Az orvosi véleményt írta: Dr. David A. Williams
A génterápia a betegségek kezelésének vagy megelőzésének módja az egyén sejtjeiben lévő genetikai utasítások megváltoztatásával. A gének a sejtek életének gyakorlatilag minden aspektusáért felelősek: a sejtek növekedését, működését és osztódását lehetővé tevő fehérjék kódját tartalmazzák. Ha egy gén hibás, olyan fehérjéket hozhat létre, amelyek nem képesek ellátni a feladatukat. Ha egy gén hiányzik, vagy túlműködik, fontos testi funkciók károsodhatnak. A génterápia célja, hogy az ilyen problémákat a forrásnál javítva orvosolja.
A génterápia magában foglalhatja a kóros vagy hiányzó gének egészséges génekkel való helyettesítését, amelyek lehetővé teszik a sejtek számára, hogy hasznos fehérjéket állítsanak elő. A génterápia magában foglalhatja a gének szabályozásának megváltoztatását is, hogy az alul- vagy túlműködő gének megfelelően működjenek. Végül a génterápia használható teljesen idegen gének sejtekben történő kifejezésére, amelyek megváltoztatják a sejtek működését és/vagy túlélését.
A génterápia rákkezelésben való alkalmazására számos erőfeszítés folyik. A legtöbbjük korai, feltáró szakaszban van, ahol laboratóriumban vagy klinikai kutatási kísérletekben tanulmányozzák őket. Az egyik megközelítés azonban, a CAR T-sejt terápia néven ismert, már megkapta az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság engedélyét a betegek bizonyos csoportjainál terápiaként való alkalmazásra, és a közeljövőben várhatóan további engedélyeket kap.
A rák kezelésére szolgáló génterápia kutatása jelenleg több területre összpontosul, beleértve a géntechnológiával módosított vírusokat, amelyek közvetlenül elpusztítják a rákos sejteket, a rákos sejtek rendellenes működésének megváltoztatását célzó génátvitelt, valamint az immunterápiát (amelybe a CAR T-sejt terápia is tartozik), amely segít az immunrendszernek jobban megtalálni és elpusztítani a daganatos sejteket.
Tudjon meg többet az immunterápiáról a Dana-Farber Rákintézet Immunonkológiai Központjától.
Géntechnológiával módosított vírusok
Ez a megközelítés speciálisan módosított vírusokat (úgynevezett onkolitikus vírusokat) használ, amelyek a rákos sejteket célozzák meg és pusztítják el, miközben a normál sejteket sértetlenül hagyják. A bizonyos géneket tartalmazó vírusokat úgy tervezték, hogy megfertőzzék a rákos sejteket, és a belsejükbe jutva olyan fehérjéket termeljenek, amelyek a sejtek pusztulását okozzák.
Az állatkísérletekben az ilyen vírusok ígéretes eredményeket értek el számos rákos megbetegedésnél, beleértve a vastagbél, a húgyhólyag és a csontrák (a csontrák egy formája) esetében. Az egyik kihívás e megközelítés emberi betegek számára történő adaptálásában az, hogy a legtöbb embernek több, az állatkísérletekben használt vírustípus ellen is vannak antitestjei. Ennek eredményeként az immunrendszer gyakran képes kiüríteni a vírusos kórokozót, mielőtt annak esélye lett volna megfertőzni a rákos sejteket. A kutatók erre reagálva más típusú vírusokat használtak az embereken végzett kísérletekhez.
Az adenovírus néven ismert vírustípussal végzett kísérletek során a vírusos terápia biztató eredményeket mutatott számos ráktípus, köztük a fej és nyak laphámsejtes rákos megbetegedései ellen, és jelenleg a szájüregi rákot megelőző kezelésként tesztelik. A herpes simplex vírus módosított formáival végzett kísérleteket rosszindulatú gliómában (az agydaganat egy formája) és a májra átterjedt vastagbélrákban szenvedő betegeknél végeztek.
Génátvitel
A génátvitel során a kutatók egy idegen gént juttatnak közvetlenül a rákos sejtekbe vagy a környező szövetekbe. A cél az, hogy az újonnan behelyezett gén elpusztítsa a rákos sejteket, vagy megakadályozza, hogy a rákos sejtek és a környező szövetek vért töltsenek a daganatokba, megfosztva azokat a túlélésükhöz szükséges tápanyagoktól. Bár ez a megközelítés nagyon ígéretes, a tudósok számos akadállyal is szembesülnek, többek között a “géncsendesítéssel”, amikor a beültetett gének nem kapcsolnak be. Állatkísérletekben a génátviteli technikák pozitív eredményeket értek el a prosztata-, tüdő- és hasnyálmirigy-daganatok kezelésében.
A génátvitel különböző megközelítéseit tesztelték klinikai vizsgálatokban. Ezek a kísérletek olyan rákos megbetegedésekkel foglalkoztak, mint a fej és nyak, a máj, a petefészek, a prosztata, a hólyag és más szervek laphámsejtes rákja.
Immunterápia
A CAR T-sejtes terápia, amely a betegek saját T-sejtjeinek természetes rákellenes képességét kívánja fokozni, az immunterápia egyik típusa. A beteg T-sejtjeiből mintát vesznek, és azt több specifikus gént hordozó vírussal keverik össze. A vírusok ezeket a géneket a T-sejtek sejtmagjába juttatják, ahol beépülnek a sejtek DNS-ébe. A gének hatására a T-sejtek egy speciális fehérjét, az úgynevezett kiméra antigénreceptort (CAR) fejezik ki a felszínükön. A CAR egy speciális “cím” segítségével a T-sejtet a daganatsejthez irányítja, és a CAR T-sejt ezután képes a rákos sejt gyors elpusztítására. Amikor a most CAR T-sejteknek nevezett sejteket befecskendezik a betegbe, azok felkutatják a tumorsejteket, majd szaporodnak, hogy még több rákölő sejtet hozzanak létre.
A klinikai vizsgálatokban a CAR T-sejtes terápia drámai eredményeket ért el néhány leukémiás vagy limfómás gyermeknél és felnőttnél. E megközelítés sikere azonban egyeseknél súlyos mellékhatásokkal jár. Tavaly az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala az egyik CAR T-sejtes terápiát ALL-ben szenvedő gyermekek, a másikat pedig előrehaladott limfómában szenvedő felnőttek esetében hagyta jóvá standard kezelésként. Kezdenek megnyílni a kísérletek bizonyos típusú szolid tumorokban szenvedő betegek számára.
A génterápiával járó immunterápia másik formája a rák elleni vakcinák. Ez a megközelítés azt jelenti, hogy tumorsejteket gyűjtenek a betegtől, és olyan génekkel módosítják őket, amelyek hatására az immunrendszer számára feltűnőbbek lesznek. A módosított sejteket ezután egy immunstimuláló vegyülettel együtt újra befecskendezik a betegbe. A beteg immunrendszere erőteljes támadást indít nemcsak az újonnan bejuttatott rákos sejtek, hanem az egész szervezetben lévő hasonló sejtek ellen is.
- CAR T-sejtes terápia
- Immunoterápia