Hidronefrózis áttekintés
- A hidronefrózis azt írja le, amikor az egyik vagy mindkét vese megduzzad a visszamaradt vizelet miatt.
- A hidronefrózis meglehetősen gyakori, 100 emberből 1-et érint.
- Általában nem súlyos, bár egyeseknél nagyon súlyos következményekkel járhat.
- A húgyutak számos állapota okozhat hidronefrózist, és az orvosok kezelik a hidronefrózist okozó alapbetegséget.
Mi a hidronefrózis?
A hidronefrosz az az állapot, amikor a vese megduzzad, amit az okoz, hogy a vizelet nem tud a veséből a hólyagba ürülni, ahogy normális esetben kellene.
A hidronefrosz előfordulhat az egyik vesében (egyoldali hidronefrosz) vagy mindkét vesében. Nem ritka, 100 felnőttből 1-nél fordul elő valamikor életük során. Meglehetősen gyakran előfordul csecsemőknél is, akár a születés előtt (prenatális hidronefrózis), akár utána (postnatális).
A hidronefrózis okai
Hidronefrózis akkor következik be, ha a húgyúti rendszerben elzáródás vagy elzáródás van. Az elzáródás lehet a vesében (amely a vért szűri és a hulladékot vizeletté alakítja), a hólyagban (a vizeletet tároló szerv) vagy az ureterben (a vizeletet a veséből a hólyagba szállító cső). Akkor is előfordulhat, ha valami miatt a vizelet a hólyagból visszafelé áramlik a vesébe.
A hidronefrózis önmagában nem betegség. Inkább általában egy betegség tünete, vagy egy másik mögöttes tényező, amely hidronefrózist okoz. A hidronefrózist az alábbi állapotok bármelyike okozhatja:
- Születéskor fennálló elzáródás
- Vérrög
- Nagyobbodott prosztata (jóindulatú prosztata hipertrófia (BPH) vagy prosztatarák miatt)
- V vesekő
- Terhesség
- Múltbeli műtétből vagy sérülésből származó hegesedés
- Tumor, jóindulatú vagy rákos, a kismedencei régióban
- Kismedencei szervprolapsus
- Egyoldalú obstruktív uropátia, akár akut (hirtelen kialakuló), akár krónikus (idővel visszatérő)
- Húgyúti fertőzés (UTI)
- Vesicoureteralis reflux (a húgyhólyagból a vesébe visszafelé áramló vizelet).
A hidronefrózis tünetei
A hidronefrózis tünetei attól függően változnak súlyosságukban, hogy az illetőnek mennyi ideje áll fenn az állapota. A folyadék felhalmozódásának növekedésével a tünetek valószínűleg súlyosabbá válnak.
Az emberek kezdetben észrevehetik, hogy gyakrabban vizelnek. Egyesek fokozott vizelési ingert is éreznek.
A hidronephrosis fő tünete az oldalsó és hátsó fájdalom (úgynevezett oldalfájdalom), valamint az ágyéki és/vagy hasi fájdalom.
Az egyéb tünetek közé tartozhatnak:
- Húgyúti fertőzés
- Előrehaladott vizelési inger vagy fokozott vizelési gyakoriság
- Fájdalom vizelés közben
- Elégtelen vizeletürítés
- . vizelés
- Inkontinencia
- Émelygés vagy hányás
- Hasi csomó (csomó és/vagy súlyosság a hasban)
- Láz.
A hidronefrózis diagnózisa
A hidronefrózis diagnosztizálásához az orvos megkérdezi a személy tüneteit és kórtörténetét. Az orvos megtapinthatja (tapinthatja) a beteg hátát, oldalát és hasát, és érezheti, hogy a vese megduzzadt.
A hidronefrozist gyakran ultrahangvizsgálattal diagnosztizálják. Ez a vizsgálat hanghullámok segítségével képet készít a belső szervekről, például a veséről. Az ultrahangvizsgálat meg tudja mondani az orvosnak, hogy a vese szokatlan alakú-e, láthatóak-e elzáródások, és van-e szokatlan folyadék.
Ha további információkra van szükség, az orvos olyan vizsgálatokat rendelhet el, mint például:
- Röntgenfelvétel
- A has és a vesék komputertomográfiás (CT) vizsgálata
- A has mágneses rezonanciás (MRI) vizsgálata
- Cisztoszkópia (egy kis csövön lévő világító kamera, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy belelásson a húgyhólyag és a húgycső belsejébe)
- Vizeletvizsgálat és/vagy vérvizsgálat a veseműködés ellenőrzésére
- Vérvizsgálat a vizeletben, amely vesekőre vagy más problémára utalhat
- Izotópos renográfia (vesevizsgálat).
A hidronefrózis kezelése
A hidronefrózis kezelése attól függ, hogy mi okozta a vese duzzanatát. Egyes esetek viszonylag egyszerűen megoldódnak. Például egy húgyúti fertőzés antibiotikummal kezelhető. Ha vesekő vagy más húgyúti kő okoz elzáródást, a vesekő magától is elmúlhat, vagy más eltávolításra lehet szükség az elzáródás megszüntetéséhez.
Más állapotok összetettebbek lehetnek, és további kezelést igényelhetnek. Ezek a kezelések a következők lehetnek:
- A felesleges vizelet katéteres elvezetése: Ez az eljárás lecsapolja a húgyhólyagot, és az orvosok is érzékelhetik, hogy van-e elzáródás a húgyhólyagban.
- Húgycsőstent behelyezése: Az orvos behelyezhet egy csövet, amely kiszélesíti a húgyvezetéket, hogy a vizelet le tudjon folyni a hólyagba.
- Nefrostómiacső behelyezése: Ez lehetővé teszi, hogy a vizelet a hátsó részen keresztül egy vízelvezető zsákba ürüljön.
- Antibiotikumos kezelés: Ez a fertőzés megfékezésére használható, és hosszú távú kezelés lehet az ismétlődő húgyúti fertőzések megfékezésére.
- Sebészeti kezelés: Egyes elzáródásokat, például vérrögöt, hegszövetet vagy daganatot műtéttel kell eltávolítani. Egyes esetekben a sebész eltávolíthatja a húgyvezeték sérült részét, majd visszacsatolhatja az egészséges részt. Ez az eljárás korrigálhatja a vizeletáramlást, hogy a húgyúti rendszer normálisan működjön.
Akinek a lehetséges hidronefrózis jelei mutatkoznak, orvoshoz kell fordulnia. A kezeletlen húgyúti fertőzések vagy más fertőzések súlyosabb állapotokat okozhatnak, például vesegyulladást (pyelonephritis) vagy szisztémás fertőzést, például szepszist (vérmérgezést).
Különösen fontos, hogy gyorsan kezelésre kerüljön, ha az illetőnek csak egy veséje van, vagy olyan immunrendszeri rendellenességei vannak, mint a HIV vagy a cukorbetegség. Ezeknél a személyeknél fennáll a veszélye annak, hogy dialízisre vagy veseátültetésre lesz szükségük, ha a hidronefrózis tartósan károsítja a megmaradt vesét.