Felfedezés háttere

Kor

2,4-1,8 millió év

Fontos fosszilis felfedezések

A faj legfontosabb példánya a KNM-ER 1470 koponya. Amikor Richard Leakey csapata 1972-ben felfedezte, nem tulajdonították fajnak, csak a Homo nemzetség egyik tagjának. Egy orosz antropológus 1986-ban a koponyának a Pithecanthropus rudolfensis fajnevet adta. A Pithecanthropus nemzetségnevet később elhagyták, és a Homo névvel helyettesítették.

Az e fajnak tulajdonított koponyamaradványok közé tartoznak még a KNM-ER 1802, 1590, 1801 és 3732 koponyák. A lehetséges végtagmaradványok közé tartozhat a KNM-ER 1472 és 1481, de ezeket nem koponyával együtt találták, így a hozzárendelés kérdéses.

Mit jelent a név

A Homo latin szó, jelentése ’ember’ vagy ’ember’. Ez ugyanaz a nemzetség- vagy csoportnév, mint amit a modern embernek adtak, ami a faj és a miénk közötti szoros rokonságra utal. A rudolfensis fajnév a KNM-ER 1470 típuspéldány lelőhelyéről származik – a Turkana-tó, Kelet-Rudolfensis, Kenya.

Eterjedés

Fosszilis példányokat találtak a malawi Urharában és a kenyai Turkana-tóban.

Viszonyok más fajokkal

A Homo rudolfensis tudományos nevet eredetileg az 1972-ben felfedezett KNM-ER 1470 koponyamintáról javasolták. Egykor sokan a Homo habilis faj tagjának gondolták, de a többi Homo habilis koponyához viszonyított különbségeket túl nagynak tartották.

Mint a H. habilis esetében, a H. rudolfensis besorolása körül is nagy a vita. Továbbra is vita folyik arról, hogy ezeket a fosszíliákat Homo rudolfensis, Kenyanthropus rudolfensis vagy Australopithecus rudolfensis néven nevezzük-e el, vagy pedig visszaadjuk a Homo habilisnek.

Az elemzések szerint ez a faj több rokonságot mutat az australopithecinákkal, mint a Homóval. Így nem biztos, hogy a H.rudolfensis volt-e a Homo későbbi fajainak őse, vagy a H.habilisé, esetleg valamilyen felfedezetlen fajé.

2007-ben egy Timothy Bromage, a New York-i Egyetem antropológusa által vezetett csoport rekonstruálta a KNM-ER 1470 koponyáját. Az új konstrukciónak majomszerűbben kiálló állkapcsa és kisebb agymérete volt. Állításuk szerint ez az új rekonstrukció jobban hasonlít más Homo habilis példányokra.

A Homo habilis és a Homo rudolfensis vita

A tudósok gyakran nem értenek egyet a fosszilis példányok elnevezésével kapcsolatban. A tudományos elnevezések új felfedezések, eltérő értelmezések vagy új kutatási irányok nyomán módosulhatnak. A Homo habilis jól ismert, de kevéssé definiált faj, és a tudományos vélemények a neki tulajdonított példányokról igen eltérőek. A vita középpontjában álló két példány a KNM-ER 1470 és a KNM-ER 1813.

KNM-ER 1470 (felfedezve 1972)

• körülbelül 1.7 millió éves
• nagy agy, kb. 750-800ml
• fogak nem maradtak meg; a gyökerek és a fogazat arra utal, hogy nagyok voltak, mint az Australopithecusnál, nagyobb őrlőfogakkal, mint más Homo habilis példányoknál
• szögletes felső állkapocs
• kevésbé fejlett szemöldökgerinc
• az arc nagy és lapos és hosszabb, mint a KNM-ER 1813 (bár ez ma már kérdéses)

KNM-ER 1813 (felfedezve 1973)

• kb. 1.7 millió éves
• kis agy, kb. 500 ml
• kis felső állkapocs emberhez hasonló fogakkal
• kerek felső állkapocs
• erősen fejlett szemöldökgerinc
• arc kicsi és nem túl lapos

A KNM-ER 1470 és a KNM-ER 1813 közötti különbségeket többféleképpen lehet értelmezni.

• Egymás neműek: egyébként a nagy testű egyedeknek nagyobb a fejük és az agyuk, mint a kis testűeknek. A KNM-ER 1813 lehet nőstény, a KNM-ER 1470 pedig a Homo habilis hímje. Azonban nem különböznek egymástól olyan módon, mint ahogyan a modern majmok (beleértve az embert is) hímjei és nőstényei különböznek egymástól.
• Ezek különböző fajok: sok tudós azt állítja, hogy az 1813 és az 1470 két fajt, sőt két nemzetséget képvisel. A javaslatok között szerepel az Australopithecus africanus, a Homo habilis és a Homo rudolfensis. A Kenyanthropus platyops koponyájának 1999-es felfedezése és a KNM-ER 1470-hez való hasonlósága egyeseket arra késztetett, hogy a KNM-ER 1470-et a Kenyanthropus nemzetségbe sorolják át.

Főbb fizikai jellemzők

Agy

• átlagos mérete kb. 750 cm3 (nagyobb, mint a Homo habilis példányoké)

Test mérete és alakja

• a koponya utáni maradványok általános hiánya megnehezíti a méretbecslést. A Homo habilishez képest nagyobb fogak és koponyák arra utalnak, hogy nagyobb lehet ennél a fajnál.

Ajak és fogak

• nagy molárisok és a Homo habilisnél szélesebb alsó molárisok
• komplex koronák és gyökerek

koponya

.
• viszonylag lapos és hosszú arc (bár az újabb rekonstrukciók vitatják ezt, és azt sugallják, hogy az arc jobban kiugró volt))
• kis szemöldökgerinc
• gerincek hiánya és súlyos izommaradványok, amelyek az ausztralopithecina koponyákon találhatók

A végtagok

• a csontvázanyag hiánya miatt a végtagok arányai ismeretlenek
• feltételezhetően kétlábúak, de nem képesek teljesen emberi mozgásra

Életmód

Környezet és táplálkozás

A terület túlnyomórészt füves környezet volt. Az éghajlat ebben az időben egyre hűvösebbé és szárazabbá vált.

A faj táplálkozásáról korlátozott tanulmányokat végeztek, de a fogak alakja és a más fajokkal való összehasonlítás arra utal, hogy növényi anyagokat és valószínűleg húst is fogyasztottak.

Kultúra

Bár a Homo rudolfensis maradványaihoz nem találtak kapcsolódó régészeti bizonyítékokat, abban az időben éltek, amikor ismert, hogy az emberi ősök szerszámokat készítettek.

Az első nyers kőszerszámokat, amelyek egyszerű aprítókból, magszerszámokból és kaparókból álltak, már 2,6 millió évvel ezelőtt elkészítették, és az 1. módú technológiához vagy az Oldowanhoz sorolják. Bizonytalan, hogy kik voltak e legkorábbi kőszerszámok készítői. A szerszámkészítők lehetnek a Homo habilis korai populációi, de az is lehet, hogy egy másik faj készítette őket. Az egyik ilyen jelöltet az AL 666-1 fosszília képviseli, amelyet ideiglenesen Homo sp. (azaz olyan ember, akinek a faja jelenleg ismeretlen).