Az IQ (vagy intelligenciahányados) vizsgálatokat már körülbelül 100 éve alkalmazzák, különböző formákban. Manapság az iskolákban azért végzik, hogy megállapítsák, hogy a gyerekek tehetségesek-e vagy más különleges szükségletekkel rendelkeznek-e, valamint a vállalkozások és más munkáltatók. Az interneten is találhatsz “csináld magad” IQ-teszteket, ha kíváncsi vagy, hogy mennyi a pontszámod.

De ha már megvan a pontszámod, mit jelent valójában ez a szám? Hogyan működnek az intelligenciát mérni hivatott tesztek, és valóban tükrözik-e a pontszámok az Ön agyi teljesítményét? Hogyan viszonyul az IQ-teszt pontszáma másokéhoz, akik ilyen teszteket végeznek?

A legtöbb ma széles körben használt IQ-teszt olyan kulcsfontosságú képességeket próbál mérni, mint a nyelvi, matematikai, térbeli és egyéb képességek. Vizsgálják továbbá a logikát, az absztrakt gondolkodást, a tanulási képességet és azt is, hogy mennyire jól őrzi meg az információkat.

A leggyakoribb IQ-tesztek, mint például a Wechsler Felnőtt Intelligencia Skála és a Stanford-Binet Intelligencia Skála, olyan pontozási módszert alkalmaznak, amely az Ön pontszámának más, azonos nemű és korú emberekkel való összehasonlításán alapul. Ezek a pontszámok egy harang típusú görbe mentén helyezkednek el, ahol a legtöbb ember a középső értéket éri el, és a tesztet kitöltők sokkal kisebb százaléka a magas és az alacsony értékeket. Az embereknek például csak körülbelül 2%-a sorolható a legmagasabb IQ-kategóriába.

Itt egy tipikus IQ-teszt pontszámtartomány. Ne feledje, hogy ezek a számok némileg eltérhetnek attól függően, hogy melyik tesztet végzi.

• 130 és felette: Nagyon tehetséges

• 120-129: Tehetséges

• 111 – 119: Átlagon felüli intelligencia

• 90 – 109: Átlagos intelligencia

• 80 – 89: Alacsony átlagos intelligencia

• 70 – 79: Határeset

• 69 és az alatti:

  Egy másik IQ-teszt 85 és 115 közé teszi az átlagos tartományt, ahol 145 a magas IQ kezdete, 160 vagy annál magasabb pedig a “zseniális szint”.”

  Az Amerikai Pszichiátriai Társaság a következő tartományokat dolgozta ki a nagyon alacsony IQ-értékekre, hogy tükrözze a fogyatékosság szintjét:

  • 71 – 84: Határesetű szellemi működés
  • 50 – 55-től körülbelül 70-ig: Enyhe értelmi fogyatékosság
  • 35 – 50-től 50 – 55-ig: Középsúlyos fogyatékosság
  • 20 – 25-től 35 – 40-ig: Súlyos értelmi fogyatékosság
  • 20 – 25 alatt: Súlyos értelmi fogyatékosság

  Does Your IQ Test Score Define You?

  Az intelligenciát tanulmányozó szakértők szerint nem. Sőt, azt mondják, hogy egyetlen teszteredményt önmagában, a társadalmi-gazdasági, genetikai és egyéb tényezők figyelembevétele nélkül nem szabad felhasználni az emberekről való döntéshez. Lehet, hogy a teszt kitöltésének napján rosszul érezte magát; lehet, hogy nyelvi nehézségek miatt nem értette meg az összes kérdést (ha az angol nem az anyanyelve); vagy lehet, hogy vizsgaszorongás gyötri.

  Egy másik aggály, hogy az IQ-tesztek sok olyan tulajdonságot nem ragadnak meg, amelyek egy embert sikeressé tesznek. Bár a nagyon magas IQ lehetővé teheti, hogy a legtöbb embernél gyorsabban gondolkodjon, ez a képesség nem feltétlenül jelenti azt, hogy képes lesz nyerő részvényeket választani, termékeket eladni vonakodó ügyfeleknek, több barátot szerezni, vagy számos más módon elérni valamit.

  Azt sem jelenti, hogy jó emberré válik. A valaha feljegyzett egyik legmagasabb IQ 210 volt Nathan Leopoldé, egy gazdag chicagói egyetemi hallgatóé, aki 1924-ben azzal szerzett hírnevet, hogy (barátjával, Richard Loebbel együtt) “intellektuális izgalomból” megölt egy 14 éves fiút. Hasonlóképpen, az “Unabomber” Ted Kaczynski 167 pontot ért el fiatal matematikai csodagyerekként, 15 évesen bejutott a Harvardra, majd három embert megölt és 23 másikat megsebesített.

  Egyes kutatók szerint az IQ-tesztek kudarcot vallanak; az intelligencia hagyományos felfogása nem tartalmazza az összes módot, ahogyan okosak vagyunk. Howard Gardner kutató, aki nemrég vonult nyugdíjba a Harvard Graduate School of Education-től, elmélete szerint többféle intelligencia létezik, amelyek többségét a tipikus IQ-tesztek nem mérik. Ezek közé az intelligenciák közé tartoznak a matematikai, verbális, vizuális-térbeli, fiziológiai, naturalista, önreflexív, szociális és zenei képességek. Más teoretikusok szerint az EQ, vagyis az érzelmi intelligencia ugyanolyan fontos a siker szempontjából, mint az IQ.

  Míg az IQ összefügg a genetikával – a születéskor elválasztott egypetéjű ikrek például hasonló IQ-értékekkel rendelkeznek -, ez nem egy fix tulajdonság. Tanulmányok szerint az ember növelheti intelligenciáját oktatással (akár 5 IQ-pontot minden tanult év után), jobb táplálkozással és testmozgással. Egyes agytréning programok szintén növelhetik az intelligenciát. A hozzáállás és a motiváció is sokat számíthat: a kutatások azt mutatják, hogy ha valaki okosnak hiszi magát, az segíthet a jobb pontszám elérésében, és ha valaki pénzjutalmat kap a magasabb pontszámért, az akár 20 ponttal is növelheti azt.

  Az IQ-értékek már eddig is emelkedtek: a 20. század második felétől kezdve világszerte minden évtizedben körülbelül három ponttal nőttek. Egyes kutatók ezt a jobb táplálkozásnak tulajdonítják, mások pedig annak, hogy a gyerekek javulást értek el az ilyen tesztek által felvetett problémák megoldásában. A jelenséget felfedező kutató, James Flynn új-zélandi filozófus azonban úgy véli, hogy az egyik kulcsfontosságú tényező az alacsonyabb születési arány, ami lehetővé teszi, hogy a felnőttek több figyelmet szenteljenek a csecsemőknek.

  A kutatók a jövőben azt is tanulmányozzák, hogy az IQ-értékeket gyógyszerekkel (nootropikumokkal) emeljék, amelyek közül különbözőeket az élet különböző szakaszaiban adnak az agyunk éles tartása érdekében. Talán egy nap már csak egy pirulát kell majd bevenni ahhoz, hogy magasabb IQ-teszt pontszámot érjünk el.