Hue and Cry (zenekar)

Az első kislemezük, a Here Comes Everybody 1986-ban jelent meg egy kis glasgow-i független kiadónál, a Stampede-nél. Bár nem lett sláger, felkeltette a Virgin Records leányvállalata, a Circa érdeklődését, akik 1986-ban leszerződtették a duót. Debütáló kislemezük a Circa-nál az “I Refuse” volt. Második kislemezük és egyben legnagyobb slágerük a “Labour of Love” volt a Seduced and Abandoned című debütáló albumról. További slágerek voltak a “Looking for Linda” és a “Violently (Your Words Hit Me)” – mindkettő a második, Remote című albumukról.

A kilencvenes években a testvérek zenei kísérletezés időszakába kezdtek. Az 1991-es Stars Crash Down című albumuk a folkot, a country-t, a latint és a kvartett-dzsesszt ölelte fel. A Truth and Love (1992) a testvérek saját, rövid életű kiadójánál, a Fidelitynél jelent meg. A Hue and Cry 1993-ban rövid ideig újraéledt a listákon a Circa Labours of Love – The Best of Hue and Cry című válogatásalbumának megjelenésével, amely tartalmazta a “Labour of Love” Joey Negro remixét.

1994-ben együttműködtek Richard Niles jazz-hangszerelővel és zeneszerzővel. Ebből született a Showtime! című album és a “Just Say You Love Me” című kislemez. Pat Kane továbbra is szórványosan dolgozott együtt Niles-szal a BBC Radio 2 élő koncertjein a BBC Big Banddel. 1996-ban a Hue and Cry leszerződött a skót jazz és klasszikus lemezkiadóhoz, a Linn Recordshoz egy tervezett trilógia albumra. Az első a JazzNotJazz című album volt, amely a jazzt nem jazzes hangzásokkal vegyítette. Az albumot egy hét alatt vették fel a Glasgow-i Jazzfesztivál alatt, a városba látogató jazz-zenészek egy részének szolgálataira támaszkodva. Köztük volt Michael Brecker (tenorszaxofon) és Randy Brecker (trombita) – akik már a Remote albumon is játszottak -, valamint Mike Stern gitáros (Miles Davis sidemanja), Danny Gottlieb dobos (Pat Metheny) és Tommy Smith szaxofonos.

A Next Move (1999) a drum ‘n’ bass, az R&B és a nuyorican latin-funk zenét tartalmazta. Az album tartalmazta Prince “Sign ‘O’ the Times” című dalának feldolgozását, amelyet lecsupaszítottak és agresszív bebop számként építettek fel újra. A Linn Recordsnál tervezett harmadik album sosem készült el, mivel a testvérek a szólóprojektjeikre koncentráltak – Pat az írással és szólóelőadással, Greg pedig a zenei produkcióval.

ReformationEdit

2005 áprilisában a Hue and Cry visszatért, amikor megnyerték az ITV1 pop-versenyshow Hit Me Baby One More Time negyedik heti futamát a “Labour of Love” feldolgozásával és Beyoncé “Crazy in Love” című dalának feldolgozásával. A döntőben a Shakin’ Stevens verte meg őket.

A zenekar ezt skóciai fellépésekkel követte, zongorás-énekes fellépéssel Jamie Cullum előzenekaraként a “Live on the Lawn” fesztiválon Aberdeenshire-ben, és egy szettel 25 000 ember előtt a glasgow-i Hogmanay partin. A 2006-os és 2007-es koncertjeik teltházasak voltak. A zenekar 2007-ben két este fellépett a glasgow-i West End fesztiválon, ahol új és régi dalok zongorás-vokális változatait mutatták be. 2007. szeptember 2-án a Culzean Castle-ben megrendezett Retrofesten játszottak, október 5-én pedig a Darvel Music Festival fő fellépői voltak. A duó 2008. július 12-én az edinburgh-i Voodoo Roomsban adott koncerten mutatta be új számait. Ekkor a duó exkluzív hozzáférést biztosított a rajongóknak a Hue and Cry Music Clubbal a hivatalos weboldalon keresztül.

2008. szeptember 15-én megjelentették Open Soul című albumukat, amelynek felvétele és keverése 2007-ben fejeződött be. Az első kislemez, a digitálisan letölthető “The Last Stop” szeptember 1-jén jelent meg, és egybeesett a Remote megjelenésének 20. évfordulójával. Az “Open Soul” turnéjuknak 2008. szeptember 11-én kezdődően teltházas dátumai voltak Invernessben, Aberdeenben, Glasgow-ban, Londonban, Manchesterben és Sheffieldben. December 1-jén a zenekar kiadta második kislemezét, a “Heading for a Fall”-t. Október 30-án Al Green előzenekaraként is felléptek. Befejeztek egy turnét a House of Fraser üzleteiben, majd 2009 februárjában újabb teltházas brit turnéra indultak “Open Soul…Open Road” címmel. Február 9-én az EMI kiadott egy “Best of Collection”-t, és a zenekar kiadott egy harmadik kislemezt “Fireball” címmel. A zenekar elindította a Hue and Cry Music Clubot is.

2009 májusában a zenekar a “Burns an’ a’ that” fesztivál főcímzenekara volt Ayrshire-ben, és akusztikus szettet játszott Aberdeenben. 2009 júliusában a testvérek támogatták a Human League-et a Thetford Forestben, 2009 novemberében pedig a “Homecoming Live- The Final Fling” című koncerten játszottak. 2009. november 30-án karácsonyi albumot adtak ki Xmasday címmel. A Hue and Cry teltházas esteket játszott a History City hétvége részeként 2009. december 18-án és 19-én.

A Hue And Cry új albuma, a Hot Wire 2012. március 19-én jelent meg a kritikusok elismerése mellett, és a zenekar akusztikus koncerteket adott ennek támogatására. Jools Holland BBC Radio 2 műsorában is felléptek, és eljátszották a “Shipbuilding” című dalt a Titanic emlékműsorban a Radio 2 számára, amiért dicséretet kaptak Hollandtól, valamint Dermot O’Learytől és Jeremy Vine-tól. Felléptek az Isle of Wight fesztiválon is 2012-ben.

A Hue and Cry szerepelt a Celebrity Big Brother 2012 augusztusi kiadásában, a Bit on the Side-ban, a műsor végén a “Labour of Love” című dalt énekelve. Egy további válogatásalbum, az A’s and B’s 2012-ben jelent meg. 2012 októberében ismét útra keltek zenekarukkal, hogy hat koncertet adjanak Skóciában, majd az év vége felé további jótékonysági koncerteket adtak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.