Az Európai Szuperligáról szóló beszélgetések már az 1980-as évek óta tartanak, Európa számos élvonalbeli labdarúgó-bajnoksága tart egy ilyen verseny kialakulásától. Az UEFA Bajnokok Ligája jelenlegi formájában jelenleg a legközelebb áll egy európai Szuperligához. Amikor 1992-ben az eredeti európai kupáról átnevezték, úgy érezték, hogy a verseny beárnyékolja és esetleg a hazai labdarúgás megszűnéséhez vezethet.
Szerencsére a Bajnokok Ligája által a hazai versenyek megszűnésével kapcsolatos félelmek alaptalannak bizonyultak. Mégis, az európai Szuper Ligáról továbbra is beszélnek. A beszédek ellenére még mindig nincs végleges elképzelés arról, hogyan nézne ki az Európai Szuperliga. Vagy mégis?
Mi az Európai Szuperliga?
2018-ban a német Der Spiegel beszámolt az Európai Szuperligáról, miután a Football Leakes dokumentumokat fedezett fel, amelyekben felvázolták a versenyt. Az elképzelés szerint a legjobb európai futballklubok elszakadnának az UEFA-tól, és 2021-ben saját versenyt indítanának. A Der Spiegel riportja sokkolta a labdarúgást, a klubok attól tartottak, hogy nem lesznek részesei a versenynek, a szurkolók pedig úgy érezték, hogy egy újabb bajnokság túl sok lenne a labdarúgásban.
A Der Speigel által felvázolt tervek szerint a 16 csapatos torna már 2021-ben elkezdődne. A verseny a Bajnokok Ligájához hasonló lenne, azzal a különbséggel, hogy az UEFA nem játszana szerepet az Európai Szuperligában. A csapatok egy csoportkörben játszanának, majd kiütéses fordulók következnének az Európa Szuperliga bajnokságért.
A verseny formátuma az európai labdarúgás legerősebb, legnagyobb klubjainak kedvezne. A versenyben induló 16 csapat közül 11-et “alapító” klubnak neveznének. Ez a 11 klub 20 évre garantált helyet kapna a Szuper Ligában. A klubok “immunisak lennének a kiesésre”. A másik öt helyet olyan csapatok foglalnák el, amelyek kieshetnek a versenyből.
Az állítások szerint az európai Szuperliga a Bajnokok Ligája, a világ labdarúgásának legnépszerűbb kupaversenyének végét jelentené. Úgy vélik továbbá, hogy a Szuperliga negatívan befolyásolná a hazai bajnokságokat, mivel a klubok a tétnek számító pénzösszeg miatt a szakadár versenyre koncentrálnának.
Mely csapatok játszanának az Európai Szuperligában?
A Der Spiegel által feltárt dokumentumokban a csapatok ki-ki listája szerepel alapító tagként. Ezek közé a klubok közé tartozott a Barcelona, a Real Madrid, az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool, a Manchester City, a Manchester United, a Juventus, az AC Milan, a Paris Saint-Germain és a Bayern München. Ez a lista a világ 11 történelmi és jelenleg anyagilag legerősebb klubját tartalmazza.
A dokumentum szerint az öt vendégklub a versenyben az Atletico Madrid, a Borussia Dortmund, az Inter Milan, a Marseille és a Roma lenne. A váltakozó vendégcsapatok évről évre változhatnának, mivel egy másodlagos versenyt hoznának létre, amely a feljutást és a kiesést biztosítaná ezeknek a váltakozó kluboknak. A másodlagos verseny lényegében a Premier League-hez és az EFL Championshiphez hasonló másodosztályú bajnoksághoz lenne hasonló.
Miért hoznánk létre egy európai szuperligát?
A televíziós pénz az Európai Szuperliga receptjének kulcsfontosságú összetevője. Egy olyan verseny kiépítése, amelyben Európa legjobb klubjai vesznek részt, megszüntetné a Bajnokok Ligája csoportkörének kiszámíthatóságát. A kiszámítható csoportkör miatt a szurkolók nem szívesen nézik a meccseket, ami az elmúlt szezonokban a Bajnokok Ligáját sújtotta.
Sajnos Európa legnagyobb klubjai nem látják a fától az erdőt. Azt állítják, hogy ha egymás ellen játszanak az Európai Szuperligában, az növelni fogja a bevételt egymás között. Az a baj, hogy a legnagyobb klubok egy szezonban többször is játszanak, hogy a szurkolók rá fognak unni a meccsekre.
Az egyetlen dolog, ami a Bajnokok Ligáját és annak elődjét, az európai kupákat olyan nagyszerűvé tette, hogy a klubok kiérdemlik a versenybe jutást. Nézd meg a 2019-20-as Bajnokok Ligáját, és azt az izgalmat, amit a szurkolóknak okozott. Az Atalanta bejutott a negyeddöntőbe, míg olyan csapatok, mint az RB Leipzig és a Lyon Európa két legnagyobb csapatát – az Atletico Madridot, illetve a Manchester Cityt – ejtették ki.
Egy megújult Bajnokok Ligája jelenthetné a klubok számára az előrelépést. Azonban még a verseny megújítása sem fogja teljesen megszüntetni az európai Szuper Ligáról szóló beszélgetéseket.
Létrejön az Európai Szuperliga?
Évek óta felvetődött az Európai Szuperliga ötlete, de csak az elmúlt öt évben vált valóban lehetővé, hogy megvalósuljon. Az egyik ok, amiért a Szuperliga több lett, mint egy ötlet, Charlie Stillitano amerikai üzletembernek köszönhető. Ő az alapítója az International Champions Cupnak, egy nyári előszezoni tornának, amely az európai labdarúgás legnagyobb klubjait hívja meg, hogy Észak-Amerikában és Ázsiában játsszanak mérkőzéseket.
Stillitano vezető angol futballklubok tisztviselőivel beszélt arról, hogyan lehetne még több pénzt keresni. A labdarúgásba áramló pénzmennyiség, ami a kezükben van, arra késztette a legnagyobb klubokat, hogy leüljenek és fontolóra vegyék a Super League alapítását. Stillitano a Nemzetközi Bajnokok Kupája ötletét használta alapul arra, hogy mihez hasonlíthatna a Szuperliga.
A Stillitano és a klubok közötti találkozók egészen 2016-ig nyúltak vissza. Az elmúlt években azonban a Nemzetközi Bajnokok Kupája iránt kezdett csökkenni az érdeklődés, különösen az Egyesült Államokban. Az előszezoni torna először 2013-ban érkezett amerikai földre a nagyszerű labdarúgás svédasztalával, amelyet a legtöbb észak-amerikai csak a televízióban látott. A Nemzetközi Bajnokok Kupája csúcspontja 2014-ben volt, amikor a Manchester United és a Real Madrid több mint 109 000 szurkolóval töltötte meg a University of Michigan Stadiont. Azóta a nézőszám csökkent. A Guardian szerint 2018-ban a nyári észak-amerikai torna látogatottsága 18,6%-kal csökkent. A torna a rengeteg figyelmet vonzó tornától odáig jutott, hogy a csapatok félig telt NFL-stadionokban játszanak.
Mi köze van a Nemzetközi Bajnokok Kupájának az Európai Szuperligához? Nos, azon kívül, hogy Stillitano mindkettőhöz kapcsolódik, az új verseny nagyon hasonlítana az Észak-Amerikában a Nemzetközi Bajnokok Kupája zászlaja alatt játszott dicsőített barátságos mérkőzésekhez. Barátságos meccsek helyett azonban ezüstéremért játszanának. Ettől függetlenül, évről évre ugyanazokat a csapatokat látni fárasztó lenne.
Bayern vezet a szakításban
A Der Spiegel szerint a Bayern München elnöke, Karl-Heinz Rummenigge az egyik kulcsfigura az Europea Super League mögött. Miután olyan hírek jelentek meg, amelyek a nevét a ligához kötik, Rummenigge tagadta, hogy köze lenne az elképzeléshez. Rummenigge nem biztos, hogy ártatlan az UEFA-ból való kilépés gondolatában. Úgy vélik, hogy az Európai Klubszövetségben betöltött hatalmát és pozícióját arra használta fel, hogy nyomást gyakoroljon az UEFA-ra, hogy reformokat hajtson végre, amelyek nagyobb pénzügyi előnyöket biztosítanak Európa leggazdagabb klubjai számára.
A források az európai Szuperligát az észak-amerikai profi sportligákhoz hasonlítják, mint például a Major League Baseball, az NFL és az NBA. Ezek a sportbajnokságok mind zárt ligák, amelyekben nincs feljutás és kiesés. Az egyes ligák csapatai egy életre szóló tagok, és győzelmeiktől és vereségeiktől függetlenül nem kerülnek ki a ligából.
Egy Szuperliga a labdarúgásban még nagyobb anyagi jutalmat biztosítana a tagoknak. Ha Európa legjobb klubjai egy szezonban többször is játszhatnának egymás ellen bajnoki vagy bajnoki formában, a televíziós pénzek jelentősek lennének. Az élő kapukból is nagy összegeket keresnének a csapatok.
A Bajnokok Ligájához képest egy Szuperliga gyakrabban állítaná egymás ellen a kontinens legnagyobb klubjait. Úgy vélik, hogy a Szuperliga a televíziós jogok tekintetében az NFL és az NBA szintjén állna. A Bajnokok Ligája a legnézettebb sportverseny a világon, és egy európai Szuperliga, amely a kontinens legnagyobb csapatait rendszeresen egymás ellen indítja, minden bizonnyal megelőzné a jelenlegi versenyt népszerűségben.
Mi történne a Bajnokok Ligájával?
A Der Spiegelben közzétett tervben a lap által feltárt dokumentumokból nem esik szó az UEFA-ról vagy annak kupaversenyeiről, a Bajnokok Ligájáról és az Európa Ligáról. Az Európai Szuperliga jogi problémákba ütközhetne, ha megpróbálná megszüntetni a Bajnokok Ligáját. Azonban azzal, hogy Európa legnagyobb klubjai a tervezett szuperligába költöznek, a Bajnokok Ligája valószínűleg az út szélére kerülne.
A Bajnokok Ligája egyetlen alternatívája az lenne, ha megtalálná a módját annak, hogy együtt létezzen, és esetleg az új versennyel párhuzamosan működjön. Nincs egyértelmű elképzelés arról, hogy mi történne a hazai bajnokságokkal, mint a Premier League, a Bundesliga, a La Liga, a Serie A vagy a Ligue 1. Valószínűleg az Európai Szuperligában szereplő csapatok ezekben a hazai bajnokságokban is játszanának.
Az UEFA korábban is küzdött azért, hogy megőrizze szerepét az európai labdarúgásban és annak versenyeiben. Az ezredfordulón az olasz Media Partners cég, megvizsgálta a Szuperliga ötletét. Az esetleges megalakulás ellen az UEFA megszüntette a Kupagyőztesek Kupáját és tovább bővítette a Bajnokok Ligája tippeket. A játékon belüli személyek az elmúlt több mint egy évtizedben az európai Szuperliga ötletét szorgalmazták. A Real Madrid elnöke, Florentino Perez úgy vélte, hogy a javasolt liga nagyszerű terv. Arsene Wenger úgy vélte, hogy 2020-ra létrejön az Európai Szuperliga. A Celtic korábbi menedzsere, Gordon Strachan még azt is állította, hogy Skócia legnagyobb klubjai – a Celtic és a Rangers – egy 38 csapatos, kétszintű Európai Szuperliga részesei lennének.
Az Európai Szuperliga megöli a futballt
Az Európai Szuperliga legnagyobb támogatói a jelek szerint a kontinens leggazdagabb klubjai, akik anyagilag a legtöbbet profitálnának a versenyből. Ez egy pénzgép lenne a nagy klubok számára, amiből egyszerűen pénzt vehetnek ki, amikor csak akarják.
Az Európai Szuperligán kívüli klubok számára a verseny egy nagy pofon lenne. Olyan szakadékot hozna létre a gazdagok és a szegények között, mint még soha. Sok szempontból olyan lenne, mint amikor a Major League Baseball szétzúzta a független klubokat az Egyesült Államokban, arra kényszerítve a kisebb klubokat, hogy a nagy ligás franchise-ok feedercsapatai legyenek. Valószínű, hogy az Európai Szuperligán kívüli csapatok is arra kényszerülnének, hogy a szupergazdagok számára tehetségeket biztosító feeder klubok legyenek.
Hogy milyen hatással lenne az Európai Szuperliga a labdarúgásra, arra csak az 1990-es évek elejéig kell visszamennünk. 1992-ben játszotta első szezonját a Premier League, miután az első osztályú klubok elszakadtak a bevett élvonalbeli csapatoktól. Hogy miért? Több pénzt és irányítást akartak. A különbség a Premier League megalakulása és egy európai Szuperliga között mégis az, hogy az utóbbi verseny minden más versenyt értelmetlenné tenne.
A nemzeti hazai versenyek Angliában, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban léteznének, de lefokozott formában. Hány futballrajongó nézné a Premier League-et a manchesteri klubok vagy a Liverpool nélkül? A Premier League, Bundesliga, La Liga, Ligue 1 és Serie A által kínált termék valóban szegényes lenne. Különösen, ha a Premier League esetleg elveszítene egy maroknyi csapatot az Európai Szuperligában, akkor az angol futballszurkolóknak kínált termék súlyos csapást szenvedne.
Természetesen minden attól függ, hogy milyen Európai Szuperliga jönne létre. Ez egy olyan dolog, ami vitatott. Bár a Der Speigel riportja szerint a verseny a Bajnokok Ligája helyét venné át, egy olyan Európai Szuperliga, amely a hazai élvonalbeli bajnokságokból veszi ki a csapatokat, még inkább ártana a játéknak.
Egy olyan Európai Szuperliga, amelyben ugyanazok a klubok folyamatosan versenyeznek, minden más futballversenyt értelmetlenné tenne. Nem tartana sokáig, amíg a ligák és klubok összeomlanának a rendelkezésre álló pénz hiánya miatt. A nagy klubokon múlik, hogy a kisebbek fennmaradjanak.
A labdarúgás Európában válaszúthoz érkezhet. A Manchester City sikeres fellebbezése a Bajnokok Ligájából való kitiltás ellen azt mutatja, hogy az UEFA hatalma a csapatok ellenőrzésére törékeny. Az Európai Szuperliga közel állhat a megvalósuláshoz, és nem fogadnánk rá, hogy a következő években ez megtörténik.