A kambodzsai menekültek körében egy pszichiátriai klinikán a szellemekkel való találkozások a trauma ontológiájának kulcsfontosságú részét, a distressz egyik legfontosabb idiómáját találták. A betegek 54 százalékát zaklatták szellemekkel való találkozások az elmúlt hónapban. A szellemekkel való találkozás súlyossága az elmúlt hónapban erősen korrelált a PTSD súlyosságával (r = .8), és az elmúlt hónapban szellemekkel zaklatott betegek 85,2%-ának volt PTSD-je, szemben a szellemekkel nem zaklatottak 15,4%-ával, esélyhányados 31,8 (95%-os megbízhatósági szint 11,3-89,3), Chi négyzet = 55,0, p < .001. A szellemlátogatások többféle tapasztalati modalitásban fordultak elő, amelyeket három tudatállapotba lehetett besorolni: teljes alvás (azaz álomban), hipnagógia, azaz elalváskor vagy ébredéskor (azaz alvásparalízisben és nem-SP hallucinációkban), és teljes ébrenlét (azaz hallucinációkban, vizuális aurában, szomatikus érzésekben , és lábgörcsökben). Ezek a szellemlátogatások többféle aggodalmat keltettek – például a halálra rémüléstől vagy a lélek elhívásától – egy kidolgozott kozmológia részeként. Több heurisztikus modellt mutatnak be, köztük a trauma és a szellemlátogatás kölcsönhatásának biokulturális modelljét. A cikk megállapításait egy bővített eset illusztrálja.