A hyperkoagulábilis állapot nem egységes betegség. Ez egy összetett állapot, amely kóros trombózisra való hajlamot mutat, amely a gén-gén és a gén-környezet összetett kölcsönhatásaitól függően trombózishoz vezethet vagy nem vezethet. A hiperkoagulábilis állapot prevalenciája a vizsgált populáció etnikai hovatartozásától és klinikai anamnézisétől függ. A vénák és artériák trombózisa miatt kialakuló hiperkoagulábilis állapot következményei jelenleg a fejlett országokban a legfontosabb megbetegedési és halálozási okot jelentik. A primer hiperkoagulábilis állapot olyan öröklött állapot, amelyet a természetes véralvadásgátlók csökkent szintje okoz valamely antitrombotikus fehérje minőségi hibája vagy mennyiségi hiánya, illetve a véralvadási faktorok megnövekedett koncentrációja vagy funkciója miatt. Az eddig felismert örökletes rendellenességek többsége kevéssé vagy egyáltalán nem befolyásolja az artériás trombózist, és elsősorban vénás tromboembóliával jár együtt. Az artériás trombózis általában az ateroszklerózis szövődményeként alakul ki, és a betegek általában egynél több hagyományos rizikófaktorral rendelkeznek. A másodlagos hiperkoagulábilis állapotok általában számos olyan átmeneti vagy tartósan szerzett állapot eredményeként alakulnak ki, amelyek növelik a vérrögök kialakulására való hajlamot. Az új epidemiológiai adatok és klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az artériás és vénás trombózis patofiziológiájában számos szerzett kockázati tényező átfedésben van, és mindkét rendellenesség esetében együttesen fordul elő.