A modern, erősen virtualizált IT világban fontos szempont a feladatoknak leginkább megfelelő hypervisor kiválasztása. Többféle virtualizációs platformot kínálnak a különböző gyártók, és mindegyikük vonzó tulajdonságokkal rendelkezik. Ez a blogbejegyzés az Oracle VirtualBox és a Microsoft Hyper-V közötti különbségeket ismerteti. Ez a két platform hasznos funkciókat tartalmaz, amellett, hogy vannak hasonlóságaik és különbségeik, amelyekkel megismerkedhet a mai cikk elolvasásával.

A VirtualBox és a VMware teljes összehasonlítását ebben a blogbejegyzésben olvashatja.

Hyper-V vs. VirtualBox Hypervisor típusok

A hypervisor egy speciális szoftver, amely lehetővé teszi egy vagy több, saját operációs rendszerrel rendelkező virtuális gép (vendég operációs rendszer) futtatását egy fizikai számítógépen, amelyet gazdaszámítógépnek nevezünk. A hipervizoroknak két típusa van: az 1-es és a 2-es típusú.

A Hyper-V egy 1-es típusú hipervizor, amelyet csupasz fém hipervizornak is neveznek, és közvetlenül a számítógép hardverén fut. Amikor egy fizikai számítógép (host) elindul, a Hyper-V hipervizor átveszi az irányítást a BIOS-tól vagy az UEFI-től. Ezután a Hyper-V elindítja a kezelő operációs rendszert, amely lehet Hyper-V Server, Windows vagy Windows Server. A virtuális gépeket a beállításoktól függően a felhasználó manuálisan vagy automatikusan indíthatja el.

A VirtualBox egy 2. típusú hipervizor, amelyet néha hosztolt hipervizornak is neveznek. A 2. típusú hipervizor egy olyan alkalmazás, amely az operációs rendszeren (OS) fut, és már telepítve van egy állomáson. Amikor egy fizikai számítógép elindul, a hosztra telepített operációs rendszer betöltődik és átveszi az irányítást. A felhasználó elindítja a hypervisor alkalmazást (jelen esetben a VirtualBox-ot), majd elindítja a szükséges virtuális gépeket. Létrejönnek a VM-ek által hosztolt folyamatok.

A Hyper-V mindig be van kapcsolva, ha a hoszt be van kapcsolva, míg a VirtualBoxot a felhasználó igény szerint indíthatja és zárhatja be.

Csak Windows Hyper-V vs. Multiplatform VirtualBox

A Hyper-V a fentiek szerint csak a Windows család operációs rendszerein futhat. A Hyper-V funkció a Windows 8-tól kezdve beépített, és a Windows Server 2008-tól a későbbi verziókig kiszolgálói szerepkörként is elérhető.

A Virtual Box több operációs rendszeren, például Linuxon, Windowson, Solarison és Mac OS-en is képes futni. Ha a környezetében lévő fizikai gépeken Windows-t használnak, akkor előnyben részesítheti a Hyper-V-t. Ha a környezete többplatformos, akkor kihasználhatja a VirtualBox előnyeit, és virtuális gépeit különböző számítógépeken, különböző operációs rendszerekkel futtathatja.

Vendég operációs rendszerek támogatása a Hyper-V és a VirtualBox számára

A vendég operációs rendszer a VM-re telepített és futtatott operációs rendszer. A vendég operációs rendszer és az állomás operációs rendszer különbözhet egymástól. A Hyper-V képes Windows, Linux és FreeBSD vendég operációs rendszerrel rendelkező VM-eket fogadni.

A VirtualBox több vendég operációs rendszert támogat, mint a Hyper-V: Windows, Linux, FreeBSD, Solaris, Mac OS és mások. A támogatott operációs rendszerek verzióinak teljes listája megtekinthető a gyártók hivatalos oldalain.

Hyper-V Integration Services vs. VirtualBox Guest Additions

A Hyper-V Integration Services egy olyan illesztőprogram- és segédprogramcsomag, amely javítja az általános teljesítményt, valamint a gazda- és vendég operációs rendszerek közötti interakciókat. Az Integrációs szolgáltatások egy VM-en futó vendég operációs rendszerre települnek. Windows operációs rendszer esetén az Integrációs szolgáltatások telepíthetők egy virtuális lemezkép (ISO-fájl) VM-hez való csatolásával, amely tartalmazza a telepítőprogramot, vagy a Windows Update-en keresztül. Ami a Linuxot illeti, a fő Integrációs szolgáltatások a modern Linux operációs rendszerek kernelébe vannak beépítve. Az Integrációs szolgáltatások Linuxon a rendszermag frissítésekor frissíthetők. Alternatív megoldásként manuálisan letöltheti a Hyper-V Integration Services for Linux teljes telepítőcsomagját a Download Centerből.

A VirtualBox Guest Additions olyan rendszeralkalmazásokat és illesztőprogramokat tartalmaz, amelyek a Hyper-V Integration Services-hez hasonlóan optimalizálják a vendég operációs rendszert, valamint javítják annak teljesítményét és használhatóságát. A Guest Additions telepítése után elérhetővé válik a Drag & Drop, a kétirányú vágólap, az automatikus átméretezés és a zökkenőmentes üzemmód. A telepítési folyamat hasonló – ISO lemezkép csatolása a telepítővel egy VM-hez, és a Guest Additions telepítése GUI (grafikus felhasználói felület) vagy parancssor segítségével.

Virtuális lemez formátum

A Hyper-V virtuális gépek virtuális lemezeit VHD és VHDX fájlok formájában tárolják. A VHD a Hyper-V régebbi virtuális lemezformátuma. A VHDX formátum a Windows Server 2012 Hyper-V óta érhető el. A virtuális lemezek előzetes hozzárendelésének két típusa van: Fix és dinamikus.

A fix virtuális lemez a lemez létrehozását követően elfogyasztja a tárolón rendelkezésre bocsátott összes helyet. Ez a rendelkezésre bocsátási típus a vastag rendelkezésre bocsátáshoz hasonló. Olvassa el a vékony és vastag rendelkezésre bocsátásról szóló blogbejegyzést, ha többet szeretne megtudni a virtuális lemezek előzetes allokálásáról.

A dinamikus virtuális lemez a létrehozás után szinte egyáltalán nem fogyaszt tárhelyet, és idővel növekszik, amikor az adatok a virtuális lemezre íródnak. Ez a rendelkezésre bocsátási típus a vékony rendelkezésre bocsátáshoz hasonló.

A VirtualBox a következő formátumú virtuális lemezeket támogatja: VDI, VMDK, VHD, HDD.

• A VDI a VirtualBox natív formátuma
• VMDK a VMware virtuális lemez formátum
• VHD a Hyper-V formátum (a VHDX-et a VirtualBox nem támogatja)
• HDD a Parallels Desktop formátum

A VirtualBoxban a Hyper-V-hez hasonlóan használhat fix méretű és dinamikusan kiosztott lemezeket.

A Hyper-V és a VirtualBox esetében is átalakíthatja a rögzített méretű lemezeket dinamikus lemezekké. A fix virtuális lemezeknek több időre van szükségük a létrehozáshoz, és közvetlenül a létrehozás után több tárhelyet fogyasztanak, de ezután nagyobb teljesítményt nyújtanak. A dinamikus virtuális lemezek szinte azonnal létrejönnek, és lehetővé teszik a tárhely megtakarítását, de teljesítményük alacsonyabb, mint a fix virtuális lemezeké.

Hyper-V ellenőrzőpontok vs. VirtualBox pillanatfelvételek

A Hyper-V ellenőrzőpont egy olyan funkció, amely lehetővé teszi a virtuális gép állapotának mentését. Az ellenőrzési pont lehetővé teszi a VM visszaállítását a nem kívánt változtatások előtti állapotba. A Hyper-V legújabb verziójában kétféle ellenőrzési pont áll rendelkezésre: A Standard ellenőrzőpontok és a Termelési ellenőrzőpontok. A Standard ellenőrzőpontokkal ellentétben a Termelési ellenőrzőpontok lehetővé teszik a VM befagyasztását a virtuális lemezen végzett írási műveletek megakadályozása érdekében a Windows-alapú VM-ek esetében a VSS (Volume Shadow Copy Service), a Linux-alapú VM-ek esetében pedig a File System Freeze (Fájlrendszer befagyasztása) használatával. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy elkerülje a Standard ellenőrzőpontok használatakor fellépő problémákat, például az adatinkonzisztenciát. A lemezen lévő adatok nem változhatnak meg az ellenőrzési pont készítésekor. Abban az esetben, ha az adatok nem változnak az ellenőrzési pont létrehozása során, a pillanatfelvétel adatkonzisztens és alkalmazáskonzisztens lenne.

Az ellenőrzési pont létrehozásakor a virtuális gép minden egyes VHD (vagy VHDX) virtuális lemezéhez egy megkülönböztető virtuális lemez (AVHD vagy AVHDX) jön létre. Az ellenőrzési pont létrehozása után minden változás a differenciáló lemezre íródik. A differenciáló virtuális lemezek a szülő virtuális lemezekkel együtt ugyanabban a könyvtárban kerülnek tárolásra.

A VirtualBox pillanatkép a Hyper-V ellenőrzőpont megfelelője. A pillanatfelvételekkel elmentheti a VM aktuális állapotát, és szükség esetén visszaállíthatja a korábbi állapotát. A VDI a VirtualBoxban használt virtuális lemez natív fájlformátuma. A pillanatfelvétel létrehozásakor egy új, differenciáló virtuális lemez jön létre új VDI fájlként. Ha töröl egy olyan pillanatfelvételt, amely a VM jelenlegi állapotához képest egy korábbi VM-állapotot képvisel, akkor a differenciáló virtuális lemez összeolvad egy szülő virtuális lemezzel, vagy több differenciáló virtuális lemez összeolvad. Ne feledje, hogy a pillanatfelvételeket elsősorban tesztelési célokra használják, de nem termelési célokra.

Megjegyzés: Az ellenőrző pontok és a pillanatfelvételek hasznosak a teszteléshez, és segítenek a VM-ek korábbi állapotának visszaállításában. Ne használja őket VM biztonsági mentésként. Olvassa el blogbejegyzésünket, hogy többet megtudjon a pillanatfelvételek és a biztonsági mentések közötti különbségről.

Hyper-V VMConnect vs. VirtualBox Remote Display

A Hyper-V Virtual Machine Connection (VMConnect) egy olyan eszköz, amely hozzáférést biztosít a virtuális gép GUI- vagy konzolfelületéhez, amellyel kezelheti a VM-et. A VMConnect erre a célra a WMI-t (Windows Management Instrumentation) használja. A VM vendég operációs rendszerével a fizikai gépekkel való interakcióhoz hasonlóan billentyűzet és egér segítségével léphet kapcsolatba. A VM-hez a kapcsolat létrehozható arról a helyi gépről, amelyre a Hyper-V telepítve van és a VM fut, vagy egy távoli gépről a hálózaton keresztül. A VMConnect általában alapértelmezés szerint engedélyezve van a Hyper-V szerepkör telepítésekor. Ellenkező esetben a Hyper-V Tools funkciót a funkciók hozzáadása varázslóban adhatja hozzá. A VMConnect a Microsoft Remote Desktop Protocol (RDP) protokollt használja a kapcsolat létrehozására.

A bővített munkamenet mód lehetővé teszi a helyi eszközök és erőforrások átirányítását a VM-re. A vágólap, a lemezmeghajtó, az USB flash meghajtó, a hang, a nyomtató és a kijelző konfigurációja átirányítható. Így a fizikai gép USB-portjába dugott USB flash meghajtót is használhatjuk a virtuális gépben.

A VirtualBox a virtuális gépek kényelmes kezelését szolgáló eszközöket is tartalmaz. A helyi gépen futtatott VM-ek a VirtualBox GUI segítségével a helyi számítógépről kezelhetők. A VirtualBox Remote Desktop Extension (VRDE) az általános bővítési felület, amely maximális rugalmasságot biztosít a harmadik felek által fejleszthető bővítőcsomagokkal. A VRDE kompatibilis a Microsoft RDP-vel. A VirtualBox Remote Display Protocol (VRDP) az ilyen bővítménycsomagokhoz tartozik. Ez az RDP visszafelé kompatibilis kiterjesztése, amely lehetővé teszi a szabványos RDP kliensek használatát a távoli VM-ek vezérléséhez.

A távoli vendég VM-hez való csatlakozáshoz a VM megjelenítési beállításoknál be kell írni a gazdagép IP-címét és a VM-hez való távoli kapcsolathoz beállított portot. A 3389 az alapértelmezés szerint használt portszám. A különböző VirtualBox VM-ekhez különböző RDP-portszámokat is beállíthat.

Hyper-V Live Migration vs. VirtualBox Teleporting

A Live Migration egy Hyper-V funkció, amely lehetővé teszi, hogy a futó VM-eket átláthatóan és jelentős állásidő nélkül áthelyezze egyik Hyper-V állomásról a másikra. Ez a funkció különösen hasznos a Failover Cluster használata esetén, mert segít a VM-ek magas rendelkezésre állásának biztosításában. A Hyper-V Failover Clusterhez ajánlott dedikált migrációs hálózatot használni. A VM-fájloknak, például a virtuális lemezeknek megosztott tárolón kell elhelyezkedniük. Ha a VM-fájlokat egyik tárolóról a másikra kell áthelyezni, akkor a Tárolási migrációt kell használni.

A VirtualBox Teleporting egy VM-migrációs funkció, amely lehetővé teszi a virtuális gépek TCP/IP-hálózaton keresztül történő áthelyezését egyik VirtualBox-állomásról a másikra, még akkor is, ha a VM fut. A forrás és a cél VM-nek ugyanazt a megosztott tárolót kell használnia. A VM minimális leállási idővel, a host operációs rendszertől függetlenül átvihető a forrás hostról a cél hostra. Például a futó Windows-alapú VM-ek átvihetők egy Linux-hostról egy Solaris-hostra, vagy fordítva. A teleportálás a VirtualBox 3.1-es verziójától kezdve érhető el. A futó VM-ek áthelyezése javítja a virtuális környezet rugalmasságát.

Hardveres virtualizáció és szoftveres virtualizáció

A Hyper-V támogatja a hardveres virtualizációt. A hardveres virtualizáció egy olyan technológia, amely egy hipervizor segítségével absztrakciós réteget hoz létre a szoftver és a fizikai hardver között a számítógépek emulálásához. A számítógép megfelelő működéséhez szükséges összes eszközt speciális szoftverrel emulálják. A hardveres virtualizációt az UEFI/BIOS-ban engedélyezni kell a fizikai gépen.

A VirtualBox támogatja a hardveres és a szoftveres virtualizációt. A szoftveres virtualizáció csak 32 bites, x86 architektúrát használó vendég operációs rendszerrel rendelkező VM-ek esetében használható. A 64 bites vendégrendszerek esetében csak hardveres virtualizáció használható. A legtöbb más virtualizációs termékkel ellentétben a szoftveres virtualizáció támogatásának köszönhetően a VirtualBox számos vendég operációs rendszert futtathat régi processzorral rendelkező számítógépeken, még akkor is, ha ezek a processzorok nem rendelkeznek hardveres virtualizációs támogatással.

Távoli kezelés GUI-val

A Hyper-V Manager egy GUI-val rendelkező eszköz, amely segít a Hyper-V VM-ek kezelésében. A Hyper-V Manager segítségével VM-eket hozhat létre, importálhat, konfigurálhat, indíthat, állíthat le és távolíthat el, valamint egyéb műveleteket is végezhet, például virtuális kapcsolók, virtuális merevlemezek konfigurálását, ellenőrzőpontok létrehozását, a VMConnect segítségével csatlakozhat a vendég operációs rendszer felületéhez stb. Csatlakozhat egy távoli Hyper-V szerverhez is, és kezelheti az azon a szerveren található VM-eket.

phpVirtualBox egy nyílt forráskódú, PHP nyelven írt webes felülettel rendelkező eszköz, amely lehetővé teszi a távoli VirtualBox példányok VM-ekkel való kezelését. A phpVirtualBox olyan felületet biztosít, amely megegyezik a VirtualBox GUI felületével, és ennek eredményeként a VirtualBox példányokat távolról, egy böngésző segítségével kezelheti, hasonlóan a helyi példányok kezeléséhez. Ez az eszköz jó alternatívája lehet a VirtualBox GUI-jának, ha a VirtualBoxot headless szerveren (olyan szerver, amelynek operációs rendszere GUI nélküli) futtatja.

Távoli kezelés konzolos felülettel

A Hyper-V szervereket a PowerShell segítségével is lehet kezelni, amely a Microsoft által kifejlesztett Windows parancssori felület. A PowerShell a Windows natív eszköze, de a PowerShell Core kompatibilis a Linux és a macOS rendszerekkel is. Ehhez a PowerShell Remotingot engedélyezni kell. A PowerShell használatával automatizálható a Hyper-V és a VM-ek kezelése, különösen nagy környezetekben.

A VBoxManage egy parancssori felület (CLI) a VirtualBox számára. A VirtualBox GUI-ban elérhető összes funkciót elérheti. Sőt, a VBoxManage segítségével a VirtualBox virtualizációs motor által biztosított összes funkciót elérheti (nem minden funkció érhető el a GUI-ban). A CLI használható a VirtualBox példányok kezelésére is a GUI nélküli operációs rendszereken (amelyek csak konzolos felülettel rendelkeznek). További előnye a szkriptelés és az automatizálás lehetősége. A VBoxManage kompatibilis a Linux, Windows, Solaris és Mac OS rendszerekkel.

VM Network Traffic Analyzing

A Port Mirroring egy hálózati forgalomelemző eszköz a Hyper-V számára. Ez a funkció lehetővé teszi, hogy az összes fogadott és továbbított csomag másolatát elküldje az egyik portról a másikra további csomagelemzés céljából. A porttükrözés használatának fő célja a hibaelhárítás. Létrehozhat egy VM-et, amelynek virtuális hálózati adaptere a megfelelő virtuális kapcsolóporthoz csatlakozik, telepíthet egy csomagelemző szoftvert erre a cél-VM-re, és hálózati csomagokat küldhet több VM-ről a cél-VM-re elemzés céljából.

A VirtualBox biztosít egy hálózati nyomkövetési funkciót, amellyel engedélyezheti a hálózati csomagok naplózását további elemzés céljából. Ennek eredményeként a VirtualBox kihasználja a beépített képességet, és a VM hálózati interfészének összes rögzített forgalmát PCAP-fájlokba írja. Később ezeket a fájlokat megnyithatja a forgalomelemző eszközben, például a Wiresharkban. Ez a funkció parancssori felülettel aktiválható. A vizsgálat befejezése után kapcsolja ki ezt a funkciót, hogy ne töltse ki az egész lemezt PCAP fájlokkal.

Megosztott mappák, Drag & Drop a Hyper-V-ben és a VirtualBoxban

A megosztott mappák hasznosak a különböző gépek közötti fájlcseréhez. Ezért ez a megközelítés használható fájlok másolására egy host operációs rendszerből egy vendég operációs rendszerbe, és fordítva.

A Hyper-V nem tartalmaz ilyen beépített funkciót. A Windows GUI vagy a PowerShell segítségével manuálisan megoszthatja a mappát a gazdai operációs rendszerben, és hozzáférést biztosíthat a mappához a vendég operációs rendszerben használt meghatározott felhasználók vagy csoportok számára. A Hyper-V virtuális környezetekben a Copy-VMFile PowerShell eszközt is használhatja a fájlok fizikai és virtuális gépek közötti másolásának alternatív módszereként.

A VirtualBox tartalmaz egy beépített Megosztott mappák funkciót, amely könnyen engedélyezhető a VirtualBox felhasználói felületéről. A fájlok átvitele a VirtualBox gazdagép és vendéggép között a Megosztott mappák használatával kényelmes. Meg kell nyitni a VM-beállításokat, majd ki kell választani a Megosztott mappák menüpontot. Megosztás hozzáadása: állítson be egy mappa elérési útvonalát (a mappa a gazdaszámítógépen található, például C:\temp), adjon meg egy mappanevet, amely a vendég operációs rendszerben megjelenne. Szükség esetén engedélyezze vagy tiltsa le a következő beállításokat: Read-only (Csak olvasható), Auto Mount (Automatikus csatolás) és Make Permanent (Állandóvá tenni) a jelölőnégyzetek bejelölésével. Vegye figyelembe, hogy a VirtualBox Guest Additions-t telepíteni kell a vendég operációs rendszerre.

Drag & drop a GUI egyik funkciója, amely lehetővé teszi az objektumok, például fájlok vagy mappák áthelyezését a képernyő egyik részéből a másikba. A virtualizációs környezet kontextusában a Drag & Drop lehetővé teszi fájlok vagy mappák áthelyezését egy gazdagépről egy vendéggépre és fordítva. Mind a Hyper-V, mind a VirtualBox termékek támogatják a Drag & Drop funkciót.

A Hyper-V integrációs szolgáltatásokat (beleértve a Guest Services-t) vagy a VirtualBox Guest Additions-t ennek megfelelően telepíteni kell a vendég operációs rendszerre. A Hyper-V VM-be való bejelentkezéskor a továbbfejlesztett munkamenet módot kell használni. A VirtualBoxban lépjen az Eszközök > Húzás & Ejtés menüpontba, és válassza ki az irányt (választhatja a “kétirányú” opciót) a funkció engedélyezéséhez.

Következtetés

A Hyper-V és a VirtualBox egyaránt vonzó megoldás a virtualizációhoz, és nehéz lehet a választás közöttük. A Hyper-V egy 1-es típusú hypervisor, míg a VirtualBox egy 2-es típusú hypervisor. A Hyper-V csak Windows-alapú rendszerekre telepíthető, míg a VirtualBox többplatformos termék. A Hyper-V támogatja az olyan fürtözési funkciókat, mint a failover clustering és a terheléselosztás. A Microsoft virtualizációs megoldása jó választás lenne azon vállalatok számára, amelyek már Windows-alapú környezetet használnak. Az Oracle VirtualBox ingyenes, nagyszámú vendég- és hoszt operációs rendszert támogat, így többplatformos környezetekhez is alkalmas. Mai blogbejegyzésünkben elmagyaráztuk a két virtualizációs megoldás közötti különbségeket, hogy segítsünk a helyes döntés meghozatalában. A választás azonban már csak önön múlik.