- Hogyan működik a hiperbár oxigénterápia?
- Milyen állapotok, sérülések vagy javallatok kezelhetők hiperbár oxigénterápiával?
- Mi történik, ha konzultációra jövök?
- Mi történik a hiperbár oxigénterápiás kezelés során?
- Mennyi ideig tart egy kezelés?
- Hány kezelésre lesz szükségem, és milyen gyakran?
- A hiperbár oxigénterápiás kezeléseket fedezi a biztosítás?
- Miért használnak tengerészeti/búvár szakkifejezéseket?
- Vannak különböző típusú kamrák?
- Monoplace kamrák
- Multihelyes kamrák
- Milyen típusú kamrát használnak az Iowai Egyetem kórházai & klinikái?
Hogyan működik a hiperbár oxigénterápia?
A hiperbár oxigénkezelés lényegében a megemelt környezeti nyomás és a belélegzett oxigén koncentrációjának kombinációját használja a vérben lévő oxigén mennyiségének jelentős növelésére. Ez az emelkedett oxigénkoncentráció lehetővé teszi az alaphelyzetben nem elegendő oxigénhez jutó szövetek oxigénellátását, új erek növekedésére ösztönzi ezeket az oxigénhiányos szöveteket, és segít a szervezetnek bizonyos baktériumfajták kiirtásában. Olvasson többet arról, hogyan működik.
Milyen állapotok, sérülések vagy javallatok kezelhetők hiperbár oxigénterápiával?
14 olyan javallat van, amelyek kezelésére a hiperbár oxigénterápiával foglalkozó bizottság engedélyt adott:
- Lég- vagy gázembólia – amikor gázbuborékok jutnak artériákba vagy vénákba
- Szénmonoxid-mérgezés – amikor szénmonoxidot lélegzik be és ebből sérülések keletkeznek
- Klostridiumos myositis és myonecrosis – a lágyrészek gyorsan előrehaladó fertőzése, közismert nevén “gázgangréna”
- Zúzódásos sérülés, rekeszszindróma és egyéb akut traumás iszkémiák – traumából eredő sérülések, a kisebb zúzódásoktól a végtagokat fenyegető sérülésekig
- Dekompressziós betegség – “kanyarodásként” emlegetik, inert gázbuborékok képződése a szövetekben, amelyet általában a merülésből való gyors felemelkedés okoz.
- Arteriális elégtelenség – nem megfelelően gyógyuló sebek
- Súlyos vérszegénység – a vörösvértestek tömegének csökkenése vérzés, hemolízis miatt, vagy aplasia
- Intracraniális tályog – helyi vagy távoli fertőző forrásból származó fertőzött anyag által okozott gyulladás
- Nekrotizáló lágyrészfertőzés – a bakteriális fertőzés egy ritka, de súlyos típusa, amely szövetelhalást okozhat
- Osteomyelitis – a csont vagy a csontvelő fertőzése
- Késleltetett sugárkárosodás (lágyrész- és csontnekrózis) – egyes sugárkezelések a betegeknél a lágyrészek sejtkárosodását hagyják (pl. száj, torok és a gyomor-bélrendszer).
- Károsodott graftok és lebenyek – amikor egy bőrátültetés nem gyógyul be megfelelően
- Akut termikus égési sérülés – súlyos égési sérülések, amelyeket fokozott oxigénnel lehet kezelni
- Idiopátiás hirtelen szenzoros halláscsökkenés – az agy egy bizonyos idegének hibás működése által okozott halláscsökkenés
Mi történik, ha konzultációra jövök?
Természetesen minden beteg tapasztalata némileg eltérő lesz, de általánosságban a következő események történnek:
- A hiperbarikális orvos fogadja Önt, aki felveszi az anamnézist és a fizikális vizsgálatot. Megállapítja, hogy a hiperbárikus kezelések megfelelőek-e az Ön számára, elrendeli a szükséges vizsgálatokat, és megbeszéli a kezelési lehetőségeket.
- Beszélni fog egy légzésterapeutával, aki részletesen megbeszéli a merülés alatti események sorrendjét, megvitatja a kezelések ütemezését, és áttekinti az alkalmazandó kockázatokat és biztonsági óvintézkedéseket.
- Ha krónikus seb miatt keresik fel Önt, fényképeket készítenek a kezelések előrehaladásának megítélése érdekében, és transzkután oxigénmérési vizsgálatot (TCOM) végezhetnek.
Mi történik a hiperbár oxigénterápiás kezelés során?
Egy tipikus kezelés (vagy merülés) során több szakaszból áll.
- Az első szakasz a kompresszió (vagy merülés), amelynek során a kamrát az előírt nyomásra (vagy mélységre), leggyakrabban 2,4 atmoszféra abszolút értékre (ami az óceán felszíne alatt 45 láb mélységnek, azaz 45 láb tengervíznek felel meg) nyomás alá helyezik.
- A kamrát ezen a nyomáson (mélységen) tartják, és a betegek 100 százalékos oxigént lélegeznek be egy csuklyán keresztül.
- A betegeknek ezen oxigénlégzési időszak alatt két légzésszünetet tartanak, amikor levehetik a csuklyát, hogy igyanak egy pohár vizet stb.
- Az oxigénes időszakok befejezése után a kamrát nyomáscsökkentik (vagy felszínre hozzák), és a kezelés befejeződik.
Mennyi ideig tart egy kezelés?
Egy tipikus kezelés általában valamivel több mint két órán át tart. Természetesen a kezelések néha hosszabb ideig is eltarthatnak, különösen akkor, ha a páciensek nehezen tisztítják ki a fülüket a nyomás alá helyezési fázisban.
Hány kezelésre lesz szükségem, és milyen gyakran?
A szükséges kezelések száma és gyakorisága a kezelendő konkrét állapottól függően változik. Sok állapot esetében napi egy kezelés (hétfőtől péntekig) összesen 20-30 kezelésre van szükség, általában összesen négy-hat hétig.
A hiperbár oxigénterápiás kezeléseket fedezi a biztosítás?
Igen. Az Undersea and Hyperbaric Medicine Society számos betegség esetén ajánlja a hiperbár oxigénkezeléseket. A Medicare és a magánbiztosítók nagyobb mértékben elfogadták ezeket az ajánlásokat, és fizetik a HBO kezeléseket ezekben az indikációkban. Ha azonban bármilyen kérdés merül fel a biztosítási fedezettel kapcsolatban, számlázási munkatársaink utánanézhetnek a kérdésnek, és a kezelések megkezdése előtt megerősíthetik a fedezetet.
Miért használnak tengerészeti/búvár szakkifejezéseket?
A klinikai hiperbár oxigénterápiában jelenleg használt technológia és információk nagy részét a világ haditengerészetei fejlesztették ki a második világháború alatt a katonai búvárok (“békaemberek”) és a víz alatti robbantások fejlesztésének eredményeként.
Mellett a hiperbár medicina úttörői közül sokan katonai háttérrel rendelkeztek, és sok jelenlegi gyakorló orvos a búvárkodással kapcsolatos tapasztalatok révén kezdett érdeklődni a hiperbár medicina iránt. Így ezt a búvárkodással kapcsolatos terminológiát továbbra is használják, annak ellenére, hogy a klinikai hiperbár gyakorlat eltávolodott a víz alatti kezdetektől.
Vannak különböző típusú kamrák?
Igen, a kamrákat két kategóriába sorolják: egyhelyes és többhelyes.
Monoplace kamrák
A monoplace kamrákat olyan kamraként határozzák meg, amelyet egyszerre csak egy beteg befogadására terveztek. Ezek általában egy akrilcsőből állnak, amelynek egyik végén ajtó van, amelyen keresztül a beteget a kamrába helyezik. Levegővel vagy oxigénnel lehet őket összenyomni. Ezeknek a kamráknak az az előnye, hogy kevesebb helyet igényelnek, és általában kevésbé költséges a beszerzésük, a karbantartásuk és a személyzetük. Hátrányuk, hogy csak korlátozott hozzáférést biztosítanak a beteghez, és általában korlátozzák a beteg elhelyezését.
Multihelyes kamrák
A többhelyes kamrákat két vagy több beteg befogadására tervezték. Néhány ilyen kamra hatalmas, és 20 vagy több ember befogadására alkalmas. Így nagy fizikai teret és jelentős infrastruktúrát igényelnek a működtetésükhöz, és nagyon drága lehet a beszerzésük, a fenntartásuk és a személyzetük. Előnyük, hogy lehetővé teszik egy belső kísérő alkalmazását, így minden beteghez teljes hozzáférést biztosítanak, ami megkönnyíti a nagyon beteg betegek gondozását. Emellett méretük általában minimalizálja a klausztrofóbiára hajlamos betegek klausztrofóbiáját.
Milyen típusú kamrát használnak az Iowai Egyetem kórházai & klinikái?
A Dr. Peter J.R. Jebson hiperbár medicina létesítmény egy többhelyes kamrát használ, amely hat beteg és egy terapeuta befogadására alkalmas. Ez a legnagyobb hiperbárkamra Iowa államban és az egyetlen többhelyes kamra a középnyugaton, amely sürgősségi betegeket fogad és a hét minden napján, napi 24 órában működik.