Excavata

A Rhizaria-hoz hasonlóan az Excavata (5(e)-5(j) ábrák) elsősorban a protozoonok gyűjteménye, de a másodlagos algák egy csoportját is magában foglalja. Az excavatok legkorábbi közös őse egy flagellata (valószínűleg egy szabadon élő baktériumevő) volt, jellegzetes széles táplálkozási barázdával, és különböző ma élő szabadon élő csoportok ma is rendelkeznek ezzel az alapvető sejtformával (Simpson, 2003; pl. 5(f) ábra). Az exkavátákat két fő alcsoportra, a Metamonada és a Discoba alcsoportra osztják (Hampl et al., 2009). A Metamonadák egy olyan közös őstől származnak, amely elvesztette az aerob légzés képességét, és ennek következtében erősen módosított, különböző típusú mitokondriumokkal rendelkeznek, amelyekből hiányzik a mitokondriális genom (Cavalier-Smith, 2003; Stairs et al., 2015). Sok metamonád szabadon élő, oxigénszegény tengeri vagy édesvízi környezetben él (pl. Kolisko et al., 2010; 5. ábra f)), de számos alcsoport állatvilágra specializálódott parazitává vagy szimbiontává vált. A Giardia bélparazita és a Trichomonas vaginalis urogenitális parazita igen elterjedt emberi kórokozók (pl, Adam, 2001; Lehker és Alderete, 2000), azonban számos fafaló termesz hátsó traktusában a szimbiózisban élő metamonádok látványos változatossága is megfigyelhető (Brugerolle és Lee, 2002a,b; 5(e) ábra).

A legtöbb discobának aerob mitokondriuma van, organelláris genommal, sőt, a kis flagellák Jakobida csoportja (pl, Reclinomonas és Andalucia) mitokondriális genomjai több egyedi gént és több baktériumszerű tulajdonságot őriznek, mint bármely más eukarióta genomja (Burger et al., 2013; Lang et al., 1997). A diszkobakták közé tartoznak a Heteroloboseák is (5. ábra g)), amelyek közül soknak váltakozó amőba és flagellata fázisai vannak (a hírhedt “agyevő amőba” Naegleria fowleri egy heterolobosea; lásd Visvesvara, 2013). Az utolsó nagy Discoba-csoport, az Euglenozoa, számos protozoon flagellátát foglal magában, amelyek a mikrobiális eukarióták bőséges felületasszociált baktériumevői és ragadozói (pl. “bodonid” kinetoplasztidák és fagotróf euglenidák; Boenigk és Arndt, 2002; Larsen és Patterson, 1990; 5(j) ábra). Ide tartoznak továbbá az álomkórt, a Chagas-kórt és a leishmaniasist (mindegyiket különböző trypanosomatidák okozzák; 5. ábra (h)), valamint számos fontos állat- és néhány növénybetegséget okozó parazita kinetoplasztidák (Simpson és mtsai., 2006; Vickerman, 2002). Az Euglenozoa a fotoszintetizáló euglenidák taxonómiai otthona is, amelyek zöldalga eredetű plasztiddal rendelkező másodlagos algák (lásd fentebb; 5(i) ábra).