A Covid-19 elleni oltás globális versenye folyik – és mivel a fertőzések száma Európában ugrásszerűen megnőtt, sokan panaszkodtak, hogy a bevezetés túl lassú az EU-ban.
A tagállamok egyénileg döntenek arról, hogy kit, mikor és hol oltanak be, de az EU összehangolja a stratégiát és nagy tételben vásárol oltóanyagot. Pénteken az EU Bizottsága beleegyezett, hogy további 300 millió adagot vásárol a Pfizer-BioNTech vakcinából – ezzel az EU 2021-re a cég globális termelésének közel felét kapná meg.
A BBC riporterei hét európai fővárosban magyarázzák el, hogyan haladnak az oltások az ő területükön.
- Mi történik az uniós oltási programmal?
- Az ország sokkolta, hogy Európa lemaradója
A választások évében a vakcina politikai csatatérré vált – írja Jenny Hill Berlinben.
Nemzeti büszkeséget vált ki, hogy német tudósok voltak azok, akik kifejlesztették az első hatékony Covid vakcinát. És úgy tűnik, hogy a németek nagyjából eléggé megbarátkoztak a védőoltás gondolatával.
Egy nemrégiben végzett felmérés szerint 65%-uk kész a védőoltás beadására. Más kutatások szerint a megkérdezettek kevesebb mint negyede nem tenné. Politikailag azonban – és talán nem meglepő módon, mivel választási év van – a németországi oltási program csatatérré vált.
Alig két hete kezdődtek meg az oltások, amelyek a 80 év felettieket és az otthonokban dolgozókat helyezik előtérbe. Csütörtök estig több mint 477.000 első adagot adtak be.
De a több száz speciálisan előkészített oltóközpont közül néhányat még mindig nem használnak, és még a kormány is elismerte, hogy egyszerűen nincs elég. Angela Merkelt és egészségügyi miniszterét, Jens Spahnt azzal vádolták, hogy nem sikerült elegendő adagot biztosítaniuk.
A kritikák nagy része Merkel asszony saját koalíciós partnerei részéről érkezett, de a tudományos közösségen belül egyesek visszhangozták aggodalmaikat, miszerint Németország az európai érdekeket a sajátjai fölé helyezte azzal, hogy ragaszkodott a közös uniós beszerzési eljáráshoz. Az oltóanyagot kifejlesztő tudósok nyilvánosan elmondták, hogy az EU eredetileg elutasította a további megrendelésre vonatkozó ajánlatot.
Az uniós megrendelésből Németország részesedése 56 millió adagot tesz ki. Eddig 1,3 millió adagot szállítottak le, és úgy vélik, hogy a hónap végéig további 2,68 millió adag követi majd.
Spahn úr, akinek a világjárvány során nyújtott biztos teljesítménye miatt egyesek azon tűnődtek, hogy ő lehet Merkel asszony lehetséges utódja, a hiányért azt okolta, hogy a Pfizer-BioNTech vakcina gyártói nem tudták kielégíteni a globális keresletet.
Németország most további 30 millió adagot rendelt, és a Moderna vakcina közelmúltbeli európai jóváhagyását követően várhatóan a jövő héten megkezdi annak kiosztását. A kormány tartja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy az oltási program a nyár végére befejeződik.
A cseh miniszterelnök a vakcina kiosztásában tapasztalható késedelmeket kifogásolta – írja Rob Cameron Prágában.
A cseh oltási erőfeszítés december 27-én kezdődött, amikor a miniszterelnök, Andrej Babis volt az első személy az országban, aki megkapta az oltást. A 66 éves Babis úr korábban megkérdőjelezte, hogy jogosult lenne-e rá, mivel tinédzserként eltávolították a lépét.
Az ország programja azonban lassan indult. Babis úr – egy milliárdos üzletember, akit az uniós pénzekkel való állítólagos visszaélésekkel kapcsolatos európai és cseh vizsgálatok egyaránt sújtottak – nem vesztegette az időt, hogy a késedelem miatt (képletesen) az Európai Bizottságra zúdítsa a haragját. “Amikor novemberben 12 millió euróval hozzájárultunk az európai alaphoz, azt hittük, hogy megkapjuk a vakcinát” – mondta a héten egy újságnak.
"Az egészségügyi miniszter a héten elismerte, hogy a magasabb kockázatú csoportok beoltása hónapokig fog tartani. ", Forrás: ", Forrás: ", Forrás: ": Forrás: , Forrás leírása: , Forrás leírása: , Forrás leírása: , Forrás leírása: A forrás forrása: , Source Source Source: , Source Source: Forrás: Forrás: , Image: Image: Emilie Repikova megkapja az oltóanyagot
Az ország 30 ezer adagot kapott a Pfizer oltóanyagából. Eddig 19 918 embernek sikerült beadni. A kormány azt mondja, készen áll az oltás tömeges beadására, amint megérkezik a készlet a gyártóktól.
A kormány stratégiát is közzétett, amely háromlépcsős folyamatot irányoz elő. Az elsőben a magas kockázatú csoportokat célzottan oltják be. Ez fokozatosan átadja a helyét a tömeges oltásnak 31 központban, egy online foglalási rendszer segítségével, amely február 1-jétől mindenki számára nyitva áll. Az utolsó szakaszban pedig az ország háziorvosai kerülnek bevetésre, remélhetőleg az Oxford-AstraZeneca és más oltások beadására, amelyek az előző kettővel ellentétben hűtőszekrény hőmérsékletén tárolhatók és szállíthatók.
Az eredeti stratégiai dokumentumban szereplő időzítés azonban most már optimistának tűnik. Az egészségügyi miniszter a héten elismerte, hogy a magasabb kockázatú csoportok – az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók, a tanárok, a 65 év felettiek és a súlyos egészségi állapotúak – beoltása hónapokat vesz igénybe. A háziorvosok talán csak késő tavasszal vagy nyáron kezdik meg a társadalom fiatal, egészséges tagjainak oltását.
A lassú kezdésért a bürokráciát és az oltóanyaggal szembeni szkepticizmust okolják – írja Hugh Schofield Párizsban.
A francia nagy és hatékony államapparátussal való büszkélkedést csúnyán leleplezte a Covid oltási program lassú kezdete. Az első hét után, amikor a szomszédos Németország mintegy 250 000 embert oltott be, Franciaország mindössze 530-nál tartott. Péntekre ez a szám 45 500-ra emelkedett, ami még mindig olyan kevés, hogy statisztikailag értelmezhetetlen.
Hát miért tartott ilyen sokáig Franciaországnak a terv megvalósítása? Nem mintha a hatóságoknak nem lett volna ideje felkészülni. És bizonyosan nem az oltóanyag hiányáról van szó. Valójában már több mint egymillió adag Pfizer-oltás van a hűtőházakban, felhasználásra várva.
A késedelem elsődleges oka a jelek szerint a francia egészségügyi bürokrácia nehézkes, túlközpontosított természete. A párizsi minisztérium által kiadott 45 oldalas utasításokat tartalmazó dossziét az idősotthonok személyzetének kellett elolvasnia és megértenie.
Ezután minden egyes recipiensnek tájékozott beleegyezését kellett adnia egy orvossal folytatott konzultáció során, amelyet legalább öt nappal az injekció beadása előtt tartottak. A hosszadalmas eljárás elméletileg az életek megmentését szolgálja – azon betegekét, akiknél esetleg mellékhatás léphet fel. De ahogy a kritikusok érvelnek, a lakosság beoltásának késlekedése életekbe is kerül.
A másik probléma Franciaországban az oltásokkal szembeni nagyfokú szkepticizmus – a kormányokkal szembeni általánosabb gyanakvás terméke. A felmérések szerint a lakosság 58%-a nem akarja, hogy beadassák neki az oltást. A kritikusok szerint ez azt eredményezi, hogy a kormány indokolatlanul óvatos. Amikor sürgősségre volt szükség, a hatóságok vonakodtak gyorsan lépni, mert attól féltek, hogy felbátorítják az oltásellenzőket.
Miután Emmanuel Macron elnök a hétvégén közölte a késedelmek miatti dühét, a tempó felgyorsult. Az engedélyezési eljárást egyszerűsítik. Január végére a tervek szerint 500-600 oltóközpont nyílik meg országszerte – kórházakban vagy más nagy középületekben.
Politikailag sok minden forog kockán. A kormányt már eddig is tűz alá vették a maszkok és a tesztek biztosításában elkövetett mulasztások miatt. Mivel az ellenzéki hangok “állami botránynak” nevezik az oltás késedelmét, Macron elnöknek gyors és problémamentes bevezetésre van szüksége.
- Franciaország oltási kampánya kihívásokkal teli kezdet
A nemzeti büszkeség gyorsította az oroszországi bevezetést, de egy ember feltűnően hiányzik az oltottak listájáról – írja Sarah Rainsford Moszkvában.
Oroszország már augusztusban bejegyezte a Covid fő vakcináját hazai használatra, még azelőtt, hogy a tömeges biztonsági és hatékonysági vizsgálatok megkezdődtek volna. Decemberben, amikor ezek a kísérletek még folyamatban voltak, megkezdte a Szputnyik V lakossági bevezetését, megelőzve a tömeges oltás bevezetését mindenhol máshol Európában. A rohamot a nemzeti büszkeség és az orvosi szükségszerűség egyaránt vezérelte.
A Szputnyikot kezdetben a frontvonalban dolgozó egészségügyi és oktatási dolgozóknak ajánlották fel, de a két dózisú oltás kezdeti felvétele lassú volt, és a jogosultak listája hamarosan kibővült.
A Levada Központ december végi felmérése szerint a válaszadók mindössze 38%-a volt hajlandó beoltatni magát: az oroszok óvatosak voltak a hazai egészségügyi és gyógyszerekkel szemben, szkeptikusak voltak a vakcinával kapcsolatos merész korai állításokkal szemben, és idegesek a lehetséges mellékhatások miatt. Ennek ellenére a Szputnyik támogatói a héten bejelentették, hogy több mint egymillió embert oltottak be, annak ellenére, hogy más országokhoz hasonlóan késlekedtek a gyártás felfuttatásával.
Egyvalaki azonban még mindig feltűnően hiányzik az oltottak listájáról: Vlagyimir Putyin, annak ellenére, hogy a Kreml szerint – végül – megkapja az oltást. Addig is, aki személyesen találkozik vele, annak előbb kötelező a Covid-teszt, sőt, karanténba kell vonulnia. Az elnöknek azonban lehet, hogy példát kell mutatnia. Putyin úr többször is kijelentette, hogy a gazdaság védelme az elsődleges célja, ezért a tömeges oltásra épít, hogy elkerülje az országos zárlat visszatérését.
Oroszország óriási, ideiglenes kórházakat épített a járvány kezdete óta, és az egészségügyi miniszter a héten azt mondta, hogy a Covid-ágyak 25%-a továbbra is szabad. A naponta jelentett új esetek száma is csökkent – az elmúlt 5 napban mintegy 25.000 körül volt. De ez még nem a vakcinának köszönhető. Az ország a 10 napos újévi ünnepek végéhez közeledik, és a Covid-tesztek száma is csökkent.
Amíg a fertőzési arányok növekednek egy olyan országban, amelyet sokan dicsérnek a zárlatmentességért, a sikeres vakcinaprogram létfontosságú – írja Maddy Savage Stockholmban.
Majdnem két héttel azóta, hogy Gun-Britt Johnsson, a 91 éves idősek otthonának lakója lett az első svéd, aki megkapta a Pfizer oltásának első adagját, még mindig nincs hivatalos kimutatás arról, hogy hányan kapták még meg az oltást.
A Svéd Közegészségügyi Hivatal közölte, hogy folyamatban van az ország 21 regionális egészségügyi hatóságának adatainak összeállítása, amelyek feladata a teljes felnőtt lakosság – mintegy nyolcmillió ember – június 26-ig történő beoltása. A dátum nem önkényes, ez az év legnagyobb munkaszüneti hétvégéje, amikor a svédek hagyományosan jászsági ünnepségeket tartanak. Karin Tegmark, az ügynökség egyik vezetője szerint az időpont továbbra is “megvalósítható”. De szerinte ez attól függ, hogy az oltóanyagokat hogyan szállítják az országba.
A Pfizer-BioNTech oltóanyag 4,5 millió adagja mellett Svédország 3,6 millió oltást rendelt a Modernától, amelyek közül az első várhatóan a jövő héten érkezik meg. Az ország azt is tervezi, hogy az Oxford-AstraZeneca vakcinát a lehető leghamarabb bevezetik, miután az EU jóváhagyta – ideális esetben februárig.
A svédek kezdetben langyosnak tűntek a gyorsan kifejlesztett koronavírus elleni vakcina beadásának gondolatával szemben, bár egy december végi felmérés szerint 71%-uk bevenné. A kezdeti szkepticizmus egyik fő oka a sertésinfluenza elleni önkéntes tömeges oltási program 2009-es kudarca lehetett. Több száz 30 év alatti svéd gyermeknél és fiatal felnőttnél alakult ki az alvászavar, a narkolepszia, amelyről kiderült, hogy a Pandemrix vakcina mellékhatása volt.
A sikeres oltási program kulcsfontosságú lesz, nem utolsósorban azért, mert egy olyan időszakban jön, amikor a svéd hatóságok a közbizalom fenntartásáért küzdenek. Miután hónapokig nagy volt a bizalom az ország zárlatmentes megközelítése iránt, az egészségügyi hivatal támogatottsága csökkent, ahogy Svédország a koronavírus második hullámával küzdött.
Eközben több magas rangú tisztviselőt is heves bírálatok értek, amiért megszegték saját ajánlásaikat – köztük a polgári készenléti ügynökség vezetőjét (a képen), aki lemondott, miután a karácsonyt a lányával töltötte a Kanári-szigeteken.
A belgiumi új kormány egységesnek tűnik a vakcina bevezetését illetően – legalábbis egyelőre, írja Nick Beake Brüsszelben.
Találónak tűnt, hogy Belgiumban az első személy, aki megkapta a Covid oltást, azon a helyen él, ahol a világ első engedélyezett Covid vakcináját gyártják. A Puurs településről származó 96 éves Jos Hermans december 28-án, az idősek otthonában kapta meg az injekciót. További 700 idős lakosnak is beadtak egy adagot a kezdeti, kis létszámú kísérlet során.
A tömeges oltási program Belgiumban január 5-én kezdődött, de bírálták, hogy lassan indult. Frank Vandenbroucke szövetségi egészségügyi miniszter novemberben azt ígérte, hogy a bevezetés “zökkenőmentes és gyors” lesz, és ezt tweetelte: “Ha ez nem működik, lőjetek le.”
Az első fázisban e hónap végéig vagy február elejéig legfeljebb 200 000 idősotthoni lakost kívánnak beoltani. Az egészségügyi dolgozók következnek a sorban, és a cél az volt, hogy szeptember végéig a teljes lakosságot beoltják.
Az ember azt gondolná, hogy a Pfizer-BioNTech gyártásának epicentrumaként az ország előnyben van. Bár ez egyértelműen segít az elosztásban, Belgium – lakosságához viszonyítva – nem kaphat több adagot, mint más uniós országok a Bizottság szigorú szabályai szerint. Ez nem akadályozta meg a flamand régió miniszterelnökét, aki a héten elismerte, hogy közvetlenül felvette a kapcsolatot a Pfizerrel a további adagok beszerzésének reményében, de elutasították.
Miután a Pfizer garanciát vállalt az oltás ellátására, a belga szövetségi hatóságok módosították stratégiájukat: most azt javasolják, hogy annyi rendelkezésre álló adagot adjanak minél több embernek, amennyit csak lehet – és már nem tartanak fenn fiolákat a betegek második adagjára, amelyet három héttel az első után adnak be. Általában a szövetségi kormányt, és nem az Európai Bizottságot érte bármilyen kritika a késedelem miatt, és megvédte “óvatos” megközelítését.
És úgy tűnik, érdekes regionális vagy kulturális eltérés van abban a kérdésben, hogy az emberek hajlandóak-e bevenni a vakcinát. Egy közvélemény-kutatásban megkérdezett flamand lakosság fele azt mondta, hogy a lehető leghamarabb szeretné a vakcinát. A franciául beszélők körében – 20%-kal kevesebben voltak, ami összecseng a franciaországi határral kapcsolatos mélyebb szkepticizmussal.
Egy olyan országban, ahol a politika köztudottan bonyolult és ellentmondásos – 500 napos vákuum után csak nemrég állapodtak meg kormányról – a szövetségi koalíció egységesnek tűnik a Covid vakcina stratégiáját illetően. Legalábbis egyelőre.
Regionális eltérések és politikai viták jellemezték a spanyolországi oltási program kezdetét – írja Guy Hedgecoe Madridban.
Spanyolország december 27-én kezdte meg a vakcina beadását. Eddig 743 925 adagot osztottak ki a regionális közigazgatásoknak, és 277 976 embert oltottak be az egészségügyi minisztérium szerint. A kormánykoalíció célja, hogy 12 héten belül 2,3 millió embert immunizáljanak. Elsőbbséget élveznek az idősotthonok idős lakói, az őket gondozók és az egészségügyi személyzet.
Az ország mind a 17 régiója nagymértékben ellenőrzi az egészségügyi ellátást, és a lakosságuknak megfelelő számú dózist kell kapniuk. Azonban már eddig is jelentős földrajzi egyenlőtlenségek mutatkoztak.
A kormányzati adatok például azt mutatták, hogy míg az északi Asztúria régió január 3-ig a kapott dózisok 55%-át használta fel, addig a madridi régió ugyanezen időpontig csak 5%-át adta be. Egyes régiók visszatartják az adagokat, hogy néhány hét múlva ugyanannak a személynek beadhassák a második oltást, és egyes régiók nemzeti ünnepnapokon is oltottak, míg mások nem.
"A világjárvány folyamatos politikai konfliktusokat okoz, a jobboldali ellenzék hozzá nem értéssel vádolja a baloldali kormányt.", Forrás: Forr: Forrás: , Forrás leírása: A kép: , Source of source: , Source of source: , Source of source: , Source of source: , Image:
Bár az oltás önkéntes, a kormány közölte, hogy nyilvántartást készít azokról, akik nem kívánják beoltatni magukat. Ez a kezdeményezés vitát váltott ki, bár a kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a nyilvántartás csupán azt igyekszik tisztázni, hogy az emberek miért utasítják el az oltást.
A világjárvány azonban állandó politikai konfliktus okozója, a jobboldali ellenzék hozzá nem értéssel, az átláthatóság hiányával és a koronavírus hatalomgyarapításra való felhasználásával vádolja Pedro Sánchez baloldali kormányát.
A vakcina megjelenése sem szüntette meg a viszályt. Alberto Núñez Feijóo, a konzervatív Néppárt (PP) galíciai elnöke figyelmeztetett, hogy az egyes régióknak kiosztott dózisok számát “politikai hovatartozás vagy parlamenti szükségletek” diktálják, amit a központi kormány visszautasított.
A számadatok 17:00 GMT-kor voltak helyesek.