A G-pont felfedezése és anatómiájának és szövettanának igazolása megnyitotta az utat a jobb megértéshez. 2012-ig a G-pontot fiziológiai szexuális válaszjelenségként definiálták, amelynek nem volt azonosítható anatómiai korrelációja. E meghatározás gyengesége, hogy egy fiziológiai válasz nem létezhet anatómiai alap nélkül, ezért fogalmazódott meg a jelen tanulmányt motiváló kérdés: Elegendők-e a jelenlegi tudományos-klinikai adatok a G-pont anatómiai létezésével kapcsolatos vita feloldásához? Fontos leszögezni, hogy a G-pontról eddig nem jelent meg szisztematikus áttekintés. A kézi és elektronikus keresés során a G-pontot leíró postmortem és in vivo tanulmányokat és a PRISMA-IPD-irányelvek szerint közölt eredményeket találtunk. A jelen áttekintés célja az volt, hogy bizonyítékokon alapuló információkat nyújtson a G-pontra vonatkozóan. A cikkek minőségét validált eszközökkel értékelték. A G-pontra vonatkozó, 1950-től 2019 májusáig terjedő időszak publikációit tekintették át. A vizsgált 279 teljes szövegű cikkből 30 felelt meg a támogathatósági kritériumoknak. Az eredmények azt mutatják, hogy megbízható tudományos-klinikai adatok támasztják alá az anatómiai G-pont struktúra létezését. Az átmeneti elülső-disztális hüvelyfali duzzanatot a G-pont struktúrán belüli vérbecsapódás okozza. A szövettani vizsgálat hatékonyan kizárta a G-pontot, mivel a szerv nem lehet felelős a női magömlésért, mivel nem volt azonosítható mirigyszövet. Végül, e vizsgálat eredményei segíthetnek új terápiás, sebészeti beavatkozások kifejlesztésében a másodlagos G-pont diszfunkció kezelésére. Ezenkívül ez az áttekintés bőséges lehetőségeket jelez a további tudományos-klinikai vizsgálatokra, és ezáltal előrébb vitte a területet. Clin. Anat. 32:1094-1101, 2019. © 2019 Wiley Periodicals, Inc.