-
Nagyobb szövegméretNagy szövegméretRendes szövegméret
- Mi a fibuláris hemimélia?
- Melyek a fibuláris hemimélia jelei &Tünetei?
- Mi okozza a fibuláris heméliát?
- Hogyan diagnosztizálják a fibuláris heméliát?
- Hogyan kezelik a fibuláris heméliát?
- Milyen műtétekkel kezelhető a fibuláris hemimélia?
- Epiphysiodesis
- Lábhosszabbító műtét
- Más műtétek
- Súlyos fibuláris hemimélia kezelése
- Hogyan segíthetnek a szülők?
Mi a fibuláris hemimélia?
A fibuláris hemiméliás gyermekek rövid vagy hiányzó fibulával (az alsó lábszár két csontjának egyike) születnek. A lábszár, a boka és a lábfej más csontjai is érintettek lehetnek.
A legtöbb fibuláris hemíliában (FIB-yoo-luhr heh-me-MEEL-yuh) szenvedő gyermeknek az egyik lábában, de van, akinek mindkét lábában. A csontproblémákat kezelő szakembereknek számos lehetőségük van arra, hogy segítsenek a hemiméliás gyerekeken.
Melyek a fibuláris hemimélia jelei &Tünetei?
Itt van néhány dolog, amit a szülők láthatnak, ha egy baba hemiméliával születik:
- Ha az egyik lábból hiányzik a csont egésze vagy egy része, a láb rövidebb, mint a másik. Az orvosok ezt lábhosszeltérésnek nevezik.
- Mivel a sípcsont rövid vagy hiányzik, előfordulhat, hogy a bokaízület nem úgy alakul ki, ahogyan kellene. A boka és a lábfej a normálistól eltérően nézhet ki.
- A gyermek térde és alsó lábszára befelé hajolhat.
- A gyermek alsó lábszára kiugorhat.
- A lábfejnek nem mind az öt lábujja lehet.
A hemiméliás babának olyan problémái lehetnek, amelyeket a szülők nem látnak. Az orvosok ezeket fizikai vizsgálatokkal és tesztekkel találhatják meg:
- A csípőízület túl sekély lehet.
- A térdet összetartó szalagok (erős, rugalmas szövetszalagok) egy része gyenge lehet vagy hiányozhat.
Mi okozza a fibuláris heméliát?
A tudósok és az orvosok nem tudják pontosan, miért születnek a babák fibuláris heméliával. De azt tudják, hogy semmi, amit az anya a terhesség alatt tesz, nem okozza a problémát. A szülők nem tudják megakadályozni, hogy ez bekövetkezzen, de segíthetnek a gyerekeknek a legjobb ellátásban részesülni.
Hogyan diagnosztizálják a fibuláris heméliát?
Az orvosok gyakran már a baba születése előtt tudják, hogy a fibula rövid vagy hiányzik. Ez azért van, mert a prenatális (születés előtti) ultrahangvizsgálatok megmutatják a baba csontjait, amint azok kialakulnak és növekednek.
Ha az anya nem kapott vizsgálatot a terhesség alatt, az orvosok akkor látják a fibula hemimeliát, amikor a baba megszületik. Ezeket a vizsgálatokat rendelhetik el, hogy többet tudjanak meg:
- A röntgenfelvételek megmutatják, hogyan néznek ki a csontok és az ízületek.
- Az MRI segítségével az orvosok láthatják a szalagokat és más lágyrészeket a lábban és az ízületekben.
Hogyan kezelik a fibuláris heméliát?
A kezelés attól függ, hogy a gyermek hogyan érintett. Néhány fibuláris heméliában szenvedő gyermeknél nagyon enyhe végtaghossz-különbség van, és nagyon kevés kezelésre van szükségük. Másoknál nagy a végtaghossz-különbség és instabilak az ízületek.
Ha egy gyermeknek fibuláris hemiméliája van, előfordulhat, hogy a láb nem nő olyan gyorsan vagy nem nő olyan hosszúra, mint kellene. A gyerekeknek gondot okozhat az állás vagy a járás. Fontos a megfelelő kezelés.
A fibuláris hemimélia kezelésében különböző szakemberek csapatban dolgoznak. A csapatot
szakemberek (orvosok és más egészségügyi szolgáltatók, akik csont- és izomproblémákat kezelnek) vezetik. Szükség szerint más szakemberekkel dolgoznak együtt. Gyermeke csapatában lehetnek még gyógytornászok és
is.
A gondozócsoport olyan tervet dolgoz ki, amely segít gyermekének abban, hogy úgy álljon, járjon és játsszon, mint a többi gyermek. A terv alapja:
- mennyi csont hiányzik
- mennyi különbség van a lábak hosszában
- milyen hatással lehet a probléma gyermeke növekedésére
- van-e gyermekének láb- vagy bokaproblémája
Elképzelhető, hogy több hónapon keresztül több látogatásra kell elhoznia gyermekét, mielőtt az ellátócsoport dönt a kezelésről. Ez időt ad a csapatnak, hogy megértse, hogyan fog gyermeke növekedni, és mekkora lehet a lábhossz-különbség.
Ha a lábhossz-különbség nem nagy, a gyermek speciális cipőt vagy cipőbetétet viselhet. A legtöbb gyermeknek azonban műtétre van szüksége.
Milyen műtétekkel kezelhető a fibuláris hemimélia?
Az orvosok a gyermek helyzetétől függően különböző műtéteket végeznek. A legtöbb gyereket azért műtik meg, hogy a lábuk azonos hosszúságúra nőjön. Másoknak azért van szükségük műtétre, hogy állni és járni tudjanak. Néhány gyereknek csak egy műtétre van szüksége. Másoknak több műtétet is végeznek a növekedési éveik alatt.
Epiphysiodesis
Ha a gyerekek lábainak hossza kis mértékben különbözik, az ellátó csapat javasolhat egy epiphysiodesis (eh-pih-fiz-ee-AH-deh-sis) nevű műtétet. Ahhoz, hogy ez a műtét működjön, a gyerekeknek még növekedniük kell.
A műtét során a hosszabb láb egy vagy két növekedési lemezét sebészi lemezzel és csavarokkal lekaparják vagy összenyomják. A növekedési lemez egy olyan terület a csont végén, ahol új növekedés történik. A műtét lelassítja vagy megállítja a hosszabb láb növekedését, hogy a rövidebb láb felzárkózhasson.
Lábhosszabbító műtét
A lábhosszabbító műtéten átesett gyerekeknek általában több műtétre van szükségük több év alatt. A műtét körülbelül 20 centiméterrel növelheti a rövidebb lábat.
A műtét során az ortopéd csapat egy hosszabbító eszközt helyez a rövidebb lábra. Az eszköz lehet a testen kívül vagy a csonton belül.
Más műtétek
A lábhosszkülönbségek kijavítására szolgáló műtéten kívül néhány gyermeknek olyan műtétre is szüksége van, amely segít nekik állni és járni. Ezek a műtétek helyrehozzák azokat a csontokat, izmokat és ízületeket, amelyek a hemimélia miatt nem alakultak ki megfelelően.
Súlyos fibuláris hemimélia kezelése
Néha az ortopédiai szakértők tudják, hogy a műtét nem segít a gyermeknek a megfelelő állásban vagy járásban. Előfordulhat, hogy a gyermek egyik lába sokkal rövidebb, mint a másik, vagy olyan lábfejproblémája van, amelyet nem lehet orvosolni. Ezeknek a gyerekeknek a
kínálja a legjobb esélyt az aktív életre.
Az orvosok amputálhatják (műtéttel eltávolíthatják) a lábfej vagy a láb egy részét, hogy a gyermek protézist viselhessen. Az ortopédusok ezután egy alsó lábszárprotézist szerelnek a gyermekre.
Az új protézisek lehetővé teszik, hogy az amputáción átesett gyermekek ugyanúgy fussanak, másszanak és ugráljanak, mint a többi gyermek. A legtöbb gyerek sportolhat.
A lábprotézist viselő gyerekeknek évente legalább egyszer fel kell keresniük egy ortopédust. Az ortopédus beállítja a protézist, vagy új protézist készít, ahogy a gyermek növekszik.
Hogyan segíthetnek a szülők?
A fibuláris hemiméliás gyermekek teljes potenciáljának elérése sok évet vesz igénybe. A gyerekeknek orvosi ellátásra van szükségük, amíg nem fejezik be a növekedést. Emiatt az orvosok azt szeretnék, ha a szülők nagy szerepet játszanának a kezelésben.
Itt vannak dolgok, amiket tehet:
- Beszéljen gyermeke kezelőcsoportjával a kezelésről és a gyógyulásról. Tegyen fel kérdéseket. Tudja meg, hogy az egyes műtétek mire szolgálnak, és hogyan kell gondoskodni gyermekéről ezek után.
- Viszi el gyermekét minden orvosi vizitre. Egyes műtéteket a gyermek növekedésének megfelelő időpontjában kell elvégezni. Ha elmulasztja ezt az időpontot, az azt jelentheti, hogy a gyerekek nem kaphatják meg a műtétet, vagy az nem fog olyan jól működni.
- Ha gyermeke elég idős, beszéljen a kezelésekről és arról, hogy mire számíthat. Ha teheti, vonja be a nagyobb gyerekeket a műtéttel kapcsolatos döntésekbe. Az orvosok gyakran úgy tudják ütemezni a műtétet, hogy az ne zavarja a gyermek által kívánt tevékenységet.