A granodiorit olyan intruzív magmás kőzet, amely fanyar textúrájú.a szemcseméret szabad szemmel is látható.a granodiorit képződése lassan hűlő kristályosodás a földfelszín alatt. Hasonló a gránithoz és a diorithoz, de több benne a plagioklász földpát, mint az ortoklász földpát.A QAPF-diagram szerint a granodioritban a kvarc térfogatszázaléknál nagyobb, a földpát 65-90%-a pedig plagioklász. A nagyobb mennyiségű plagioklász a kőzetet tonalitnak jelölné.

Group:

Szín: Jellemzően világos színű.

Szerkezet:

Ásványtartalom: Kvarc, plagioklász, kisebb mértékben ortoklász, biotit (ezek választják el a dioritól) és amfibol ( szarvacska) (a plagioklász mindig nagyobb, mint az összes földpát 2/3-a).

Kovasav (SiO 2) tartalom – 63%-69%.

Név eredet: Az elnevezés két rokon kőzetből származik, amelyek között a granodiorit köztes kőzet: gránit és diorit. A gran- gyök a latin grānum “gabonaszem” szóból származik, egyangol nyelvi származék. A diorit nevét a kőzet kontrasztos színeiről kapta.

Intruszív egyenértékű:

Szerkezet: Masszív,zárványos.

Főbb ásványok:

Major ásványok: Plagioklász, káliföldpát, kvarc, biotit

Kiegészítő ásványok: Kémiai összetétel és osztályozás

A gránodiorit összetétele felsikus intermedier kőzet. A dácit vulkáni megfelelője. A granodiorit nagy mennyiségű nátriumban (Na) és kalciumban (Ca) gazdag plagioklász, káliföldpát, kvarc és kisebb mennyiségű muszkovit csillámot tartalmaz, mint a világosabb színű ásványi komponensek és biotit, amfibolok gyakran belül a hornblende bőségesebb, mint a gránit. A csillám szépen megmunkált hatszögletű kristályokban található, a hornblende pedig tűszerű kristályokként jelenhet meg. Kisebb mennyiségű oxidásványok, köztük magnetit, ilmenit és ulvöspinel, valamint néhány szulfidásvány is jelen lehet.

A granodiorit kőzet keletkezése

A magmás kőzet magma vagy láva lehűlése és megszilárdulása révén alakul ki. A magma származhat a bolygó köpenyében vagy kérgében meglévő kőzetek részleges olvadékából. Az olvadást általában három folyamat közül egy vagy több okozza: a hőmérséklet emelkedése, a nyomás csökkenése vagy az összetétel megváltozása. A kőzetté szilárdulás vagy a felszín alatt intruzív kőzetként, vagy a felszínen extruzív kőzetként történik. Az vulkáni kőzetek kristályosodással szemcsés, kristályos kőzetekké alakulhatnak, vagy kristályosodás nélkül, természetes üvegekké.

Az intruzív vulkáni kőzetek magmából keletkeznek, amely lehűl és megszilárdul egy bolygó kérgén belül, amelyet már meglévő kőzetek vesznek körül (ezeket nevezik országos kőzeteknek); a magma lassan hűl le, és ennek eredményeként ezek a kőzetek durva szemcséjűek. Az ilyen kőzetekben lévő ásványszemcsék általában szabad szemmel is azonosíthatók. Az intruzív kőzetek osztályozhatók az intruzív test alakja és mérete, valamint az intruzív test más képződményekhez való viszonya alapján is. Tipikus intruzív képződmények a batholitok, a kőzethalmazok, a laccolitok, a párkányok és a gócok. Amikor a magma a földkéregben megszilárdul, lassan lehűl, és durva szerkezetű kőzeteket, például gránitot, gabbrót vagy dioritot képez.

A nagyobb hegyvonulatok központi magjai intruzív vulkáni kőzetekből, általában gránitból állnak. Az erózió által feltárva ezek a magok (az úgynevezett batholitok) hatalmas területeket foglalhatnak el a Föld felszínén.

Mi a különbség a gránit és a granodiorit között?

Ezeket a kőzeteket mindkettőt a gránitok közé sorolják, mert mindkettő kvarcban gazdag. A gránit főként kálium-földpátokat tartalmaz, és alacsony a sötét vas- és magnéziumásványok aránya. Ezzel szemben a granodiorit több plagioklász (kalcium és nátrium) földpátot tartalmaz, mint káliumföldpátot, és több sötét ásványa van. Így sötétebb színű, mint a gránit. A gránit és a granodiorit kémiai és röntgenvizsgálatával “ujjlenyomatot” lehet készíteni ezekről a kőzetekről, megmondva pontos összetételüket és azt, hogy hol keletkezhettek.

Hol található

A granodiorit, akárcsak a diorit, egy szubdukciós zóna feletti mafikus alapkőzet frakcionált olvadásának eredménye. Általában vulkáni ívekben és a kordiller-hegységképződésben (szubdukció egy kontinens pereme mentén, mint például az Andok-hegység esetében) keletkezik. Nagy kiterjedésű (sok ezer négyzetkilométeres) katolitokban keletkezik, és magmát küld a felszínre, hogy andezitlávákkal összetett vulkánokat hozzon létre.

A kőzet felhasználása

• A granodioritot leggyakrabban zúzott kőzetként használják útépítéshez.
• Építőanyagként, homlokzat- és burkolóanyagként, valamint díszítőkőnek is használják.
• A római Pantheon portikusz oszlopai egyetlen, egyenként 12 méter magas és 1,5 méter átmérőjű gránodioritból készültek.

Tények a kőzetről

• A gránodiorit az egyik leggyakoribb vulkáni kőzet.
• Ez a kőzet részben a savanyú gránitokra, részben pedig az intermediter kőzetekre jellemző tulajdonságokkal rendelkezik.
• A granodiorit vonzó, durva szemcséjű kőzet. A kőzet tömegét alkotó kristályok szabad szemmel is jól láthatók.
• A granodiorit fő ásványai a földpát, a kvarc, a szarublende, az augit és a csillám.
• A granodioritnak két fő színváltozata van. Az egyik a rózsaszín, a kőzetben lévő legtöbb földpát színe miatt. A fehér granodiorit halvány színű földpátot tartalmaz.
• Ez a kőzet a gránithoz hasonlóan néz ki. Ásványainak vizsgálatakor és az összes szilícium-dioxid-tartalom kiszámításakor látható, hogy ez egy köztes, nem pedig savanyú kőzet.
• A vulkáni betörések számos típusában megtalálható a granodiorit, különösen azokban, amelyek valamilyen mélységben a Föld felszíne alatt keletkeztek.
• A dél-kaliforniai óriásbatholit több mint 7700 km2 területet fed le. Ennek nagy része gránodioritból áll.
• Színe és kristályos megjelenése miatt a gránodioritot díszítő célokra használják.