa a betegeket a toll tárolásáról és megsemmisítéséről.

Tájékoztassa a betegeket, hogy az IMITREX STATdosePen tűje körülbelül 1/4 hüvelyk (5-6 mm) mélyen hatol be. Tájékoztassa a betegeket, hogy az injekciót szubkután beadásra szánják, és kerülni kell az intramuszkuláris vagy intravaszkuláris beadást. Utasítsa a betegeket, hogy a tű hosszának megfelelő bőr- és bőr alatti vastagságú injekciós helyeket használjanak.

A védjegyek a GSK vállalatcsoport tulajdonában vagy licencben vannak.

Nonklinikai toxikológia

Karcinogenezis, mutagenezis, a termékenység károsodása

Karcinogenezis

Egereken és patkányokon végzett karcinogenitási vizsgálatokban a szumatriptánt szájon át adták 78 hétig, illetve 104 hétig 160 mg/kg/nap dózisig (a 21. héten a magas dózist patkányokon 360 mg/kg/napról csökkentették). Az egerek és patkányok legnagyobb dózisa körülbelül 130 és 260-szorosa volt az egyszeri 6 mg-os MRHD-nek, mg/m² alapon, szubkután beadva. Egyik fajnál sem volt bizonyíték a tumorok növekedésére a szumatriptán alkalmazásával kapcsolatban.

Mutagenezis

A szumatriptán negatív volt in vitro (bakteriális reverzmutáció , génsejtmutáció kínai hörcsög V79/HGPRT-ben, kromoszómaaberráció emberi limfocitákban) és in vivo (patkány mikronukleusz) vizsgálatokban.

A termékenység károsodása

Mikor a szumatriptánt (5, 50, 500 mg/kg/nap) hím és nőstény patkányoknak orálisan adták a párzási időszak előtt és alatt, a kezeléssel összefüggő termékenységcsökkenés következett be másodlagosan a párzás csökkenése miatt az 5 mg/kg/napnál nagyobb dózisban kezelt állatoknál. Nem világos, hogy ez a megállapítás a hímekre vagy a nőstényekre, vagy mindkettőre gyakorolt hatásra vezethető-e vissza.

Amikor a szumatriptánt szubkután injekció formájában hím és nőstény patkányoknak adták be a párzási időszak előtt és alatt,60 mg/kg/nap dózisig nem volt bizonyíték a termékenység károsodására.

Alkalmazás speciális populációkban

Várandósság

Kockázat összefoglalása

Egy prospektív terhességi expozíciós nyilvántartásból és terhes nők epidemiológiai vizsgálataiból származó adatok nem mutatták ki a születési rendellenességek megnövekedett gyakoriságát vagy a születési rendellenességek következetes mintázatát a szumatriptánnak kitett nők körében az általános populációhoz képest (lásd az adatokat).Patkányokon és nyulakon végzett fejlődési toxicitási vizsgálatokban a szumatriptán vemhes állatoknak történő orális beadása embrióhalálozással, magzati rendellenességekkel és kölyökhalálozással járt. Vemhes nyulaknak intravénás úton történő beadásakor a szumatriptán embrioletális volt (lásd az adatokat).

Az USA általános populációjában a klinikailag felismert terhességeknél a súlyos születési rendellenességek és a vetélés becsült háttérkockázata 2-4%, illetve 15-20%. A migrénes nők szüléseinél jelentett nagyobb születési rendellenességek aránya 2,2% és 2,9% között mozgott, a jelentett vetélések aránya pedig 17% volt, ami hasonló a migrén nélküli nőknél jelentett arányokhoz.

Klinikai megfontolások

A betegséggel összefüggő anyai és/vagy embrió/magzati kockázat: Számos tanulmány szerint a migrénes nőknél a terhesség alatt fokozott lehet a preeclampsia kockázata.

Adatok

Humán adatok

A Sumatriptan/Naratriptan/Treximet (szumatriptán ésnaproxén-nátrium) terhességi regiszter, egy populáción alapuló nemzetközi prospektív vizsgálat, 1996 januárjától 2012 szeptemberéig gyűjtött adatokat a szumatriptánról. A nyilvántartás 626 olyan csecsemő és magzat kimenetelét dokumentálta, akik a terhesség során szumatriptánnak voltak kitéve (528 esetben a legkorábbi expozíció az első trimeszterben, 78 esetben a második trimeszterben, 16 esetben a harmadik trimeszterben és 4 esetben ismeretlen). A súlyos születési rendellenességek előfordulása (kivéve a magzati halálozást és a bejelentett rendellenesség nélküli abortuszokat és az összes spontán terhességvesztést) a szumatriptánnak való expozíció első trimeszterében 4,2% (20/478 ), az expozíció bármely trimeszterében pedig 4,2% (24/576 ) volt. A mintanagyság ebben a vizsgálatban 80%-os hatalommal rendelkezett a súlyos rendellenességek arányának legalább 1,73-1,91-szeres növekedésének kimutatásához. A nyilvántartás során felhalmozott expozíciónak kitett terhességi eredmények száma nem volt elegendő ahhoz, hogy végleges következtetéseket lehessen levonni az általános fejlődési rendellenességek kockázatáról, vagy hogy összehasonlításokat lehessen végezni az egyes születési rendellenességek gyakoriságáról. Az első trimeszterben szumatriptánnak való expozíciót követően jelentett 20 születési rendellenességet mutató csecsemő közül 4 csecsemőnél volt kamrai szeptumhiba, köztük egy csecsemőnél, aki szumatriptánnak és naratriptánnak is ki volt téve, és 3 csecsemőnél pyloricstenosis. Egyetlen más születési rendellenességet sem jelentettek 2-nél több csecsemő esetében ebben a csoportban.

A svéd orvosi születési nyilvántartás adatainak felhasználásával végzett vizsgálatban összehasonlították azon nők élveszületéseit, akik a terhesség alatt triptánok vagy anyarozs használatáról számoltak be, azokéval, akik nem használtak. Az első trimeszterben szumatriptánnak kitett 2257 szülésből 107 csecsemő született rendellenességgel (relatív kockázat 0,99 ). A norvégiai orvosi születési nyilvántartás és a norvég receptadatbázis összekapcsolt adatait felhasználó vizsgálat összehasonlította a terhesség kimenetelét azoknál a nőknél, akik a terhesség alatt váltották be a szumatriptánra felírt recepteket, valamint egy migrénes betegségben szenvedő összehasonlító csoportnál, akik csak a terhesség előtt váltották be a szumatriptánra felírt recepteket, összehasonlítva egy populációs kontrollcsoporttal. A 415 nő közül, akik a szumatriptánrecepteket az első trimeszterben váltották be, 15 gyermeküknél fordult elő súlyos veleszületett rendellenesség (OR 1,16 ), míg a 364 nőnél, akik a terhesség előtt, de nem a terhesség alatt váltották be a szumatriptánrecepteket, 20 gyermeküknél fordult elő súlyos veleszületett rendellenesség (OR 1,83 ), mindegyiknél a lakossági összehasonlító csoporthoz képest. A szumatriptán terhesség alatti alkalmazását értékelő további kisebb megfigyelési vizsgálatok nem utaltak a teratogenitás fokozott kockázatára.

Adatok állatokról

A szumatriptán vemhes patkányoknak az organogenezis időszakában történő orális beadása a magzati vérerek (nyaki-torakális és köldöki) rendellenességek megnövekedett előfordulását eredményezte. Az embrionális magzati fejlődési toxicitás legmagasabb hatásmentes dózisa patkányoknál 60 mg/kg/nap volt. A szumatriptán orális alkalmazása vemhes nyulaknak az organogenezis időszakában az embrioletalitás és a magzati nyaki és mellkasi érrendszeri és vázrendszeri rendellenességek megnövekedett előfordulását eredményezte. A szumatriptán intravénás beadása vemhes nyulaknak az organogenezis időszakában az embrióhalálozás megnövekedett előfordulását eredményezte. A legmagasabb orális és intravénás hatástalan dózisok a fejlődési toxicitás szempontjából a nyulaknál 15 és 0,75mg/kg/nap voltak.

A szumatriptán orális adása patkányoknak a vemhesség előtt és alatt embriofetális toxicitást eredményezett (csökkent testtömeg, csökkent csontosodás, a csontváz rendellenességek fokozott előfordulása). A legmagasabb hatástalan dózis 50 mg/kg/nap volt. Az organogenezis során szumatriptánnal orálisan kezelt vemhes patkányok utódainál csökkent a kölykök túlélése. A legmagasabb hatástalan dózis erre a hatásra 60 mg/kg/nap volt. Vemhes patkányok szumatriptánnal történő orális kezelése a vemhesség második felében és a szoptatás alatt a kölykök túlélésének csökkenését eredményezte. A legnagyobb hatástalan dózis erre az eredményre 100 mg/kg/nap volt.

Laktáció

Kockázati összefoglaló

A szumatriptán kiválasztódik az emberi tejbe a szubkután beadást követően (lásd az adatokat). Nincsenek adatok a szumatriptánnak a szoptatott csecsemőre gyakorolt hatásairól vagy a szumatriptánnak a tejtermelésre gyakorolt hatásairól.

A szoptatás fejlődési és egészségügyi előnyeit az anya IMITREX-injekció iránti klinikai szükségletével és a szoptatott csecsemőre a szumatriptánból vagy az anya alapbetegségéből eredő esetleges káros hatásokkal együtt kell figyelembe venni.

Klinikai megfontolások

A csecsemő szumatriptánnak való kitettsége minimalizálható az IMITREX injekcióval történő kezelést követő 12 órában a szoptatás mellőzésével.

Adatok

Az IMITREX injekció 6 mg-os adagjának bőr alá történő beadását követően 5 szoptató önkéntesnél a szumatriptán jelen volt a tejben.

GYermekeknél történő alkalmazás

A biztonságosság és hatékonyság gyermekbetegeknél nem bizonyított. Az IMITREX injekció nem ajánlott 18 évesnél fiatalabb betegeknél.

Két kontrollált klinikai vizsgálatban az IMITREX orrspray-t (5-20 mg) 12 és 17 év közötti 1248 gyermekkori migrénes betegnél értékelték, akik egyetlen rohamot kezeltek. A vizsgálatok nem állapították meg az IMITREX orrspray hatékonyságát a placebóval összehasonlítva a gyermekbetegek migrénjének kezelésében.Az ezekben a klinikai vizsgálatokban megfigyelt mellékhatások hasonló jellegűek voltak, mint a felnőtteken végzett klinikai vizsgálatokban jelentett mellékhatások.

Öt kontrollált klinikai vizsgálatban (2 egyrohamos vizsgálat, 3 többrohamos vizsgálat), amelyekben 12 és 17 év közötti gyermekbetegeken vizsgálták az IMITREX (25-100 mg) szájon át történő alkalmazását, összesen 701 gyermekkori migrénes beteget vontak be.Ezek a vizsgálatok nem igazolták az IMITREX szájon át történő alkalmazásának hatékonyságát a placebóval összehasonlítva a gyermekkori migrén kezelésében. Az ezekben a klinikai vizsgálatokban megfigyelt mellékhatások hasonló jellegűek voltak, mint a felnőtteken végzett klinikai vizsgálatokban jelentett mellékhatások. Az összes mellékhatás gyakorisága ezeknél a betegeknél dózis- és életkorfüggőnek tűnt, a fiatalabb betegek gyakrabban jelentettek reakciókat, mint az idősebb gyermekbetegek.

A forgalomba hozatal utáni tapasztalatok azt dokumentálják, hogy a gyermekpopulációban súlyos mellékhatások fordultak elő a szubkután, orális és/vagy intranazális IMITREX alkalmazása után. Ezek a jelentések hasonló jellegű reakciókat tartalmaznak, mint amilyenekről felnőtteknél ritkán számoltak be, beleértve a stroke-ot, látásvesztést és halált. Amyocardialis infarktusról számoltak be egy 14 éves fiúnál az IMITREX szájon át történő alkalmazását követően; a klinikai tünetek a gyógyszer beadását követő 1 napon belül jelentkeztek.Jelenleg nem állnak rendelkezésre klinikai adatok a súlyos mellékhatások gyakoriságának meghatározására olyan gyermekbetegeknél, akik szubkután, szájon át vagy intranazálisan kaphatnak IMITREX-et.

Időskori alkalmazás

Az IMITREX injekcióval végzett klinikai vizsgálatok nem vontak be elegendő számú 65 éves és idősebb beteget annak meghatározásához, hogy ők másképp reagálnak-e a fiatalabb betegekhez képest. Más jelentett klinikai tapasztalatok nem azonosítottak különbségeket az idős és fiatalabb betegek közötti válaszreakciókban. Általánosságban elmondható, hogy az idős betegek dózisának kiválasztásakor óvatosan kell eljárni, általában az adagolási tartomány alsó határán kell kezdeni, figyelembe véve a csökkent máj-, vese- vagy szívműködés és a kísérő betegségek vagy egyéb gyógyszeres terápia nagyobb gyakoriságát.

Az IMITREX-injekció beadása előtt kardiovaszkuláris vizsgálat javasolt azon időskorú betegek esetében, akiknél egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezők (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, dohányzás, elhízás, erős családi kórtörténet) állnak fenn.