Vizsgáltuk a hidrotropizmust és annak kölcsönhatását a gravitropizmussal egy borsó mutáns és normál borsó (Pisum sativum L.) és kukorica (Zea mays L.) agravitropikus gyökereiben. A hidrotropizmus és a gravitropizmus közötti kölcsönhatást a borsó és a kukorica normál gyökereinél a gravitropikus válasz klinosztáton történő semmissé tételével és a gravistimuláció ingerszögének megváltoztatásával is vizsgáltuk. A hidrosztimuláció és a gravistimuláció intenzitásától függően a magoncok gyökereinek hidrotropizmusa és gravitropizmusa erősen kölcsönhatásban van egymással. Amikor a gravitropikus választ csökkentettük, akár genetikailag, akár fiziológiailag, a gyökerek hidrotropikus válasza egyértelműbbé vált. Úgy tűnik továbbá, hogy a gravitációra érzékenyebb gyökerek nagyobb nedvességgradienst igényelnek a hidrotropizmus indukciójához. A gyökerek pozitív hidrotropizmusa a megnyúlási zóna differenciált növekedése miatt következett be; a gyökerek nedves oldalán a megnyúlás sokkal jobban gátolt volt, mint a száraz oldalon. Azt feltételeztük, hogy a hidrotropizmus érzékelési helye a gyökérsapkában található, akárcsak a gravitropizmus érzékelési helye. Továbbá egy auxin-inhibitor, a 2,3,5-trijódbenzoesav (TIBA) és egy kalcium-kelátor, az etilénglikol-bisz-(β-aminoetiléter)-N,N,N,N′,N′-tetraecetsav (EGTA) egyaránt gátolta a gyökerek hidrotropizmusát és gravitropizmusát. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a két tropizmusnak közös mechanizmusa van a jelátviteli lépésben.