Nehéz közvetlenül összehasonlítani a H1N1 világjárványt azzal, ami most történik.

Már láttuk, hogy a COVID-19 mennyivel súlyosabb – mindössze 5 hónap elteltével az Egyesült Államokban több mint 5 millió COVID-19-es megbetegedést igazoltak, több mint 160 000 halálesettel.

Hasonlításképpen 2009-ben és 2010-ben 12 469 amerikai halt meg H1N1-ben.

A H1N1 azonban még mindig tartogat tanulságokat a vakcina bevezetésének módjáról.

Wurtz szerint a H1N1 óta az oltóanyag-fejlesztés tudománya fejlődött, így gyorsabban és pontosabban kell tudni létrehozni és tesztelni a koronavírus elleni vakcinát.

“De az emberi természet nem változott, és a rendszereink sem változtak ez alatt a 11 év alatt” – mondta. “Tehát ugyanazok a problémák, amelyekkel akkor találkoztunk, most is felmerülnek.”

A tanulságok nagy része a kommunikációval kapcsolatos – beleértve azt is, hogy a kormánynak alul kell ígérnie, amit meg tud tenni, és aztán túl kell teljesítenie.

“Ez egy nehezen járható vonal” – mondta Wurtz. “Világosnak és egyértelműnek lenni, de nem túlozni azzal kapcsolatban, hogy mit tudunk teljesíteni, és aztán jobb munkát végezni, mint amit ígértünk.”

A szövetségi kormánynak a szétosztást is gondosan kell irányítania. Azonban az a kaotikus mód, ahogyan a remdesivir antivírus elosztása történt az év elején, nem sok jót ígér arra nézve, hogy mi fog történni a koronavírus elleni vakcinával.

“Létfontosságú lesz, hogy az elosztás rendezett módon történjen, amelyet előre közölnek a kormányzati egészségügyi ügynökségekkel, az állami egészségügyi hivatalokkal és az egészségügyi szervezetekkel – ellentétben azzal, ami a remdesivirrel történt” – mondta Wurtz.

Edwards szerint az is fontos, hogy világos és következetes üzenetekkel rendelkezzünk arról, hogy miért van szükség a koronavírus elleni vakcinára, milyen gondosan tesztelik a biztonságosságát és hatékonyságát, és milyen szerepet játszik az ország teljes körű újranyitásában.

“Ki tudjuk osztani a vakcina fioláit. Ez kihívás lesz, és ezen még dolgozni kell” – mondta Edwards. “De ha az emberek nem akarják beoltatni magukat, akkor mindegy, hogy mit osztunk ki, nem lesz hatékony.”

A H1N1-hez hasonlóan valószínűleg nem lesz elég adag oltóanyag ahhoz, hogy mindenkit azonnal be lehessen oltani, ezért a kormánynak el kell döntenie, hogy ki álljon először sorba.

Wurtz szerint a kiemelt csoportok a COVID-19 által leginkább veszélyeztetett emberek – egészségügyi dolgozók, idős felnőttek, alapbetegségben szenvedők és alapvető dolgozók – lesznek.

A koronavírus aránytalanul nagy hatással van az Egyesült Államok faji és etnikai csoportjaira is – beleértve a fekete-amerikai, az őslakos amerikai és a latin-amerikai közösségeket.

“Egyértelmű, hogy az Egyesült Államokban a faji és etnikai kisebbségi népességeket nagyobb mértékben fenyegeti a COVID-19 okozta megbetegedés és halálozás kockázata” – mondta Wurtz. “Ezért a vakcina bevezetésekor a faji és etnikai hovatartozást mint kockázati tényezőket olyan módon kell figyelembe vennünk, ahogyan eddig nem tettük.”