Template:Infobox actorGertrude Lawrence (1898. június 4. – 1952. szeptember 6.) az 1930-as és 1940-es években népszerű színésznő és musicalszínésznő volt, aki a londoni színpadon és a Broadwayn, valamint számos filmben szerepelt. Különösen Noel Coward könnyű vígjátékaihoz kötik.

Az angol és dán származású Gertrude Alexandria Dagmar Lawrence-Klasen néven született Londonban, Angliában, és már tízéves korában hivatásos színésznő volt. Katolikus zárdaiskolába küldték, és az Italia Conti Akadémiára járt, feltehetően azért, hogy elkerülje a bajt. Az 1920-as években Beatrice Lillie beugrója volt Andre Charlot londoni revüiben, 1921-ben pedig az “A-tól Z-ig” című revüben Jack Buchanan Furber és Braham “Limehouse Blues” című darabját mutatta be. Akkor vált sztárrá, amikor a revüt 1924-ben és 1926-ban a Broadwayre vitték. Korának egyik legkiválóbb komédiásnője volt, aki egyszerre tudott pofonegyszerű bohócot és elegáns hölgyet játszani. Nagy karizmájáról azok tanúskodnak, akik látták a színpadon, de filmjei nehezen tudják átadni báját.

Az első világháború alatt ment férjhez Francis Gordon-Howley rendezőhöz, 1928-ban elváltak, egy lányuk született, Pamela (1918-2005). 1928-ban bejelentette eljegyzését Bertrand L. Taylor Jr. New York-i tőzsdeügynökkel, de a házasságot végül lefújták. Lawrence ezután 1940. július 4-én feleségül ment Richard Aldrichhez, egy kékvérű családból származó amerikai színháztulajdonoshoz, és haláláig házasok maradtak. A Douglas Fairbanks Jr. filmsztárral folytatott viszonya mellett leszbikus viszonyai is voltak, köztük egy sokat pletykált kapcsolat Dame Daphne du Maurier brit írónővel, és a jelek szerint magával Beatrice Lillie-vel is, aki Lawrence-re utalva azt mondta: “Jobban ismertem őt, mint a férjét”. A Lawrence és Du Maurier között írt szenvedélyes leveleket egy 1993-as életrajzban tették közzé Du Maurier-ről, aki sokáig túlélte egykori szerelmét. Úgy tűnik, Lawrence-nek sokkal korábban viszonya volt du Maurier saját apjával, Sir Gerald du Maurier-vel is; Daphne du Maurier valójában úgy hivatkozott Lawrence-re, mint “apa utolsó színésznőszerelmére”.

Lawrence színpadi személyisége zeneszerzőket és írókat inspirált. George és Ira Gershwin neki írta az Oh, Kay! című darabot, a közkedvelt “Someone to Watch Over Me” című dallal. Ő volt az első brit színésznő, aki főszerepet kapott a Broadwayn. Cole Porter neki írta a Nymph Errant című darabot, amelyet 1933-ban mutattak be Londonban. Noel Coward a Private Lives és a Tonight at 8:30 (kilenc egyfelvonásos musicalből és színdarabból álló ciklus) című darabokat írta neki. Liza Elliotként szerepelt Moss Hart, Kurt Weill és Ira Gershwin Lady in the Dark című pszichoanalitikus musicaljében (a filmváltozatban Ginger Rogers játszotta), és a második világháborúban a csapatok népszerű szórakoztatója volt.

1946-ban Lawrence látta az Anna and the King of Siam című könyv filmváltozatát, amelyről úgy döntött, hogy tökéletes musical lenne belőle. Rábeszélte az amerikai Rodgers és Hammerstein csapatot, hogy írják meg neki. Az eredmény a The King and I lett, amely olyan emlékezetes dalokat mutatott be, mint: “Hello Young Lovers”, “Getting to Know You” és “Shall We Dance”.

A The King and I 1951-ben nyílt meg a Broadwayn, Lawrence-szel Anna szerepében, és ez volt a legnagyobb sikere. Szintén ebben az évben kapta meg a Harvard Egyetem híres előadói társulatától, a Hasty Pudding Theatricals-tól az első rangos “Az év nője” díjat. 1952-ben Anna Leonowens szerepéért elnyerte a legjobb színésznőnek járó Tony-díjat. Sajnos ez volt egyben az utolsó is.

Lawrence mindössze 54 éves korában, New Yorkban halt meg májrákban, ami sárgaságot okozott nála, és a Massachusetts állambeli Uptonban, a Lakeview temetőben temették el a Király és én második felvonásából származó rózsaszín “Shall We Dance?” ruhájában.

Az 1968-as életrajzi filmben, a Star! Lawrence-t Julie Andrews alakította.

Lawrence unokája a jazz-szaxofonos Benn Clatworthy, aki lányának, Pamela Gordon-Howley festőművésznek és második férjének, Robert Clatworthy brit szobrásznak a gyermeke.

Broadway

• Andre Charlot 1924-es revüje – 1924
• Charlot Revue – 1925
• Oh, Kay! – 1926
• Kincses lány – 1928
• Gyertyafény – 1929
• The International Review – 1930
• Magánélet – 1931
• Ma este 8 órakor:30 – 1936
  • Hands Across the Sea
  • Red Peppers
  • The Astonished Heart
  • We Were Dancing
  • Shadow Play
  • Fumed Oak
  • Ways and Means
  • Family Album
  • Still Life
• Susan and God – 1937
• Skylark
• Lady in the Dark – 1941
• Gratefully Yours – 1942
• Pygmalion – 1945
• The King and I – 1951

Template:Start boxTemplate:Succession boxTemplate:End

Filmek

• A párizsi csata – 1929
• Nem vagyunk mi mindannyian? – 1932
• Lord Camber hölgyei – 1932
• No Funny Business – 1933
• Mimi – 1935
• Rembrandt – 1936
• A férfiak nem istenek – 1936
• Nagy Katalin – 1936
• Nagy Katalin – 1948
• The Glass Menagerie – 1950

• Gertrude Lawrence Internet Broadway Database oldala
• Gertrude Lawrence Internet Movie Database oldala
• Broadway Cafe Society.com – The Entertainers: Gertrude Lawrence

Ez az oldal a Wikipédia tartalmát használja. Az eredeti cikk címe: Gertrude Lawrence. A szerzők listája az oldal előzményei között látható. Az LMBT Infóhoz hasonlóan a Wikipédia szövege a Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0.

alatt érhető el.