Sokszor megbántottak és megbántottak már életem során. Nemcsak mások tettei hatottak rám, hanem saját bűneimben keserűséggel és szégyennel birkóztam – aminek az lett a következménye, hogy nem voltam hajlandó megbocsátani. A szívemet megviselték, összezúzták, a szégyen, a megbánás, a szorongás és a bűn foltjai maradtak rajta. Sokszor volt, amikor a bűn és a fájdalom, amit másnak okoztam, szégyenben hagyott, és sokszor volt, amikor olyan helyzetek, amelyekről nem én tehettem, dühös és keserű maradtam Istenre.”
Egyik érzelem vagy döntés a részemről sem egészséges, és egyik sem vezet el a bőséges élethez, amelyről Jézus beszél a János 10:10-ben: “A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, mégpedig bőségesen.”
A tolvaj azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson, Jézus azonban bőséges életet biztosít. A kérdés az, hogy hogyan? Hogyan kapjuk meg ezt a bőséges életet, és hogyan űzzük el ezt a keserű nyugtalanságot, az Istennel szembeni haragot és a gyümölcstelen fájdalmat, ami a szívfájdalom közepette oly gyakori?
Hogyan bocsát meg nekünk Isten?
A válasz Isten megbocsátása. Lehet, hogy máris be akarod zárni ennek a cikknek a lapját, és tovább akarsz lépni, mert úgy gondolod, hogy a megbocsátás túl nagy teher – túl nagy teher ahhoz, hogy elviseld -, de meg kell kérnem, hogy hallgass meg. Nem nagyképűségből írom ezt a cikket. Éppen tegnap küzdöttem azzal, hogy megbocsássak valakinek, aki megbántott. Nagyon jól ismerem azt a fájdalmat, amikor az ember összetörik, és még mindig szüksége van a megbocsátásra és a megbocsátásra. A megbocsátás nem csak olyasvalami, amihez erőt kell gyűjtenünk, hanem először szabadon adjuk, hogy meggyógyuljunk.”
Isten kezdeményezi a megbocsátást az elejétől a végéig
Amikor Ádám és Éva a kertben voltak – az első emberek, akiket Isten teremtett -, tökéletes kapcsolatban jártak Vele. Nem voltak könnyek, nem volt kemény munka, nem volt küzdelem egészen a bukásig, amikor is elutasították Isten uralmát. Engedetlenségük után azonnal fájdalom és szégyen költözött a világba, és a bűn teljes erővel jelentkezett. Ádám és Éva elutasíthatták Teremtőjüket, de Isten az engedetlenségük közepette is hűséges maradt. A bűnbeesés után Isten egyik első feljegyzett cselekedete a megbocsátásról szól, mivel Isten meghozta az első áldozatot, hogy fedezze a bűnüket, anélkül, hogy ők ezt kérték volna (1Mózes 3:21). Isten megbocsátását soha nem mi kezdeményezzük, azt mindig először Ő kezdeményezi. Isten a mi gonoszságunkat az Ő kegyelmével fizette meg. Kegyelmet kegyelemre adott, megbocsátotta nekik az első, kezdeti bűnt, és megígérte, hogy egy napon mindent helyre fog hozni a végső áldozat és Megváltó, Jézus által.”
Jézus először és végül megbocsát
A mi részünk a megbocsátásban az engedelmesség cselekedete, de soha nem a miénk, hogy előbb-utóbb összegyűjtsük és kezdeményezzük. Isten viselte Ádám és Éva bűnének súlyát a kerttől kezdve, ahogyan a mi bűneink súlyát is Ő viseli. Jézust, Isten Szent Fiát kigúnyolták, megkísértették, megfenyegették, elárulták, kétségbe vonták, megkorbácsolták, és hagyták, hogy egyedül haljon meg a kereszten. Engedte, hogy kigúnyolják és keresztre feszítsék, minden indoklás nélkül. Jézus megkapta, amit Ádám és Éva megérdemelt a kertben, és megkapta Isten teljes haragját, amikor magára vette a mi bűneinkért járó büntetést. Az emberi történelem legfájdalmasabb cselekedete érte a Tökéletes embert, elszakítva Őt Atyjától a mi megbocsátásunkért. Ahogy a János 3:16 -18 mondja, ez a megbocsátás ingyen fel van ajánlva mindazoknak, akik hisznek:
“Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözítse a világot. Aki hisz őbenne, az nem kárhozik el, aki pedig nem hisz, az már eleve el van kárhoztatva, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében.”
Jézus egyrészt ingyen kínál megbocsátást az evangéliumba vetett hit által, másrészt bizonyos értelemben megöli mindazt, amit meg kell bocsátani (Róma 5:12-21, Filippi 3:8-9, 2Korinthus 5:19-21). Jézus a kereszten nem csak az egyes bűnökért vagy múltbéli bűnökért halt meg, amelyekkel küzdesz, hanem teljes és végleges megbocsátást kínál, mivel feltámadt a sírból, végleg legyőzve a bűnt, a Sátánt és a halált. Az Ő feltámadása biztosítja mind a megbocsátás szabadságát, mind az ezzel járó bőséges életet.
Hogyan fogadjuk el Isten megbocsátását?
Nincsenek varázsszavak, amelyeket ki kell mondanunk ahhoz, hogy Isten megbocsásson nekünk. Egyszerűen csak alázattal fogadjuk el Isten kegyelmét azáltal, hogy elismerjük, hogy bűnösök vagyunk, akiknek szükségük van az Ő kegyelmére. A Lukács 8:13-ban (AMP) Jézus képet ad nekünk arról, hogyan néz ki az Isten bocsánatáért való imádkozás:
“A vámszedő pedig, aki távol állt, még a szemét sem emelte az ég felé, hanem a mellkasát verte, mondván: “Isten, légy irgalmas és kegyelmes hozzám, a bűnöshöz!””
Az Isten bocsánatának elnyerése azzal kezdődik, hogy elismerjük a bűnünket, és kérjük az Ő kegyelmét. Ezt az üdvözítő hit cselekedetével tesszük, amikor először hiszünk Jézus életében, halálában és feltámadásában, majd a bűnbánatban való engedelmesség folyamatos cselekedeteként. A János 1:9 azt mondja:
“Ha azt mondjuk, hogy nincs bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és az igazság nincs bennünk. Ha megvalljuk bűneinket, ő hű és igaz, hogy megbocsátja nekünk bűneinket, és megtisztít minket minden hamisságtól.”
Bár a megváltáskor az evangéliumba vetett hit által teljes bűnbocsánatot és megigazulást nyerünk, a bűnünk nem távozik belőlünk csodával határos módon örökre. Még mindig küzdünk a bűnnel, és fogunk is, egészen Jézus visszajövetelének napjáig. E “majdnem, de még nem” időkeret miatt, amelyben élünk, továbbra is Jézus elé kell vinnünk a gyónásunkat, és meg kell bánnunk minden bűnt. Stephen Wellum a Ha minden bűnöm meg van bocsátva, miért kell továbbra is bűnbánatot tartanom? című cikkében így fogalmaz:
“Krisztusban mindig teljesek vagyunk, ugyanakkor valódi kapcsolatban vagyunk Istennel. Az emberi kapcsolatok analógiájára tudunk valamit ebből az igazságból. Szülőként kapcsolatban vagyok az öt gyermekemmel. Mivel ők az én családom, soha nem lesznek kitaszítva; a kapcsolat állandó. Mégis, ha ők vétkeznek ellenem, vagy én ellenük, a kapcsolatunk feszült, és helyre kell állítani. Az Istennel való szövetségi kapcsolatunk is hasonlóan működik. Így nyer értelmet a Krisztusban való teljes megigazulásunk és a Szentírás tanítása arról, hogy folyamatos megbocsátásra van szükségünk. Amikor arra kérjük Istent, hogy bocsásson meg nekünk, semmit sem teszünk hozzá Krisztus tökéletes munkájához. Ehelyett újra alkalmazzuk azt, amit Krisztus mint szövetségünk feje és megváltónk tett értünk.”
Azért, hogy szívünk ne puffadjon fel a büszkeségtől és az önigazságtól, továbbra is meg kell vallanunk bűneinket és bocsánatot kell kérnünk, hogy Istennel helyreállított kapcsolatban élhessünk. A bűnbánat az egyszeri bűnökre és az életünkben ismétlődő bűnmintákra egyaránt vonatkozik. Az egyszeri hazugságért ugyanúgy bocsánatot kell kérnünk, mint ahogyan a folyamatos függőségért is bocsánatot kérünk. Mindkettő megköveteli a megvallásunkat, és mindkettő ugyanolyan bűnbánatot igényel – a bűnös élet feladását, a kereszt felé fordulást, és azt a hitet, hogy Jézus jobb. Azzal küzdünk a bűn ellen, hogy őszinték vagyunk a küzdelmeinkkel, és azzal küzdünk a bűn ellen, hogy megvalljuk Istennek és másoknak. A keresztre tekintünk, csodálva mindazt, amit Jézus tett, hogy megbocsásson nekünk, és hagyjuk, hogy ez táplálja az iránta való hitbeli engedelmességünket.
Isten megbocsátása életet kínál, méghozzá bőséges életet
Isten kezdeményező, üdvözítő kegyelme által átalakult, bőséges életet kapunk. Ez azt jelenti, hogy “Krisztussal együtt megfeszíttettünk. Már nem én élek, hanem Krisztus él bennem. És az életet, amelyet most testben élek, az Isten Fiába vetett hit által élem, aki szeretett engem és önmagát adta értem” (Gal 2,20).
Az Isten megbocsátása arra hív minket, hogy “vessétek le régi éneteket, amely a régi életmódotokhoz tartozik, és csalárd kívánságok által romlott, és újuljatok meg elmétek lelkében, és öltözzetek fel az új énbe, amely Isten hasonlatosságára teremtetett, igaz igazságban és szentségben” (Efézus 4:22-24).
Az evangélium által most már képesek vagyunk megbocsátani másoknak, mert Jézus először nekünk bocsátott meg (Efézus 4:32). Az, hogy a feltámadt Krisztus megbocsátott nekünk, azt jelenti, hogy most már van erőnk harcolni az ellenség kísértése ellen (2Korinthus 5:19-21). Isten bocsánatát egyedül kegyelemből, egyedül hit által, egyedül Krisztusban elfogadva Isten szeretetét, örömét, békességét, türelmét, kedvességét, jóságát, szelídségét, hűségét és önuralmát kínálja nekünk most és az örökkévalóságban (János 5:24, Galata 5:22-23). Ebből a megújult lelkületből kifolyólag folyamatosan arra törekszünk, hogy Isten kegyelmében növekedjünk, és Isten kegyelmét másokra is kiterjesszük. Isten soha nem hagy minket magunkra a megbocsátás kitalálásával. Ő biztosítja számunkra a megbocsátás eszközét a fia által, és egy olyan átalakult életet kínál, amely békét és megértést biztosít, amikor arra törekszünk, hogy másoknak is megbocsássunk.
Fotó hitel: ©GettyImages/doidam10
Stephanie Englehart Seattle-ben született, gyülekezetplántáló feleség, anyuka, és a kávé, a természet és a finom (könnyen elkészíthető) ételek szerelmese. Stephanie szenvedélyesen szereti, ha Isten felhasználhatja őszinte gondolatait és vallomásait, hogy életre keltse az evangélium alkalmazását. További írásait az Ever Sing blogon olvashatod a stephaniemenglehart.com címen, vagy követheted őt az Instagramon: @stephaniemenglehart.
Ez a cikk a keresztény hit szempontjából fontos keresztény gyakorlatokról és fegyelmekről szóló nagyobb forrásgyűjteményünk része. A nyelveken szólástól a tizedfizetésig & a keresztségig, könnyen olvasható és érthető cikkeket szeretnénk nyújtani, amelyek választ adnak a keresztény élettel kapcsolatos kérdéseidre.
10 tudnivaló a nyelveken szólásról
A Lélek gyümölcse – Mik ezek?
Mi a tized?
Mi a szombat és fontos-e még mindig?
Keresztség – Mit jelent és miért fontos?
Közösség – 10 fontos dolog, amit érdemes megjegyezni
Isten fegyverzete – Mi az és hogyan használjuk
Mit jelent igaznak lenni?
Mi a keresztelés?
Mi az alárendelődés?