A következő tevékenységek a közép- és középiskolás korosztályt célozzák meg, bár néhány tartalom a haladóbb általános iskolások számára is megközelíthető. Az oldal emelt szintű tanulók számára is kiváló ismétlés. Minden feladat javascriptet használ, ami interaktívabb környezetet biztosít.
A Földön minden az anyag 4 állapotával (fázisával) – szilárd, folyékony, gáz és plazma – magyarázható.
Melyek a szilárd testek tulajdonságai?
A szilárd fázisban lévő anyag viszonylag merev, meghatározott térfogattal és alakkal rendelkezik.
A szilárd anyagot alkotó atomok vagy molekulák szorosan egymáshoz vannak csomagolva, és nem összenyomhatók.
Mert minden szilárd anyag rendelkezik némi hőenergiával, az atomjai rezegnek. Ez a mozgás azonban nagyon kicsi és nagyon gyors, és hétköznapi körülmények között nem figyelhető meg.
Melyek a szilárd testek különböző típusai?
Négyféle kristályos szilárd anyag létezik —
Ionos szilárd anyagok — Ezeknek az anyagoknak meghatározott olvadáspontjuk van, és ionos kötéseket tartalmaznak. Ilyen például a nátrium-klorid (NaCl). Tekintse meg egy sókristály háromdimenziós szerkezetét. | |
Kovalens szilárd anyagok — Ezek az anyagok egyetlen óriási molekulaként jelennek meg, amely szinte végtelen számú kovalens kötésből áll. Ilyen például a grafit. Tekintse meg a grafit háromdimenziós szerkezetét). | |
A molekuláris szilárd anyagok molekulákból álló ismétlődő egységekként jelennek meg. Erre példa lehet a jég. Tekintse meg a jég háromdimenziós szerkezetét. | |
A fémes szilárd testek fématomokból álló ismétlődő egységek. A fémek valenciaelektronjai képesek atomról atomra ugrálni. |
Amorf szilárd testek
Amorf szilárd testeknek nincs határozott olvadáspontjuk és nincsenek szabályos ismétlődő egységeik. Az amorf szilárd anyag olyan szilárd anyag, amelyben az atomok helyzetének nincs hosszú távú rendje, ellentétben a kristályos szilárd anyagokkal. Az amorf szilárd anyagra példa az ablaküveg. Ezenkívül sok polimer, például a polisztirol is amorf.Az amorf szilárd anyagok két különböző állapotban létezhetnek, a “gumiszerű” és az “üveges” állapotban. Az üveges és gumiszerű állapotok közötti átmenet hőmérsékletét üvegesedési hőmérsékletnek vagy Tg-nek nevezzük.
Érdekes megjegyzés a szilárd testekről: Míg a tömeg teljes hiánya lehetetlenség, az aerogélek úgy tűnik, hogy elég közel járnak hozzá. Az aerogélek a legkönnyebb szilárd anyagok, sűrűségük 1,9 mg/cm3 vagy 1,9 kg/m3 (526,3-szor könnyebb, mint a víz). Az aerogélek, amelyeket néha fagyott füstnek is neveznek, olyan nyitott cellájú polimerek, amelyek pórusainak átmérője kisebb, mint 50 nanométer.
Melyek a folyadékok tulajdonságai?
A folyadékoknak meghatározott térfogatuk van, de áramlással képesek megváltoztatni alakjukat.
A folyadékok abban hasonlítanak a szilárd anyagokhoz, hogy a részecskék összeérnek. A részecskék azonban képesek mozogni.
Mivel a részecskék képesek összeérni, a folyadékok sűrűsége közel áll a szilárd anyagokéhoz.
Mivel a folyadékmolekulák mozogni tudnak, felveszik a tartályuk alakját.
Melyek a folyadékok sajátos tulajdonságai?
Viszkozitás -A folyadék áramlással szembeni ellenállását nevezzük viszkozitásnak
Felületi feszültség — A folyadék molekulái közötti vonzás eredménye, ami miatt a folyadék felülete vékony rugalmas filmként viselkedik a feszültség alatt. A felületi feszültség hatására a víz gömb alakú cseppeket képez.
Gőznyomás — Az a nyomás, amelyet egy szilárd vagy folyékony anyag gyakorol, amikor adott hőmérsékleten egyensúlyban van a gőzével.
Fűtőpont — amikor a gőznyomás = légköri nyomás.
Melyek a gázok tulajdonságai?
A gázoknak nincs meghatározott térfogata vagy alakja. Ha nem korlátozzák a gázokat, akkor a végtelenségig terjednek. Ha bezárva vannak, akkor a tartályuk alakját veszik fel. Ez azért van így, mert a gázrészecskéknek elegendő energiájuk van ahhoz, hogy legyőzzék a vonzóerőket. Az egyes részecskék jól elkülönülnek egymástól, ami nagyon alacsony sűrűséget eredményez.
Mi az anyag negyedik állapota?
Az anyag negyedik állapota a plazma. A plazma ionizált gáz, olyan gáz, amelybe elegendő energiát juttatnak ahhoz, hogy az atomokból vagy molekulákból elektronokat szabadítsanak fel, és mindkét faj, az ionok és az elektronok, együtt tudjanak létezni. A plazma valójában protonok, neutronok és elektronok felhője, ahol az összes elektron elszabadult a megfelelő molekulákból és atomokból, így a plazma nem atomok halmazaként, hanem egészként képes viselkedni. A plazma az anyag leggyakoribb állapota a világegyetemben, amely a látható világegyetem több mint 99%-át teszi ki, és ennek nagy része nem látható. A plazma a természetben is előfordul, és alkotja a Napunk anyagát, a csillagok magját, valamint előfordul a kvazárokban, a röntgensugarakat kibocsátó pulzárokban és a szupernóvákban. A Földön a plazma természetesen előfordul a lángokban, a villámokban és a sarki fényben. A legtöbb űrplazma sűrűsége nagyon alacsony, például a napszélé, amely átlagosan csak 10 részecske köbcentiméterenként. A részecskék közötti ütközések valószínűtlenek – ezért ezeket a plazmákat ütközésmentesnek nevezik.
És most egy ötödik állapot — Bose-Einstein?
Az atomok egyetlen kvantumállapotba való összeomlását Bose-kondenzációnak vagy Bose-Einstein-kondenzációnak nevezik, amit ma már az anyag 5. állapotának tartanak.
A közelmúltban a tudósok felfedezték a Bose-Einstein-kondenzátumot, amit a plazma ellentéteként lehet elképzelni. Ez ultraalacsony hőmérsékleten következik be, közel ahhoz a ponthoz, amikor az atomok egyáltalán nem mozognak. A Bose-Einstein-kondenzátum egy gáznemű szuperfolyékony fázis, amelyet az atomok az abszolút nullához nagyon közeli hőmérsékletre hűtöttek. Az első ilyen kondenzátumot Eric Cornell és Carl Wieman állította elő 1995-ben a boulderi Colorado Egyetemen, 170 nanokelvinre (nK) lehűtött rubídiumatomokból álló gázzal. –Az atomok nagy része ilyen körülmények között a legalacsonyabb kvantumállapotba esik össze, szuperfolyadékot hozva létre. Ezt a jelenséget az 1920-as években Satyendra Nath Bose és Albert Einstein jósolta meg, Bose fotonok statisztikai mechanikájával kapcsolatos munkája alapján, amelyet aztán Einstein formalizált és általánosított.