(Salamanca, 1510 körül – ?, 1554) spanyol felfedező életrajza. Nemesi családból származott, és 1535-ben Antonio de Mendoza alkirállyal útnak indult Új-Spanyolországba. Megérkezése után három évvel Új-Galícia kormányzójává nevezték ki. Culiacánban levert egy indiánlázadást, és ezzel megakadályozta a spanyolok visszavonulását, valamint hozzájárult olyan városok felvirágoztatásához, mint Guadalajara.

Francisco Vázquez de Coronado

Amikor Mexikóba eljutott a hír az Új-Mexikó északi részén fekvő mesés “Cibola és Quivira hét városáról”, amelyek a legenda szerint hatalmas gazdagságot tartogattak, Vázquez Mendoza alkirály parancsára expedícióra indult. Két és fél hónapos utazás után megérkezett Cibolába, és az ígéretes meséket hamisnak találta: a hét város nem volt más, mint egy sivatag, amelyet szegénységben élő emberek laktak.

Tudván, hogy a környéken más lakott területek is vannak, Pedro de Tovarra bízta a felfedezést, aki hét másik várost fedezett fel, amelyek népesebbek voltak Cibolánál. Nem sokkal később az expedíció többi tagja felfedezte a Grand Canyont és a Colorado torkolatát, a Kaliforniai-öblöt, valamint a Rio Grande del Norte partján fekvő Tiguex régiót.

Ez utóbbiban telepedett le Vázquez 1540 és 1541 telén, még mindig meg volt győződve arról, hogy megtalálja Quivirát. Ezzel a céllal hagyta el Tiguexet 1541-ben, és bejárta a Mississippi és a Sziklás-hegység közötti síkságokat, egészen a mai Kansasig.

A talált település – a Quivira indiánok által lakott bohió-csoport – megjelenése miatt csalódottan indult először útnak a mai Új-Mexikó, Texas, Oklahoma és Kansas államokon keresztül. 1542 tavaszán visszatért Mexikóba, ahol Mendoza alkirály hidegen fogadta és felelősségre vonta, amiért felhagyott megbízott vállalkozásával.

How to cite this article:
Ruiza, M., Fernández, T. and Tamaro, E. (2004) . In Életrajzok és életek. Az online életrajzi lexikon. Barcelona (Spanyolország). Retrieved from .