Az illit a közeli rokonságban álló, nem duzzadó agyagásványok csoportja. Az illit egy másodlagos ásványkiválás, és a filoszilikát vagy réteges alumínium-szilikát egyik példája. Szerkezete a szilícium-dioxid tetraéder (T) – timföld oktaéder (O) – szilícium-dioxid tetraéder (T) rétegek 2:1 arányú szendvicsszerkezete. A T-O-T rétegsorozat közötti teret gyengén hidratált kálium-kationok foglalják el, amelyek a duzzadás hiányáért felelősek. Szerkezetileg az illit nagyon hasonló a muszkovithoz, valamivel több szilíciummal, magnéziummal, vassal és vízzel, és valamivel kevesebb tetraéderes alumíniummal és rétegközi káliummal. A kémiai képletet így adják meg: (K,H
3O)(Al,Mg,Fe)
2(Si,Al)
4O
10, de jelentős az ionok (izomorf) cseréje. Apró monoklin szürkétől a fehérig terjedő szürke kristályok aggregátumai formájában fordul elő. A kis méret miatt a pozitív azonosításhoz általában röntgendiffrakciós vagy SEM-EDS (automatizált ásványtani) elemzésre van szükség. Az illit a muszkovit és a földpát átalakult termékeként fordul elő időjárási és hidrotermális környezetben; a szericit alkotórésze lehet. Gyakori az üledékekben, talajokban és agyagos üledékes kőzetekben, valamint néhány alacsony fokú metamorf kőzetben. Az illitcsoport vasban gazdag tagja, a glaukonit az üledékekben röntgenvizsgálattal megkülönböztethető.

Illit

Általános

Kategória

csillám- filoszilikátok

Képlet
(ismétlődő egység)

(K,H
3O)(Al,Mg,Fe)
2(Si,Al)
4O
10

Strunz classification

9.EC.60

Dana osztályozás

71.02.02d.02

Kristályrendszer

Monoklin

Kristályosztály

Prizmatikus (2/m)
(azonos H-M jel)

Tércsoport

C2/m (sz. 12)

Identifikáció

Szín

A szürkésfehértől az ezüstfehérig, zöldesszürke

Kristályos habitus

Micaceous aggregates

Keménység

{001} Tökéletes

Mohs-féle keménység

1 – 2

Fényesség

A gyöngyházfényűtől a mattig

Fényesség

fehér

Diafánosság

Transzluzív

Specifikus súly

2.6 – 2.9

Optikai tulajdonságok

Biaxiális (-)

Törésmutató

nα = 1.535 – 1.570 nβ = 1.555 – 1.600 nγ = 1.565 – 1.605

Az illit kationcserélő kapacitása (CEC) kisebb, mint a szmektité, de nagyobb, mint a kaolinité, jellemzően 20-30 meq/100 g körül van.

Az illitet először 1937-ben írták le az Illinois állambeli Calhoun megyében (USA) található Maquoketa palában lévő előfordulásokról. A nevet az illinois-i típuslelőhelyéről kapta.

Az illitet hidromicának vagy hidromuszkovitnak is nevezik. A brammallit nátriumban gazdag analógja. Az avalit egy krómtartalmú változat, amelyet a szerbiai Belgrádban található Avala hegyről írtak le.