Mi a GPA?
A GPA (Grade Point Average) egy szám, amely az összes középiskolai vagy főiskolai osztályzatot jelenti. A bizonyítványodban szereplő jegyek egyetlen számba sűrítése gyors áttekintést ad a főiskoláknak és a vállalkozásoknak a tanulmányi sikereidről, és segít nyomon követni az oktatási céljaidat.
Hála Istennek, GPA-kalkulátorunk elvégzi helyetted a számok összeszámolását, de a számítások nem varázslatosak. Olvasson tovább, hogy megtudja, hogyan számítjuk ki a GPA-t, és megtudja, mi a különbség a középiskolai (súlyozott vagy súlyozatlan) és a főiskolai GPA között.
GPA-skálák
A GPA-számítás azzal kezdődik, hogy a betűjeles jegyet számmá alakítjuk. A tipikus 4,0-as skálán minden egyes jegyhez egy 0-4 közötti számot rendelnek:
-
A = 4,0
-
B = 3,0
-
C = 2.0
-
D = 1.0
-
F = 0.0
Amellett, hogy csodálkozunk, miért hagyják ki az amerikai iskolák az “E” betűt, ez elég egyszerűnek tűnik, nem? Nem egészen.
A GPA-skála nem szabványosított, és iskolánként változik. Egyes iskolák például 0-5 vagy 0-4,5 súlyozott skálát használnak, hogy több pontot adjanak az AP vagy kitüntetéses osztályokért. Később megmutatjuk, hogyan kell kiszámítani a súlyozott GPA-t, de a lényeg az, hogy mindenképpen nézz utána az adott skálának, amelyet az iskolád használ a betűjegyek számpontokká történő átszámításához.
Néhány iskola az egyszerű betűjegyek mellett “+” és “-” értékeket is használ, és ez gyakran 0,3 pont hozzáadásával vagy levonásával jelenik meg a jegypontokban. Így a B+ 3,3 jegypontra, a B még mindig 3,0 pontra, a B- pedig 2,7 jegypontra változik. A kivétel az, hogy az A és az A+ általában egyaránt 4,0 pontot ér.
Mi történik, ha az osztályzatodat százalékban adták meg betűjeles osztályzat helyett? Semmi gond, csak használd százalékos átváltási táblázatunkat, hogy megtaláld a százalékok és a betűjeles jegyek közötti általános átváltásokat.
A középiskolai tanulmányi átlag kiszámítása: Weighted vs. Unweighted
Néhány iskola súlyozott GPA-skálát használ, hogy figyelembe vegye a nehezebb osztályokat. Elvégre egy “A” az AP Calculusban valószínűleg sokkal több munkát igényelt, mint egy “A” egy normál osztályban. Az általános súlyozott rendszer 1 pontot ad hozzá egy AP vagy IB osztályért, és 0,5 pontot egy kitüntetéses osztályért. Ily módon egy “A” egy AP osztályban 5,0 jegyet ér, és egy “B” egy AP osztályban 4,0 pontot ér.
Kezdjük a súlyozatlan középiskolai tanulmányi átlag kiszámítását az alapvető 0-4-es skála alapján, majd fűszerezzük egy kicsit a súlyozott tanulmányi átlag kiszámításával.
Súlyozatlan középiskolai tanulmányi átlag
Az alapvető tanulmányi átlagot úgy számítjuk ki, hogy minden betűjeles jegyet osztályzatszámra alakítunk, majd megkeressük az átlagot. Tehát miután a betűjeles jegyeket számokká alakítottuk, egyszerűen adjuk össze az összes jegypontot, majd osszuk el az osztályok számával.
Az összes jegypont ÷ az osztályok száma = GPA
Itt van Julie bizonyítványa erről a félévről. Julie 5 órán vett részt, 4 ötöst és 1 négyest kapott.
| Tanfolyam | Értéke | Értékelési pontok |
|---|---|---|
| Englia | A | 4.0 |
| Algebra II | A | 4.0 |
| Phys-Ed | A | 4.0 |
| Biológia | A | 4.0 |
| Világtörténelem | B | 3.0 |
A betűjeles osztályzatok jegyekre történő átszámításával kezdjük. Mivel súlyozatlan 0-4-es skálát használunk, az angolból kapott “A”-ja 4,0-nak felel meg, míg a világtörténelemből kapott “B”-je csak 3,0-t ér.
Hogy megtaláljuk az átlagát, csak össze kell adnunk az összes jegyét (19), és el kell osztanunk a felvett órák számával (5).
19 ÷ 5 = 3,8 GPA
Súlyozott középiskolai GPA
A súlyozott GPA-t nagyjából ugyanúgy számítják ki, mint a súlyozatlant, kivéve, hogy nem minden osztály 4,0-s skálán van. Ne feledje, hogy az AP és IB osztályok általában 5,0-ás skálán, a honors osztályok pedig általában 4,5-ös skálán vannak, ezért ügyeljen a megfelelő jegyek hozzárendelésére. A számítás többi része az alapvető GPA-képletet követi.
Itt egy meglehetősen ambiciózus félév 2 AP, 1 honors és 2 normál órával:
| Kurzus | Letter Grade | Grade Points |
|---|---|---|
| AP English | B | 4.0 (Egy AP osztály, tehát a “B” az “4.0”) |
| AP Algebra | A | 5.0 (Egy AP osztály, tehát az “A” az “5.0”) |
| Phys-Ed | A | 4.0 (Egy normál osztály, tehát az “A” az “4”.0″) |
| Kémia I | B | 3.0 (Rendszeres óra, tehát a “B” az “3.0”) |
| Honors Világtörténelem | A | 4.5 (Kitüntetéses óra, tehát az “A” az “4.0”.5″) |
Mihelyt a pontokat a súlyozott skála szerint osztottuk ki, a GPA megállapítása olyan egyszerű, mint összeadni az összes pontot (20,5) és elosztani az órák számával (5).
20,5 ÷ 5 = 4,1 súlyozott GPA
A súlyozott GPA még 2 “B”-vel is tükrözi azt, hogy ez a diák nehezebb órákat vett fel. Észre fogja venni, hogy a súlyozott GPA lehetővé teszi a 4,0-nál magasabb számot. A jelentkezések elbírálásakor a főiskolák figyelembe veszik a súlyozott és a súlyozatlan GPA közötti különbségeket. Ha az iskolád súlyozott rendszert használ, jó, ha jóváírják a nehezebb órák elvégzését, de ne feledd, hogy egy igazán lenyűgöző súlyozott GPA közelebb lesz az 5,0-hoz.
A főiskolai GPA kiszámítása
A főiskolai GPA kiszámításakor a kurzus kreditórák is beleszámítanak. A legtöbb főiskolai kurzus 3 kreditórát jelent, de néhány többet ér, az óra nehézségétől vagy az extra munkától függően, mint például a tudományos és számítógépes laborok.
A középiskolához hasonlóan a betűjeles jegyet először átváltják jegypontokra (általában a 4,0-s skála szerint). Ezután a jegypontokat megszorozzuk a kreditórák számával, amit az óra ér.
Tegyük fel, hogy részt vettél egy 3 kreditórát érő angol 101-es kurzuson, és ötöst kaptál. A teljes pontszám megtalálásához szorozza meg a kreditórákat (3) a jegypontokkal (4,0).
3 kreditóra x 4.0 jegypont = 12 összpontszám
A teljes félév valahogy így nézhet ki:
| Kurzus | Besorolás | Értékelési pontok | Kreditórák | összes pont | |
|---|---|---|---|---|---|
| Englia 101 | A | 4.0 | 3 | 12 | |
| Algebra 101 | B | 3.0 | 3 | 9 | |
| Biológia 101 | B | 3.0 | 4 | 12 | |
| Informatika | B | 3.0 | 4 | 12 | |
| Pszichológia 101 | A | 4.0 | 3 | 12 | |
| összesen | – | – | – | 17 | 57 |
Láthatod, hogy a kreditórák súlyozzák a nehezebb órákat, hogy azok több pontot érjenek. Azok a kurzusok, amelyek a laboratóriumi többletmunkát tartalmaznak, gyakran több kreditórát érnek, így egy “B” a Biológia 101-ben ugyanannyi összpontszámot ér, mint egy “A” az Angol 101-ben.
A féléves GPA megtalálásához adja össze az összes pontot (57), és ossza el a kreditórák számával (17).
57 ÷ 17 = 3,35 GPA
Cumulative vs. Féléves GPA
A kumulatív GPA az összes félévben szerzett összes jegyet veszi alapul, és megállapítja a teljes tanulmányi átlagot.
Itt egy példa 4 főiskolai félévre, a megfelelő féléves GPA-val, kreditórákkal és összpontszámmal:
| félév | GPA | kreditórák | összes pont |
|---|---|---|---|
| 1. félév (ősz) | 3.6 | 12 | 43.2 |
| Semester 2 (tavasz) | 3.5 | 13 | 45.5 |
| Semester 3 (ősz) | 3.8 | 12 | 45.6 |
| 4. félév (tavasz) | 3.7 | 16 | 59.2 |
| összesen | – | 53 | 193.5 |
A 4 félév átlagát akarjuk, de ne essünk abba a hibába, hogy egyszerűen összeadjuk a félévek átlagát és elosztjuk 4-gyel. Ez nem ad pontos átlagot, mivel a kreditórák száma félévenként eltérő.
Ehelyett adjuk össze az összes pontot (193,5) és osszuk el a kreditórák számával (53). Az eredmény:
193,5 ÷ 53 = 3,65 Kumulatív GPA
A kumulatív középiskolai GPA hasonló módon számítható ki, csak add össze az összes jegyet, majd oszd el az órák számával.
Még jobb, ha használod a kumulatív GPA-kalkulátorunkat. Ez elvégzi az összes számítást, és még az aktuális átlagát is elmenti, így a következő félévben frissítheti azt!
Forrás
Az átlagod nem határoz meg téged – elvégre lehetetlen lenne a hátteredet, a személyiségedet és a képességeidet egyetlen számba foglalni. A főiskolák és a vállalatok számára azonban erősen jelzi, hogy mennyire vetted komolyan a tanulmányaidat, és mennyire voltál következetes a jegyeid megtartásában.
A magas átlageredmény megéri az erőfeszítést, és ajtókat nyit a továbbtanulás vagy a munkalehetőségek felé. Szerencsére a tanulmányi átlagod fenntartásának vagy emelésének lépései egyszerűek. Nézze meg a GPA emeléséhez szóló útmutatónkat, amelyből tippeket kaphat a sikerhez.