Abstract

A Henry Heimlich által 1965-ben leírt Heimlich-szelep (HV) egyirányú szeleprendszer, amelyet a mellkassebészek különböző állapotokban használnak. A szakirodalomban tehát számos tanulmányt írtak le a módszer hatékonyságának és hasznosságának bizonyítására. Ettől eltérően a mi vizsgálatunkat úgy terveztük, hogy a HV-rendszert a betegek szemszögéből értékeljük.

Ez a prospektív vizsgálat 50 beteget foglalt magába, akik 2016 augusztusa óta különböző indikációkkal csőtorakosztómián estek át. Minden beteget HV-rendszerrel bocsátottak el a kórházból. A betegek demográfiai adatait, elsődleges betegségét, a drénezés indikációját, a műtéti anamnézist, a drén HV-rendszerhez való csatlakoztatásának időpontját és a rendszer tartamát rögzítették. A hazabocsátás után “elégedettségi kérdőívet” alkalmaztunk az esetleges kérdések és problémák meghatározására.

A betegek életkora 18 és 87 év között volt. A leggyakoribb indikációk a következők voltak, műtét utáni tágulási problémák, műtét miatti hosszan tartó légszivárgás (n=13). Az otthoni HV-vel töltött időtartam 2-102 nap volt. A betegek egy része szorongott a mellkasi drénnel történő elbocsátás miatt (n=21), de csak 5 betegnek volt problémája a rendszerrel és a sebellátással. A betegek nyolcvan százaléka gondolta úgy, hogy a rendszer célja, hogy “kényelmesebbé tegye az otthoni tartózkodást, és lerövidítse a kórházi tartózkodás időtartamát”. A betegek közel fele (48%) azt mondta: “még ha a mellkasomban van is a drén, jó volt hazamenni”. Csupán 20% részesíti előnyben a kórházban maradást a drénnel való hazabocsátás helyett.

A HÉV-rendszernek számos előnye van. Bár az elégedett betegek 48%-a kevésnek tűnik, ha az egyéb előnyöket is figyelembe vesszük, úgy gondoljuk, hogy bölcs dolog lenne a gyakorlatot beépíteni a mellkassebészet mindennapi gyakorlatába.