A Floppy Eyelid Syndrome (FES) gyakran fel nem ismert oka a krónikus, nem fertőző egy- vagy kétoldali papilláris kötőhártya-gyulladásnak. Laza, petyhüdt szemhéjak jellemzik, amelyekhez pontszerű epithelialis keratopathia (PEK), az oldalsó szempillák ptosisa és tipikus kötőhártyaelváltozások társulnak.

A petyhüdt szemhéj szindrómát először Culbertson és Ostler (1981) írta le. Ezt megelőzően nem ismerték el sajátos entitásként. A szindrómát túlsúlyos férfi betegeknél figyelték meg, akiknek petyhüdt, gumiszerű és könnyen kifordítható felső szemhéjuk volt. A felső palpebralis kötőhártya változó, krónikus papilláris kötőhártya-gyulladással társulhat.

Mindkét nemű beteget érint, életkora két és nyolcvan év között változik, de gyakrabban érinti a középkorú elhízott férfiakat. A szemhéjak petyhüdtségét a tarsus lazasága okozza. A tarszális elasztin csökkenése hozzájárul a szemhéjak lazaságához.

A FES az elülső szegmentum érintettsége mellett glaukómával és papillaedomával is társulhat a megemelkedett intrakraniális nyomás miatt.

A FES-hez számos szisztémás betegség társulhat, például diabetes mellitus, hyperthyreosis és magas vérnyomás. Ezek a betegségek jobban korrelálhatnak az elhízott betegek túlsúlyával ebben a betegségben. Úgy tűnik, hogy az obstruktív alvási apnoe különös kockázatot jelent, különösen a FES-ben szenvedő elhízott férfiak esetében.

Tünetek

A szindrómát a diffúz papilláris kötőhártya-gyulladás, a laza felső szemhéj, amely könnyen kifordul (pozitív Lid eversion jel), és a puha gumiszerű tarsus, amely önmagára hajtható, jellemzi. Ehhez társulhat szempilla ptosis, amely általában a felső szemhéj oldalsó szempilláit érinti.

A kezeletlen FES-hez társulhat

• A szemek irritációja.
• A szemek párásodása vagy váladékozása.
• Blepharoptosis és dermatochalasis következhet be a szemhéj-párna érintkezés miatti ismétlődő mechanikus trauma következtében.
• Punkciós szaruhártya keratopathia.
• Fertőző keratitis.
• Bilaterális szaruhártya neovaszkularizáció.
• Korona fekélyesedés.
• Korona hegesedés.
• visszatérő szaruhártya eróziós szindróma.
• Filamentáris keratitis.

Az alsó szemhéj ektropiuma is előfordulhat.

Az okok

Változatos okokat hoztak fel etiológiai tényezőként.

• Az elasztin mennyiségének csökkenése: Vizsgálatok kimutatták az elasztin mennyiségének jelentős csökkenését a tarsalis lemezben és a szemhéj bőrében. Ezt valószínűleg a szem dörzsölésével járó ismételt mechanikai igénybevétel vagy az alvási szokások idézik elő. A FES-ben szenvedő betegek következetesen arccal lefelé, a szemüket a párnához szorítva alszanak. A rendellenesség lehet kétoldali vagy egyoldali, de a szem szoros korrelációban van azzal az oldallal, amelyen a beteg előszeretettel alszik.
• A laza szemhéj rossz kontaktusa a szemgolyóval: A laza szemhéj és a szemgolyó rossz érintkezése a meibomi mirigyek és a könnyfilmek rendellenességeivel együtt hozzájárulhat a szindrómához. A könnyfilm rendellenességeit lipidhiány jellemzi, ami a könnyek gyors párolgási sebességét eredményezi.
• Obstruktív alvási apnoe (OSA): Az obstruktív alvási apnoe hozzájárulhat a helyi szemhéj iszkémiához, amely szerepet játszhat a FES kialakulásában. Ezt az iszkémiát súlyosbíthatja az OSA hipoventilációja. Ezek a betegek a légutak részleges vagy teljes összeomlását mutatják belégzéskor.

Diagnózis

A diagnózis felállítása a

• laza, tágítható tarsolylemez azonosításától függ.
• A kötőhártya papilláris elváltozásai.
• Klasszikus esetekben a tarsolylemezek kész everziója a szemöldök felső húzására.

Differenciáldiagnózis

Ez megkülönböztethető olyan állapotoktól, mint

Allergiás kötőhártya-gyulladás.

Ectropium.

Atopic keratoconjunctivitis.

Giant papillaris conjunctivitis.

Superior limbic keratoconjunctivitis.

Dermatochalasis.

Kezelés

A kezelést orvosi felügyelet mellett kell végezni.A kezelés a tarsus alvás közbeni everziójának megszakítására irányul.

Az orvosi terápia:

Az alábbiakból áll:

• Mechanikus árnyékolás: A szemhéjak mechanikus árnyékolása szalaggal megakadályozhatja az everziót.
• Alvómaszk: Az alvómaszk segít megszakítani a szemhéj-párna érintkezést alvás közben.
• Helyi kenés: A tüneti helyi kenés segít a szem irritációjának és folyásának enyhítésében.
• Kerülje a dörzsölést: A betegeknek kerülniük kell a szem dörzsölését.

Sebészeti kezelés:

A szemhéjak összehúzására irányuló sebészeti eljárások nem biztos, hogy sikeresek lesznek, hacsak nem oldják meg az arccal lefelé alvó helyzetet. Mivel a FES-ben szenvedő betegek többségének OSA-ja lesz, annak megoldása a fekvő alvási pozícióval együtt fontos.

• A szemhéjak vízszintes megrövidítése: A szemhéjak vízszintes megrövidítésével lehet próbálkozni. A szemhéjak hajlamosak visszahúzódni és kinyúlni.
• Oldalsó canthopexia: Az oldalsó canthopexia a szemhéj rövidítésének hatékonyabb formája lehet.
• Tarsorrhaphia: Azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak a horizontális szigorításra, tarsorrhaphia szükséges lehet a szemhéj everziójának megakadályozására.

A horizontális szigorítás során ptosis javítás, szempilla reponálás és szemhéjplasztika is végezhető.