Előszó

A hiperlipidémia orvosi kifejezés a vérben lévő zsírok (lipidek) kórosan magas szintjére (közismert nevén magas koleszterinszint). A vérben található két fő lipidtípus a trigliceridek és a koleszterin. Bár a hiperlipidémia lehet örökletes, gyakrabban az egészségtelen életmóddal kapcsolatos döntések eredménye.

• A trigliceridek akkor keletkeznek, amikor a szervezetünk elraktározza a felesleges kalóriákat, amelyekre nincs szüksége energiaként. Közvetlenül az étrendből is származnak, pl. a vörös húsokban és a teljes zsírtartalmú tejtermékekben. A finomított cukorban, fruktózban és alkoholban gazdag étrend megemeli a trigliceridek szintjét.
• A koleszterin természetesen a májban termelődik, és a szervezet minden sejtje használja. A trigliceridekhez hasonlóan a koleszterin is megtalálható az olyan zsíros ételekben, mint a tojás, a vörös hús és a sajt.

A megemelkedett koleszterinszint növeli a szívbetegségek és a stroke kockázatát.

• Világszerte az ischaemiás szívbetegségek egyharmada a magas koleszterinszintnek tulajdonítható.
• Összességében az emelkedett koleszterinszint a becslések szerint 2,6 millió halálesetet (az összes haláleset 4,5%-a) és 29,7 millió fogyatékossággal korrigált életévet (DALYS), vagyis az összes DALYS 2,0%-át okozza.
• Az emelkedett összkoleszterinszint az iszkémiás szívbetegség és a stroke kockázati tényezőjeként mind a fejlett, mind a fejlődő világban a betegségteher egyik fő oka.

Klinikailag releváns anatómia

A koleszterin egy lipofil molekula, amely nélkülözhetetlen az emberi élethez. Számos szerepe van, amelyek hozzájárulnak a sejtek normális működéséhez. A koleszterin például

• A sejtmembrán fontos alkotóeleme
• Hozzájárul a membrán szerkezeti felépítéséhez, valamint modulálja annak fluiditását
• A D-vitamin, a szteroid hormonok (pl. kortizol és aldoszteron és a mellékvese androgének), valamint a nemi hormonok (pl. tesztoszteron, ösztrogének és progeszteron) szintézisében prekurzor molekulaként funkcionál.
• Az epesó egyik alkotóeleme, amelyet az emésztés során a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminok felszívódásának elősegítésére használnak.

Mivel a koleszterin többnyire lipofil, a trigliceridekkel együtt a lipoprotein részecskékben (HDL, IDL, LDL, VLDL és a chilomikronok) szállítják a vérben.

A koleszterin a táplálékzsírok emésztésével a chilomikronokon keresztül kerülhet a vérbe. Mivel azonban a koleszterinnek fontos szerepe van a sejtműködésben, a szervezet minden sejtje közvetlenül is szintetizálhatja. A koleszterin szintézise Acetil-CoA-ból indul, és bonyolult reakciók sorozatát követi elsősorban a májban, amely a legtöbb de-novo koleszterinszintézist végzi.

A sérülés mechanizmusa / kóros folyamat

Ha a vérkeringésben túlzott mennyiségű koleszterin van, a felesleg egy része megrekedhet az artériák falában, ez idővel felhalmozódik és plakkokat képez. Ezek a plakkok beszűkíthetik az ereket, és rugalmatlanná tehetik azokat; ezt a folyamatot nevezzük érelmeszesedésnek.

• A koszorúér-keringés érelmeszesedése koszorúér-betegséget (CAD) eredményez
• A nyaki és csigolyaartériák érelmeszesedése a stroke megnyilvánulásait eredményezi.

A CAD (amely ischaemiás szívbetegséget okoz) világszerte a vezető halálozási ok, amelyet a stroke okozta halálozás követ. Ezek a kórképek együttesen maradtak a vezető halálokok globálisan az elmúlt 15 évben, 2016-ban 15,2 millió halálesetért felelősek.

A transzzsírok káros hatással vannak a lipid- és lipoprotein-anyagcserére, és elősegítik az endothelialis diszfunkciót, az inzulinrezisztenciát, a gyulladást és a ritmuszavarokat.

Klinikai bemutatás

A hiperlipidémiának nincsenek tünetei, ezért az orvos számára a kimutatás egyetlen módja, hogy vérvizsgálatot, azaz lipidpanelt vagy lipidprofilt végezzen. Ez a vizsgálat a koleszterinszintet határozza meg.

Kórtörténet és vizsgálat

Hyperlipidémia diagnózisának megállapításakor a következők javasoltak, mind a kórtörténet, mind a fizikális vizsgálat hasznos információkat nyújthat.

• Ha a korai ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség pozitív családi anamnézisében szerepel, hasznos a családfa felállítása.
• Kérdezzünk rá a másodlagos okokra, mint például a dohányzás, a cukorbetegség, az összes kalória, telített és transzzsírok étrendi bevitele, a fizikai aktivitás és a gyógyszeres terápiák
• A CV-betegség tüneteire (angina pectoris, intermittáló claudicatio, átmeneti ischaemiás rohamok) való rákérdezés szintén fontos.
• A hiperkoleszterinémiás betegeknél tapintsunk meg minden pulzust, és kérdezzünk ki karotisz- és femoralis véraláfutásokat.
• A familiáris hypercholesterinaemiára gyanús betegeknél indokolt a szív gondos vizsgálata az ateróma lerakódása miatt kialakult supravalvaralis aorta stenosisra.

Diagnosztikai eljárások

Minden 40 évnél idősebb felnőttnél meg kell mérni a plazma lipidprofilját, lehetőleg 10-12 órás éjszakai koplalás után. A lipidprofil a következő szinteket jelenti:

• összkoleszterin
• alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin
• magas sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin
• trigliceridek

Szűrési ajánlások:

• 35 évnél idősebb férfiak
• 45 évnél idősebb nők
• Cukorbetegség jelenléte
• Dohányzás
• Szívbetegség a családban
• Személyes szívbetegség vagy perifériás érbetegség
• Elhízás (BMI > 30)
• Magas vérnyomás

Emelkedett koleszterinszint Helyzet és trendek

• Az emelkedett koleszterinszint növeli a szívbetegség és a stroke kockázatát.
• Világszerte az ischaemiás szívbetegségek egyharmada a magas koleszterinszintnek tulajdonítható.
• Összességében a becslések szerint az emelkedett koleszterinszint 2,6 millió halálesetet (az összes haláleset 4,5%-a) és 29,7 millió fogyatékossággal korrigált életévet (DALYS), vagyis az összes DALYS 2,0%-át okozza.
• Az emelkedett összkoleszterinszint az iszkémiás szívbetegség és a stroke kockázati tényezőjeként mind a fejlett, mind a fejlődő világban a betegségteher egyik fő oka.
• 2008-ban a felnőttek körében az emelkedett összkoleszterinszint (≥ 5,0 mmol/l) globális prevalenciája 39% volt (férfiaknál 37%, nőknél 40%). Globálisan az átlagos összkoleszterinszint 1980 és 2008 között alig változott, évtizedenként kevesebb mint 0,1 mmol/l-rel csökkent a férfiak és a nők körében.
• Az emelkedett összkoleszterinszint előfordulása a WHO európai régiójában volt a legmagasabb (54% mindkét nem esetében), ezt követte az amerikai kontinens WHO-régiója (48% mindkét nem esetében). A WHO Afrikai Régiója és a WHO Délkelet-ázsiai Régiója mutatta a legalacsonyabb arányokat (22,6% az AFR és 29,0% a SEAR esetében).
• Az emelkedett összkoleszterin előfordulása az ország jövedelmi szintje szerint érezhetően nőtt. Az alacsony jövedelmű országokban a felnőttek körülbelül egynegyedének volt emelkedett az összkoleszterinszintje, az alacsonyabb, közepes jövedelmű országokban ez mindkét nem esetében a lakosság körülbelül egyharmadára emelkedett. A magas jövedelmű országokban a felnőttek több mint 50%-ának emelkedett az összkoleszterinszintje, ami több mint kétszerese az alacsony jövedelmű országokénak.

Kezelés / beavatkozások

A hiperkoleszterinémia kezelésének sarokkövei az

• egészséges életmód,
• optimális testsúly,
• dohányzás mellőzése,
• heti 150 perc testmozgás, valamint
• telített és transzzsírsavakban szegény, rostokban, gyümölcsökben és zöldségekben, valamint zsíros halakban gazdag étrend.

Ha az életmódbeli változtatások nem elegendőek a hiperlipidémia kezeléséhez, gyógyszeres kezelést kell kezdeményezni. A leggyakoribb koleszterin- és trigliceridszint-csökkentő gyógyszerek közé tartoznak:

• sztatinok, mint például:
  • atorvastatin (Lipitor)
  • fluvastatin (Lescol XL)
  • lovasztatin (Altoprev)
  • pitavastatin. (Livalo)
  • pravastatin (Pravachol)
  • rosuvastatin (Crestor)
  • simvastatin (Zocor)
• epevasztatin (Zocor)

Prognózis

A hiperkoleszterinémia legnagyobb kockázata a káros szívesemények. A sztatinok bevezetése óta azonban számos vizsgálatban jelentősen csökkent a hiperkoleszterinémiával összefüggő halálozás. Ma a koleszterinszint-csökkentés hasznos stratégia a szívbetegségek elsődleges megelőzésére.

Komplikációk

• 

  Szívbetegség

• Sztroke
• Perifériás érbetegség

Fizioterápia

A hiperkoleszterinémia gyakori, és hatalmas morbiditással és mortalitással jár, ami magas egészségügyi költségeket eredményez. Az állapot kezeléséhez elengedhetetlen egy szakmaközi csapat, amely a szívbetegségek megelőzésével foglalkozik. Az orvosok mellett a gyógyszerész, a nővér, a dietetikus és a gyógytornász szerepe is döntő fontosságú a hiperkoleszterinémia kezelésében.

Fizioterápia A testmozgás hatása a lipidprofilokra (a testmozgás kiválasztásának segítésére)

• Bár nem csökkentheti az LCL-C-t, az aerob testmozgás javíthatja az inzulinérzékenységet, csökkentheti a trigliceridszintet és növelheti a HDL
• A rendszeres testmozgás bizonyítottan növeli a HDL-koleszterint, miközben fenntartja és elméletileg ellensúlyozza az LDL-koleszterin és a trigliceridek emelkedését. Úgy tűnik, hogy az aktivitás szintje és a HDL-koleszterin szintje között lineáris dózis-válasz kapcsolat áll fenn.
• Az LDL-koleszterin- és trigliceridszintek csökkenésének kiváltásához azonban intenzívebb aktivitás szükséges.
• Hosszan tartó, mérsékelt intenzitású aerob testmozgás ajánlott kiindulási pontként azok számára, akik korábban ülőmunkát végeztek, vagy akiknek új a testmozgás.
• A nagy intenzitású aerob testmozgás hatásosnak tűnik a lipidprofil javításában.
• 

  Az aerob testmozgáshoz kapcsolódó kalóriafelhasználás növekedése (a megnövelt intenzitás és/vagy időtartam révén) bizonyítottan pozitívan befolyásolja a lipoprotein lipáz aktivitást, a HDL-koleszterinszintet és a lipidprofilt.

• Az ellenállóképességi edzés során következetesen kimutatták, hogy a megnövekedett mozgásmennyiség (a megnövekedett sorozatszám és/vagy ismétlésszám révén) nagyobb hatással van a lipidprofilra, mint a megnövekedett intenzitás (pl. nagy súlyú, alacsony ismétlésszámú edzés révén).
• Az ellenállás-edzés az aerob edzés életképes alternatíváját jelenti, vagy önállóan is hatékony beavatkozás.
• A nagy intenzitású edzés (>85 % 1 RM) nem bizonyult hatékonyabbnak, mint a közepes intenzitású edzés (50-85 % 1 RM).
• Az aerob edzés mellett végzett rezisztenciaedzés kiegészíti – és esetleg fokozza – a lipidprofilra gyakorolt hatásokat,

Egy kísérleti vizsgálat megállapította, hogy a 15 héten át tartó rezisztens edzésben (RT) részt vevő posztmenopauzában lévő nőknél a ferritin pozitívan korrelált a ferritinnel, az összkoleszterinnel, az alacsony sűrűségű lipoproteinnel és a nem nagy sűrűségű lipoprotein koleszterinnel, míg negatívan korrelált a HDL-lel. Ezen eredmények megerősítéséhez azonban nagy létszámú kohorszra van szükség.

1. 1,0 1,1 WHO Emelkedett koleszterinszint Elérhető:https://www.who.int/gho/ncd/risk_factors/cholesterol_text/en/ (utolsó elérés: 2020.3.9.)
2. Huff T, Jialal I. Physiology, cholesterol.2019 Elérhető:https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK470561/ (utolsó elérés: 2020.3.9.)
3. Janapala US, Reddivari AK. Alacsony koleszterinszintű étrend. InStatPearls 2019 Nov 25. StatPearls Publishing. Elérhető: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK551722/ (utolsó elérés: 2020.3.9.)
4. 4.0 4.1 4.2 Ibrahim MA, Jialalal I. Hypercholesterolemia. InStatPearls 2019 febr. 16. StatPearls Publishing. elérhető: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK459188/ (utolsó elérés: 2020.3.9.)
5. Healthline What You Should Know About Hyperlipidemia elérhető: https://www.healthline.com/health/hyperlipidemia (utolsó elérés: 2020.3.9.)
6. Mann S, Beedie C, Jimenez A. Differential effects of aerobic exercise, resistance training and combined exercise modalities on cholesterol and the lipid profile: review, synthesis and recommendations. Sports Medicine. 2014 Febr 1;44(2):211-21. Elérhető:https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3906547/ (utolsó elérés: 2020.3.9.)
7. Ward LJ, Hammar M, Lindh-Åstrand L, Berin E, Lindblom H, Rubér M, Holm AC, Li W. Van-e hatása a rezisztencia edzésnek a ferritin és az aterogén lipidek szintjére posztmenopauzában lévő nőknél?- Egy kísérleti vizsgálat. Tudományos jelentések. 2020 Mar 2;10(1):1-8.