Fingolfin | |
---|---|
Noldo | |
“Crossing the Helcaraxë” Jenny Dolfen | |
Biográfiai adatok | |
Elhangzás | S, |
Más nevek | Ñolofinwë (Q, fn), Aracáno (Q, mn) |
Címek | A Noldor főkirálya, Észak királya |
Helyszín | Tirion, Hithlum |
Nyelv | Quenya, Sindarin |
Születés | Y.T. 1190 Tirion |
Szabály | F.A. 7 – 456 |
Halál | F.A. 456 (3426 éves) Anfauglith |
Család | |
Ház | Finwë háza, Megalapította a Fingolfin-házat |
Szülők | Finwë és Indis |
Szülők | Fëanor (féltestvér), Findis, Írimë és Finarfin |
Férj | Anairë |
gyermekek | Fingon, Turgon, Aredhel és Argon |
Fizikai leírás | |
Nem | Férfi |
magasság | magas |
Hajszín | sötét |
Ruházat | ezüst páncélzat, kék, kristályokkal kirakott pajzs |
Fegyverzet | Ringil |
Steed | Rochallor |
Galéria | Fingolfin képei |
“Fingolfin volt a legerősebb, a legkitartóbb és a legbátrabb.” – Quenta Silmarillion, “Eldamarról és az Eldalië fejedelmeiről”
Fingolfin volt a Beleriandban uralkodó Noldorok első Főkirálya, Finwë és Indis legidősebb fia, Findis öccse, Írimë és Finarfin idősebb testvére, Fëanor fiatalabb féltestvére. Felesége Anairë volt, gyermekei pedig Fingon, Turgon, Aredhel és Argon.
Tartalom
- 1 Történelem
- 1.1 Korai élet
- 1.2 Utazás Középföldre
- 1.3 Királykodás
- 2 Etimológia
- 3 Más nevek
- 4 Genealógia
- 5 A legendárium más változatai
- 6 Küls. linkek
- 7 Hivatkozások
Történelem
Korai élet
Fingolfin volt Finwë fiai közül a legerősebb és legvitézebb. Mivel különböző anyák voltak, ő és idősebb féltestvére, Fëanor sosem éreztek szoros kapcsolatot egymással. A rokonság hiánya rivalizálássá alakult, amikor Melkor titokban mindkettőjüknek elmondta, hogy a másik el akarja űzni őket Tirionból.
Half Brothers by Tuuliky
A Két Fa napjaiban Valinorban, amikor Melkor hazugságai gyökeret vertek a Noldor elméjében, a Noldorok egy része azt kezdte hinni, hogy a Valar valahogy visszatartja őket attól, hogy visszamenjenek Cuiviénenbe, Középföldre. Melkor ravaszsága miatt az általa elvetett gyanú felülírta a Noldorok tudását, hogy a Valarok legnagyobb ajándéka a teljes szabad akarat.
Fëanor volt az első, aki a Valarok ellen szólalt fel, és Finwë összehívta házának összes urát, hogy megoldják a kérdést. Miközben Fingolfin az apjával vitatkozott, hogy meggyőzze őt Fëanor megfékezéséről, az utóbbi teljesen felfegyverkezve érkezett az általa titokban kovácsolt fegyverekkel. Bár Fingolfin elfogadta őt rangidősének, Fëanor a kardjával megfenyegette a fegyvertelen Fingolfint, mire Fingolfin meghajolt apja, Finwë előtt, és távozott, hogy aztán Fëanor kövesse, és nyilvánosan ismét megfenyegesse. Ennek a fenyegetésnek a Mindon, Finwë király székhelye előtti főtéren sokan szemtanúi voltak, amikor Fëanor kivonta a kardját, és a hegyét Fingolfin mellének szegezte.
E nyilvános megaláztatás láttán Fingolfin csendben megfordult, és szó nélkül elsétált Fëanorhoz, hogy elkerülje a megosztottságot és a széthúzást apja házában és a Noldorok között.
Melkor Valinorból való menekülése után, a Manwë által az Eldarok megbékélésére rendezett lakomán Fingolfin nyilvánosan megbocsátott Fëanornak, és “vér szerinti féltestvérnek, szívbeli testvérnek” nevezte őt.
Utazás Középföldére
Miután Finwë király meghalt, akit Morgoth meggyilkolt, Fëanor összegyűjtötte a Noldorokat és szenvedélyes beszédet tartott. Szinte az összes Noldor követte őt a Száműzetésbe, két féltestvérével együtt. Fingolfin vezette a Noldor legnagyobb seregét, amikor elmenekültek Ámánból Középfölde felé, bár ezt nem tartotta bölcs dolognak; nem akarta Fëanorra hagyni a népét. Ahogy teltek a napok a száműzetésben, a Noldorok közül egyre többen kezdtek Fëanor ellen beszélni, mert az útjuk nehéz volt, és féltek Mandos jóslatától. Miután Fëanor noldorjai az Első Királymészárlás után megszerezték a Teleri hajóit, Fëanor és követői ezekkel hajózott át a tengeren. Fëanor felgyújtotta a hajókat, miután elérte Középföldet, partra vetve a többieket, mert úgy gondolta, hogy Fingolfin követői haszontalannak bizonyulnak.
Fingolfin és népe messziről látta a hajók füstjét, és inkább a jeges Helcaraxën keresztül utazott, mert szégyelltek visszamenni Valinorba, és haragudtak Fëanorra. Az út nehéz volt, és sokan meghaltak, mégis reménységgel töltötte el őket, amikor először meglátták a Holdat. Nem sokkal később, a Nap felkelésekor Angband kapujához érkezett, és rájuk csapott, de Morgoth rejtve maradt odabent. Fingolfin és a Noldorok, felismerve, hogy így nem győzhetnek, ezután a Mithrim-tó északi partjára érkeztek, ahonnan a sereg fëanori része visszavonult.
Királyság
Röviddel Fëanor halála után legidősebb fia, Maedhros Morgoth fogságába esett. Ezt megtudva Fingolfin legidősebb fia, Fingon megmentette Maedhrost, akivel jó barátságot ápolt. Maedhros ennek következtében a Noldorok Mithrimben tartott tanácskozásán lemondott a királyságra való igényéről. Így Fingolfin lett Középfölde első noldori főkirálya. Hithlumból uralkodott, a Mithrim-tó északi partjánál.
Morgoth és a Noldorok Főkirálya Ted Nasmith
Miután legyőzte az orkokat a Dagor Aglarebben (“Dicsőséges Csata”), Fingolfin közel négyszáz évig fenntartotta Angband ostromát. Az ostromnak azonban Morgoth hirtelen támadásai vetettek véget a Dagor Bragollachban (“Hirtelen lángok csatája”), és Beleriand sok népe elmenekült. Végül Fingolfin egyedül lovagolt Angbandba, hogy egyszemélyes harcra hívja ki Morgothot. Akik látták őt, azt hitték, hogy maga Oromë érkezett meg; mert a düh nagy őrülete volt rajta, úgyhogy a szemei úgy ragyogtak, mint a Valarok szemei.
Ebben a hatalmas árnyékban egykor
Fingolfin állt: pajzsát viselte
égszínkék mezővel és kristálycsillaggal
, mely messziről sápadtan ragyogott.
Hatalmas haraggal és gyűlölettel
elkeseredetten csapott le arra a kapura,
a gnóm királyra, ott állt magányosan,
míg végtelen kőerődök
elnyelték a vékony, tiszta csengésű éles
ezüstszarv és kopjafa zöldjét.
-Lay of Leithian, XII. ének, 3538-3547. v.
Fingolfin ott halt meg egy hatalmas párbaj után, hétszer megsebesítette Morgothot Ringil kardjával, és még egy utolsó büntető csapást mért Morgoth lábára, mielőtt megtörte a főkirályt. Morgoth sebei soha nem gyógyultak be a csata után, és ezután is sántított. Thorondor, a Sasok királya megmentette Fingolfin holttestét, és egy Gondolin fölé magasodó hegycsúcsra vitte, Turgon pedig halomsírt emelt apja maradványai fölé.
Fingon halála után a Noldorok főkirálya lett.
Etimológia
Fingolfin.mp3 | |
Az Ardamir által. (Segítség; további cikkek) | |
A Fingolfin név szindarin, de soha nem glosszázzák, bár azt mondják, hogy a Finwë Ñolofinwë (“Bölcs Finwë”) név szindarizált formája.
A noldorin nyelvszakaszban azonban a Fingolfin “Mágikus készség”-ként szerepel. A későbbi változatokban Tolkien fontolóra vette, hogy a nevet Ingolfinra változtatja, mintha az Ingoldóból származna, de az ötletet hamarosan elvetette.
Egyéb nevek
Az apja neve Ñolofinwë volt, az apja nevéhez a ñolo (a “bölcsességgel” kapcsolatos) szárat csatolták. Később, a Noldorok Száműzetése idején Fingolfin e név elejéhez Finwë-t csatolta, annak érdekében, hogy apja halála után ő legyen a Noldorok királya. Így lett Finwë-ñolofinwë.
Az anyja neve Aracáno (“Főfőnök”) volt, amit fiának, Argonnak adott.
Korábbi címei a noldorin nyelvben Aran Chithlum (“Hithlum királya”) és Taur Egledhrim (“A száműzöttek királya”) voltak.
Genealógia
A Legendárium egyéb változatai
Fingolfin első megjelenése a Legendáriumban egy prózai töredékben található, amelyben Golfin, Gelmir fia néven szerepel, és egy ezüstkardot ábrázoló címert visel aranyon.
- Vajon Fingolfin legyőzte volna Morgothot halálos harcban? írta Michael Martinez
- J.R.R. Tolkien, Christopher Tolkien (szerk.), Középfölde népei, “XI. The Shibboleth of Fëanor”, “The case of the Quenya change of Þ to s”, p. 336
- J.R.R. Tolkien, Christopher Tolkien (szerk.), The Silmarillion, “Quenta Silmarillion: Of Eldamar and the Princes of the Eldalië”
- J.R.R. Tolkien, Christopher Tolkien (szerk.), The Silmarillion, “Quenta Silmarillion: Of the Silmarils and the Unrest of the Noldor”
- J.R.R. Tolkien, Christopher Tolkien (szerk.), The Silmarillion, “Quenta Silmarillion: The Darkening of Valinor”
- J.R.R. Tolkien, Christopher Tolkien (szerk.), The Silmarillion, “Quenta Silmarillion: Of the Flight of the Noldor”
- 6.0 6.1 6.2 6.3 J.R.R. Tolkien, Christopher Tolkien (szerk.), The Silmarillion, “Quenta Silmarillion: A Noldor visszatéréséről”
- 7.0 7.1 J.R.R. Tolkien, Christopher Tolkien (szerk.), The Silmarillion, “Quenta Silmarillion: Of the Ruin of Beleriand and the Fall of Fingolfin”
- 8.0 8.1 J.R.R. Tolkien, Christopher Tolkien (szerk.), The Peoples of Middle-earth, “XI. Fëanor sírboltja”, “Finwë leszármazottainak nevei”, 344-345. o.
- J.R.R. Tolkien, Christopher Tolkien (szerk.), Az elveszett út és más írások, harmadik rész: “The Etymologies”, “PHIN”
- 10.0 10.1 J.R.R. Tolkien, “Words, Phrases and Passages in Various Tongues in The Lord of the Rings: Eldarin Roots and Stems”, in: Parma Eldalamberon XVII (szerkesztette Christopher Gilson), p. 118
- J.R.R. Tolkien, Christopher Tolkien (szerk.), The Peoples of Middle-earth, “XI. The Shibboleth of Fëanor”, “Notes”, 360. o. Vö. még p. 345
- J.R.R. Tolkien, Christopher Tolkien (szerk.), Az elveszett út és más írások, harmadik rész: “Az etimológiák”, “TĀ”
- J.R.R. Tolkien, Christopher Tolkien (szerk.), The Shaping of Middle-earth, “I. Az elveszett meséket követő prózai töredékek: (ii)”, pp. 7-8
Fingolfin House of Finwë Született: Y.T. 1190 Meghalt: F.A. 455
|
||
Vacant Fëanor, amíg Y.T. 1497 |
A Noldor fő királya F.A. 7 – 456 |
Utána: Fingon |
visszakeresve.