Abstract

Célkitűzés: A hipofónia neurális korrelátumainak vizsgálata idiopátiás Parkinson-kórban (IPD) szenvedő egyéneknél a Lee Silverman-féle hangkezelési módszerrel (VT) végzett hangkezelés előtt és után 15O-H2O PET segítségével.

Módszerek: A nyílt beszédmotoros feladatokhoz kapcsolódó regionális agyi véráramlás (rCBF) változásait mértük a nyugalmi állapothoz képest az IPD-s személyeknél a VT előtt és után, valamint egy egészséges kontroll önkéntesekből álló csoportban.

Eredmények: A hangerő viselkedéses mérései szignifikánsan javultak a kezelést követően. A VT előtt a betegek erős beszéddel kapcsolatos aktivációkat mutattak a motoros és premotoros kéregben (M1-száj, kiegészítő motoros kéreg , és az alsó oldalsó premotoros kéreg ), amelyek a VT után szignifikánsan csökkentek. A kezelés utáni kezeléshez hasonlóan az egészséges kontrollcsoportban a premotoros aktivációk hiányoztak (SMA) vagy a statisztikai küszöbérték alatt voltak (M1-száj). Ezenkívül a VT-kezelést követően szignifikáns jobb oldali aktivációk voltak jelen az elülső inzuláris kéregben, a caudate fejben, a putamenben és a dorsolaterális prefrontális kéregben (DLPFC). Végül, a VT által kiváltott neurális változások nem voltak jelen a hangerő átmeneti, kísérletező által kiváltott növelésével a VT-vel nem kezelt betegeknél.

Következtetések: Az IPD hipofónia hatékony javulása a VT-vel történő hangkezelést követően az agykérgi motoros-premotoros aktivációk csökkenésével járt együtt, amely hasonlít az egészséges önkéntesekben megfigyelt funkcionális mintázathoz, és normalizálódásra utal, valamint a jobb elülső insula, a caudate fej, a putamen és a DLPFC további toborzására. Ez a kezelésfüggő funkcionális átrendeződés a beszédmotoros cselekvések kórosan erőlködő (premotoros kéreg) és automatikusabb (bazális ganglionok, anterior insula) megvalósítása közötti elmozdulásra utal.