Introduction
Mindannyian szeretnénk, ha üzeneteink és beszélgetéseink titkosak lennének, legalábbis a nyilvánosság előtt. Ezt könnyű elérni, amikor személyesen beszélgetünk, de mi a helyzet akkor, amikor bármilyen médium segítségével, legyen szó elektronikus impulzusokról, rádióhullámokról, mechanikus eszközökről vagy egyszerűen csak hangról, távolságon keresztül továbbítunk üzeneteket. Úgy értem, mit tennénk, ha egy forgalmas utca egyik végén állnánk, és valami titkot szeretnénk közölni a másik sarkon álló emberrel. Kiabálhatsz, de használhatsz egy kódnyelvet, amit (remélhetőleg) csak ti ketten értetek.
Ez kiterjeszthető a kommunikáció más formáira is, és a korábbi időkben, mondjuk úgy 170 évvel ezelőtt, pontosan erre a célra találtak ki egy nyelvet. Ne feledjük, hogy akkoriban még nem voltak számítógépek a hajókon (bár ez a szárazföldre is vonatkozik, de itt elsősorban a különböző hajótípusokkal összefüggésben beszélünk), és az elektronika még a fejlődés korai szakaszában volt. Ezért kifejlesztettek egy kódot, amelyet rádióhullámokon és elektronikus impulzusokon keresztül lehetett továbbítani, és Samuel Morse-ról, az elektromos távíró feltalálójáról nevezték el. Ez a Morse-kód néven ismert, és bár kereskedelmi forgalomban nem nagyon használják, hobbi szinten még mindig népszerű, és a rádióamatőrök körében is használják. Ebben a cikkben megtudhatod, hogyan kell elolvasni a Morse-kódot, és hogyan használják a hajók fedélzetén.
Hogyan kell elolvasni a Morse-kódot
A Morse-kód alapvetően nem más, mint kis és hosszú jelek kombinációja, amelyeket pont és kötőjel, vagy dit és dah néven ismerünk. Ez emlékeztethet a számítógépekben használt bináris formátumra, ahol mindent 0-val és 1-gyel ábrázolnak. Bizonyos értelemben tehát a Morse-kód binárisnak mondható, bár technikailag nem a pontos értelemben vett bináris, de ezeket a részleteket itt nem részletezem.
A Morse-kódot széles körben használták a hajókon a rádiótisztek, egy olyan beosztás, amely a GMDSS és a kapcsolódó berendezések megjelenésével szinte már elavulttá vált, legalábbis a modern kereskedelmi hajókon, és a rádiótiszt munkakörét átvették a navigációs tisztek, például az ifjabb tisztek, a főtiszt vagy a parancsnok. A listában láthatja az A-tól Z-ig terjedő betűket, a 0-tól 9-ig terjedő számokat és a morzejelekben megjelenített különleges karaktereket. A “pont” szimbólum egy pontot vagy dit-et jelent; míg az “aláhúzás” szimbólum egy kötőjelet vagy dah-t. Ha nehezen tudja elolvasni ezt a kódot, az alábbi képen az összes betűjel kódját olvashatóbb formában láthatja (Courtesy: A.G. Reinhold, Cambridge)
A — B —- C —- D — E – F —- G – — H —- I — J — – – – K — L —- M – – N — O – – – – P — — — Q – — R — S — T – U — V —- W — – X —- Y — – Z – — 1 — – – – 2 — – – 3 —- – 4 —– 5 —– 6 —– 7 – —- 8 – – — 9 – – – — – 0 – – – – – – – Pont —— vessző – —- – Vágójel —– Plusz —– Egyenlő —– Kérdés — — Nyitójel — — Zárójel — — Kötőjel —— Idézőjel —— Aláhúzás — — Egyetlen idézet — – – — Kettőspont – – – —- pontosvessző —— dollárjel ——- figyelmeztetés —– hiba ——– ismétlés(ii ii) — — —
A-Z Morze kód kiejtése
A mellékelt ábra a morze kód előállítására használt nagyon egyszerű elrendezést mutatja, amely az ábrán látható módon két részből áll, nevezetesen az adó és a vevő részből. Ez egy vezetékes elrendezést mutat, ahol egy átviteli kulcsot használnak egy áramkör létrehozására vagy megszakítására, amely viszont a másik végén egy elektromágnest gerjeszt. Egy toll van csatlakoztatva a vasdarabhoz, amely lenyomódik, és egy darab papírtekercset jelöl meg, amely folyamatosan áramlik az útvonal mentén a képen látható módon. Tehát amikor egy billentyűt hosszabb ideig nyomunk meg, akkor egy hosszú “-” kötőjelet tesz a papírra, míg amikor rövidebb ideig nyomjuk meg, akkor egy rövidebb “-” jelet tesz, amely a dit szimbólumot jelképezi.
Ugyanez az elrendezés működhet vezeték nélküli és rádiós rendszereknél is, azzal a különbséggel, hogy a jelnek az adóból a vevőbe történő továbbítására vezetékek helyett rádióhullámokat használunk.
A morzekód előnyei
A morzekód előnyeinek hosszú listája lehet, mint például a könnyű használhatóság és az egyszerűség, és egy viszonylag olcsó eszköz is használható a morzekódos kommunikációhoz. A navigáció szempontjából az egyik fő előny (bár ez a modern hajók esetében kevésbé lényeges), hogy az angol nyelvet csak elemi szinten ismerő emberek is kommunikálhatnak, és ez különösen vészhelyzetekben fontos. Az SOS kódja például a di-di-dit-dah-dah-dah-dah-dah-di-di-di-dit. Bárki, aki ezt a kódot hallja, azonnal felismeri, hogy valamilyen hajó, csónak vagy jacht bajban van.
Technikák a morze kód megtanulásához
A morze kód megtanulása hasonló egy új nyelv megtanulásához, és az egyéntől függ, valamint attól, hogy milyen gyorsan tudja felfogni a kódot. Ha akarod, egyszerűen bemagolhatod a fent megadott kódokat, de vannak bizonyos módszerek, amelyek segítenek neked
Farnsworth-módszer – ez a módszer a betűk és szavak közötti szünetek késleltetését használja, hogy több időt adjon az embernek a gondolkodásra és a kód megszokására, és az idő lassan csökken a tanulási görbe előrehaladtával.
Koch-módszer – ez a módszer a szabványos átviteli sebességet használja mind a tényleges betűk/jelek, mind a szaggatott szünetek esetében, de csak két karaktert használ a kezdéshez
Ezek a módszerek a tanulás segítésére kifejlesztett technikák voltak, és azt választhatod, ami neked kényelmes, és ha már tudod, hogyan kell morzézni és fordítva, a sebességed a gyakorlással nő.
Szóval, ha legközelebb úgy akarsz beszélgetést írni valakinek, hogy senki ne értse meg, csak menj dah dit dit dit dah.
Image of Morse Code Generator by Norbert Pieper (Ham Radio Software Website)