A bőr az emberi test legnagyobb szerve: egy átlagos felnőtt ember bőrének felülete körülbelül 1,5 négyzetméter, tömege pedig a hipodermális zsírréteggel együtt körülbelül 12 kg. Védi a testet a mechanikai sérülések, az UV-sugárzás és a kórokozók ellen; keratinrétege megakadályozza a kiszáradást. A hőmérséklet szabályozásában is fontos szerepet játszik. A bőr a legnagyobb érzékszervünk; receptorai érzékelik a hőt, a hideget és a mechanikai ingereket.

A vázizmok a mozgás fő szervei. Az emberi testben mintegy 350 vázizom található, amelyek a testtömeg 50%-át teszik ki. Vannak hosszú, rövid, lapos és gyűrű alakú izmok. Az izmok inakkal kapcsolódnak a csontokhoz.

A felnőtt ember csontváza 206 csontból áll. A csontok egyszerre merevek és rugalmasak, hogy nagy súlyt tudjanak hordozni. A csontok anyagcseréje lassú, ezért a csontok lassan gyógyulnak. Egy törött csont gyógyulása legalább 6 hétig tart. A csontritkulás megelőzése érdekében biztosítani kell a megfelelő napi kalciumbevitelt (serdülőknél 1500 mg).

A gyomor-bélrendszer felelős az emésztésért és a tápanyagok felszívódásáért.
A táplálékot a szájban a fogak zúzzák össze; ezután kezdődhet meg a szénhidrátok emésztése. A fehérjéket az erősen savas gyomorban emésztik meg.
A vékonybélben aztán mindhárom tápanyagtípus, azaz a fehérjék, a szénhidrátok és a lipidek felszívódnak. Itt ürül ki a hasnyálmirigy által elválasztott, emésztőenzimeket tartalmazó hasnyálmirigylé, valamint a máj által elválasztott epe, amely a zsírok emésztését segíti. A vastagbél felszívja a vizet és az ásványi anyagokat, baktériumflórája pedig vitaminokat termel.

A szervezetünkben zajló anyagcsere-folyamatok oxigént igényelnek és szén-dioxidot termelnek. Az oxigén felszívódása és a szén-dioxid felszabadulása egyaránt a tüdőben történik. Nyugalmi állapotban percenként körülbelül 16-szor lélegzünk be, és minden alkalommal körülbelül fél liter levegőt cserélünk ki. A tüdőrák a tüdő súlyos betegsége; a dohányzás nagymértékben növeli kialakulásának esélyét.

A testünkben lévő erek hálózata alkotja a szív- és érrendszert. A szisztémás keringés a szív- és érrendszer azon része, amely a test összes szervét oxigénben gazdag vérrel látja el, és a szén-dioxidot elszállítja. A tüdőkeringés szállítja a szén-dioxidban gazdag vért a szívből a tüdőbe, ahol a szén-dioxid távozik, az oxigén pedig felszívódik. Az oxigénben gazdag vér ezután a szívbe kerül. A vért a szív összehúzódásai pumpálják át az ereken. Szívünk és érrendszerünk egészségét rendszeres testmozgással, az egészséges, zsírszegény étrend betartásával és a dohányzás kerülésével őrizhetjük meg.

A felesleges és káros anyagokat a vesék távolítják el a szervezetből. Naponta körülbelül 1,5 liter vizeletet termelnek. A vizelet a húgyhólyagban tárolódik, majd a húgycsövön keresztül távozik a szervezetből. A húgyúti rendszer gyakori betegsége a pielitisz, vagyis a vesemedence gyulladása. Tünetei közé tartozik a fehérje a vizeletben. A vesekövek gyakran képződnek a vesékben. Ezek kisebb sérüléseket és emiatt vért okozhatnak a vizeletben.

Az idegrendszer a hormonrendszerrel együtt felelős a szervezet összehangolt, szabályozott működéséért. A központi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből, a perifériás idegrendszer pedig az idegekből áll, amelyek elektromos jelek formájában továbbítják az információkat a központi idegrendszer és a szervek között. Van 12 pár koponyaideg, amelyek közvetlenül az agyból erednek, és 31 pár gerincvelőideg, amelyek a gerincvelő szakaszaiból erednek.

A hormonokat az endokrin rendszer mirigyei termelik. Az adrenalint a mellékvese, az inzulint a hasnyálmirigy, a tiroxint pedig a pajzsmirigy választja ki.
Az endokrin rendszer központja a hipotalamusz-hipofízis tengely. A hipotalamusz hormonokat termel, amelyek szabályozzák az agyalapi mirigyet, ahol további hormonok termelését serkentik. Ezek a hormonok stimulálják a többi endokrin mirigyet: a pajzsmirigyet, a mellékvesét és a reproduktív mirigyeket. A hasnyálmirigyet nem szabályozza a hipotalamusz-hipofízis tengely.

A limpha az interstitialis terekben, más néven szöveti terekben található folyadék. A vérből keletkezik, ozmózis útján a kapillárisok falán keresztül. Az anyagcseretermékek is a nyirokba ürülnek.
A nyirokér a nyirokcsomókon áthaladva a nyirokcsomókon keresztül a nyirokcsomókba, a nyirokerek a kulcscsont alatti vénába szállítják. A nyirok által szállított páholysejtek találkoznak a nyirokcsomókban élő fehérvérsejtekkel, ami fontos az immunrendszer működéséhez.
A többi fontos nyirokszerv a thymus, a lép és a mandulák: ezek is fontos szerepet játszanak a fehérvérsejtek érésében és az immunvédelemben.

A nemi szervek a szaporodásért felelősek, ivarsejteket termelnek. A megtermékenyítés során a petesejt egyesül egy spermiummal, és zigótát alkotnak, amelyből kifejlődik az embrió. A nőstények szaporító mirigyei a petefészkek, amelyek éretlen petesejteket (vagy petesejteket) tartalmaznak. Minden menstruációs ciklusban az egyik petesejt megérik, és a petefészekből a petevezetékbe kerül. A megtermékenyítés itt történik.