Együttélési megállapodások jogszerűsége

A nem házasulandó pároknak nem mindig volt lehetőségük arra, hogy a házasság védelmét biztosító szerződéseket kössenek anélkül, hogy ténylegesen összeházasodnának. A kérdéssel kapcsolatos némi pereskedés után mára meglehetősen jól bebizonyosodott, hogy három jogalap van, amelyek alapján házasságon kívüli megállapodásokat lehet létrehozni.

• A házasságon kívüli párok írásos és szóbeli szerződéseket is köthetnek, amelyek a házassággal általában együtt járó jogokra, például a kapcsolat során szerzett vagyonhoz való jogokra vonatkoznak.
• A házasságon kívüli párok “hallgatólagos” házasságon kívüli megállapodásokat hozhatnak létre megbeszélés vagy bármilyen írásbeli megállapodás nélkül is. Megfelelő helyzetekben a bíróság értékeli a házaspár cselekedeteit annak megállapítására, hogy volt-e hallgatólagos megállapodás.
• Ha nincs hallgatólagos megállapodás, a bíróság megállapíthatja, hogy a házaspár “tisztességesen akart egymással bánni”, és ezáltal a feleknek a méltányossággal és tisztességgel összhangban álló jogokat és kötelezettségeket biztosít.

Az élettársi szerződés tárgya

Az érvényes élettársi szerződés jogi követelményei nagyjából olyanok, mint bármely érvényes szerződés követelményei. Az érvényes megállapodás átfogó lesz annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a pár közös életének olyan aspektusával kapcsolatos vita, amelyet a szerződés nem szabályoz. A pár közös életének néhány olyan aspektusa, amelyre az élettársi szerződés kiterjedhet:

• A vagyon felosztása halál vagy szakítás esetén.
• A pénzügyi támogatás a kapcsolat alatt vagy után.
• A főlakás megosztása halál vagy szakítás esetén.
• A túlélési joggal járó közös tulajdon létrehozása, vagy a partner nevének felvétele az okiratba.
• A kiskorú gyermekek tartási, felügyeleti vagy láthatási joga, bár ezt a bíróság könnyen elutasíthatja vagy módosíthatja, és a gyermek érdekei alapján másként is dönthet.
• Az egészségbiztosítási felelősség meghatározása.
• Előrelátott egészségügyi irányelvek vagy egészségügyi meghatalmazás létrehozása, hogy a partnerek cselekvőképtelenség esetén egymás helyett hozhassanak döntéseket.

V végrendelet és tartós meghatalmazás

Az élettársi szerződés helyett vagy mellett használható két dokumentum a végrendelet és a tartós meghatalmazás. Ezek a dokumentumok, akárcsak az élettársi szerződés, segíthetnek biztosítani, hogy az egyén kívánságai teljesüljenek abban az esetben, ha meghal vagy cselekvőképtelenné válik.

A végrendelet meghatározza, hogy egy személy halála után hogyan kerüljön felosztásra a vagyona. Ez azért fontos, mert egy nem házas élettárs általában egyáltalán nem jogosult semmire a végintézkedési törvények értelmében, amelyek szabályozzák, hogyan öröklődik a vagyon, ha valaki végrendelet nélkül hal meg.

A tartós meghatalmazás lehetővé teszi, hogy valaki eljárjon és döntéseket hozzon az Ön nevében, ha Ön betegség vagy baleset miatt jogilag alkalmatlanná válik saját ügyei intézésére. A nem házas élettársaknak ilyen helyzetekben meghatalmazás nélkül jellemzően nincs joguk fontos egészségügyi vagy pénzügyi kérdésekben dönteni.